 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
A téma rövid leírása:
A megporzás az egyik legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatás. A megporzók tevékenységükkel közvetlen hatást gyakorolnak a növények primer produkciójára, és ezzel nem csak a mezőgazdasági termelés, de a természetes életközösségek szempontjából is nagyon fontos szerepet töltenek be. A megporzásban nem csak a mindenki által jól ismert háziméh (Apis mellifera), hanem nagyon sok egyéb vadméh faj (Magyarországon mintegy 700 vadméh faj él), és természetesen más rovarmegporzók is részt vesznek. Az egyre intenzívebben művelt agrártájakban ugyanakkor egyre kevésbé adottak az életfeltételei a vad megporzóknak. A diverz, változatos megporzó közösségek fenntartása szempontjából egyrészt fontos az, hogy legyenek olyan élőhelyfoltok, ahol a megporzók egész éven át megtalálják a táplálékforrásként szolgáló virágzó növényeket. Másrészt a vadméhek fészkelése szempontjából nagyon fontosak lehetnek a zavartalan, agrárművelés által nem bolygatott területek.
A mesterségesen létrehozott (lehetőleg őshonos növényekkel vetett) méhlegelő területek, illetve az agrártájban megmaradt természetközeli élőhelyfoltok egyaránt kínálhatnak táplálkozó- és fészkelőhelyet a vadméhek, és akár más megporzók számra is. A szakirodalomban gyakran találkozhatunk olyan eredményekkel, melyek bizonyítják a szántóföldi szegélyekben meglevő méhlegelő sávok pozitív hatását a szomszédos agrárterületek megporzási kapacitására. Ugyanakkor a tájléptékű, komplexebb hatások felderítésére irányuló kutatások sokkal ritkábbak. A doktori kutatás fő célja az volna, hogy tájléptékben vizsgálja az ilyen jellegű természetközeli, vagy akár mesterségesen létrehozott élőhelyfoltok hatását a megporzó közösségek fajgazdagságára, egyedszám változásaikra. Ezen túl konkrét és közvetlen adatokat lehetne gyűjteni arra vonatkozóan, hogy a táj megporzó kapacitását hogyan befolyásolják az ilyen jellegű élőhely foltok. Ezek alapján azután innovatív, a mezőgazdasági gyakorlat számára is hasznos javaslatok tehetők az agrártáj olyan jellegű átalakítására, amivel a megporzók számára is alkalmas élőhelyet teremthetünk. A doktori kutatás kiterjesztésével nem csak a megporzásra, hanem más ökoszisztéma szolgáltatásokra (pl. kártevők természetes ellenségei, stb.) gyakorolt hatások is felderíthetőek volnának.
A témavezetők témához kapcsolódó néhány publikációja:
Sárospataki, M., Báldi, A., Batáry, P., Józan, Zs., Erdős, S. and Rédei, T. (2009): Factors affecting the structure of bee assemblages in extensively and intensively grazed grasslands in Hungary. Community Ecology, 10:182-188.
Batáry, P., Báldi, A., Sárospataki, M., Kohler, F., Verhulst, J., Knop, E., Herzog, F., Kleijn, D. (2010): Effect of conservation management on bees and insect-pollinated grassland plant communities in three European countries. Agriculture, Ecosystems and Environment, 136:35-39.
Kovács-Hostyánszki, A., Haenke, S., Batáry, P., Jauker, B., Báldi, A., Tscharntke, T., Holzschuh, A. (2013) Contrasting effects of mass-flowering crops on bee pollination of hedge plants at different spatial and temporal scales. Ecological Applications 23, 1938-1946.
Kovács-Hostyánszki, A., Elek, Z., Balázs, K., Centeri, C., Falusi, E., Jeanneret, P., Penksza, K., Podmaniczky, L., Szalkovszki, O., Báldi, A. (2013) Earthworms, spiders and bees as indicators of habitat and management in a low-input farming region - a whole farm approach. Ecological Indicators 33, 111-120.
Vaskor Dóra, Józan Zsolt, Lengyel Attila, Sárospataki Mikós (2015): Féltermészetes gyepek és parlagok méhközösségei és növény-megporzó kapcsolatai a Cserhátban. Természetvédelmi Közlemények, 21:383-394
Sárospataki, M., Bakos, R., Horváth, A., Neidert D., Horváth V., Vaskor, D. and Samu, F. (2016): The role of local and landscape level factores determining bumblebee abundance and richness. Acta Zoologica Academiae Scienciarum Hungaricae, 62(4):387-407.
Rita Földesi, Anikó Kovács-Hostyánszki, Ádám Kőrösi, László Somay, Zoltán Elek, Viktor Markó, Miklós Sárospataki, Réka Bakos, Ákos Varga, Katinka Nyisztor, András Báldi (2016): Relationships between wild bees, hoverflies and pollination success in apple orchards with different landscape contexts. Agricultural and Forest Entomology, 18:68-75.
Kovács-Hostyánszki, A., Földesi, R., Mózes, E., Szirák, A., Fischer, J., Hanspach, J., Báldi, A. Conservation of pollinators in traditional agricultural landscapes – New challenges in Transylvania (Romania) posed by EU accession and recommendations for future research. Plos One, 11(6): e0151650.
Kovács-Hostyánszki, A., Espíndola, A., Vanbergen, A.J., Settele, J., Kremen, C., Dicks, L.V. (2017) Ecological intensification to mitigate impacts of conventional intensive land use on pollinators and pollination. Ecology Letters, 20, 673-689.
Kovács-Hostyánszki, A., Földesi, R., Báldi, A., Endrédi, A., Jordán, F. (2019) The vulnerability of plant-pollinator communities to honeybee decline: A comparative network analysis in different habitat types. Ecological Indicators, 97, 35-50.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2024-05-31 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
