 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
Atmoszferikus és légszennyezési paraméterek akut kardiovaszkuláris betegségekre és
ritmuszavarokra vonatkozó hatásainak vizsgálata
Előzmények:
A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinikán 2013-ban kezdtük el az atmoszferikus paraméterek szív és érrendszeri hatásaira vonatkozó kutatásainkat. Kutatási eredményeinkből több nemzetközi publikáció és konferencián való prezentáció született [melléklet]. Jelenleg ez irányú kutatásunkat az Éghajlatváltozás Multidiszciplinaris Nemzeti Laboratórium keretén belül végezzük.
Bevezetés:
Az antropocén korában a globális klímaváltozás egészségügyi hatásai valós népegészségügyi veszélyt jelentenek. Az ökoszféra természeti rendszerének az emberi szervezet is része, tehát az emberi szervezetre a környezeti tényezőkkel folyamatos kölcsönhatásban lévő rendszerként lehet tekinteni. A
21. század ökológiai krízisének egyik legnagyobb egészségügyi kihívása a klímaváltozás, illetve a légszennyezés, melyek több milliárd embert tesznek ki nagyobb morbiditási és mortalitási veszélynek [1]. A globális klímaváltozás emberi szervezetre való direkt úton történő hatása az atmoszferikus paramétereken keresztül érvényesül. Az Éghajlat Változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) jelentése alapján, a jövőben az extrém atmoszferikus körülmények egyre nagyobb előfordulási gyakoriságot fognak mutatni [2]. Napjainkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai azt bizonyították, hogy a legtöbb természeti környezettel kapcsolatos mortalitás a kardiovaszkuláris (CV) betegségeket érinti. Jelenleg a CV betegségek a világ vezető halálokai közé tartoznak. A világon bekövetkező mintegy 60 millió halálozásból, megközelítően 17-18 millió haláleset CV betegségek következménye. A globális összmortalitási szám 30%-át a szív és érrendszeri betegségek teszik ki [3]. A klímaváltozás hatására létrejövő egészségügyileg kedvezőtlen atmoszferikus kondíciók, az előrejelzések szerint a jövőben leginkább az akut kardiovaszkuláris (ACV) betegségek számát fogják emelni [4]. A globális klímaváltozással párhuzamosan a levegő minősége is változik. A meteorológiai paraméterek befolyásolják a légszennyezés egészségügyi mértékét is. Bizonyos meteorológiai kondíciók esetén a légszennyezés egészségügyi hatásai felerősödnek. Évente megközelítően 7 millió haláleset következik be kültéri légszennyezés következtében. A világ populációjának 92%-a él olyan helyen, ahol a levegő szennyezettsége meghaladja a WHO ajánlásának felső értékét. A légszennyezés évente megközelítően 2 millió CV betegséghez köthető halálesetet okoz. A szív és érrendszernek a különböző légköri paraméterek változásainak környezetében kell megtartania megfelelő homeosztázisát [5]. Ebből következik, hogy az atmoszferikus tényezők bármely változása közvetlen hatással van a szervezet „milieu intérieur”-jére. Az evolúció során kialakult az emberi szervezet megfelelő adaptációja az atmoszferikus paraméterek különböző kondícióihoz. Ez az adaptációs készség egy nagyon finoman és szűk határok között mozgó szabályozó rendszert jelent, mely több ezer év alatt kialakult adaptációs mechanizmusok eredménye. Napjainkban a klímaváltozás hatására már olyan megváltozott mértékű, extrém atmoszferikus paraméterhatásoknak van kitéve a szervezet, melyek az adott életteret biztosító régióra korábban nem voltak jellemzőek. Az emberi szervezet már meglévő adaptációs mechanizmusai a megváltozott légköri körülményekhez nem minden esetben elegendőek. Ezáltal a klímaváltozás okán változó légköri paraméterek, illetve a légszennyezési hatások miatt emelkedik egyes betegségek morbiditási és mortalitási száma. A Framingham Study által meghatározott major CV rizikótényezők jól ismertek, mindemellett az atmoszferikus paraméterek minor CV rizikótényező hatásai még mindig alábecsült jelentőségűek. A CV betegségek morbiditási és mortalitási számát természetesen leginkább a major CV rizikótényezők befolyásolják, azonban a CV betegségeket minden lehetséges kockázati tényező, tehát a minor rizikótényezőnek számító atmoszferikus paraméterek figyelembevételével is csökkenteni szükséges. Ennek következtében kiemelten fontos jelentősége van új CV rizikófaktort jelentő légköri paraméterek identifikálásának, a hatékonyabb prevenciós stratégiák kidolgozásának érdekében.
2
Háttér:
ACV betegségek kialakulása multifaktoriális okokra vezethetőek vissza, melyben a környezeti tényezők
is szerepet játszanak. Számos vizsgálat eredményei utalnak arra, hogy egyes atmoszferikus paraméterek
emelik az akut CV betegségek számát. A kutatási adatok leginkább az extrém hideg vagy meleg
hőmérséklet kondíciók esetén igazoltak nagyobb incidenciát [6-9]. Egyes vizsgálatok a légköri nyomás,
a páratartalom, a szél és a napfény CV esetszám emelő hatását mutatták ki [10-12]. Az atmoszferikus
paraméterek többek között inflammatorikus és hemosztatikus faktorok szintváltozását eredményezik,
ezáltal fokozva a koaguabilitást [13]. Továbbá növelik a szimpatikus idegrendszeri aktivációt, neurohormonális
változásokat eredményeznek, lipidanyagcsere eltérést okoznak és a baroreceptorok eltérő
működését eredményezhetik [14]. A legnagyobb kardiovaszkuláris rizikótényezőt a légszennyezés
tekintetében a kisebb méretű csoportok, a PM2.5 és az UFP jelenti. A légszennyező anyagok inhalációja
és annak negatív kardiovaszkuláris hatása több úton érvényesülnek, emelkedik a szívfrekvencia és a
vérnyomás, hiperkoaguabilis állapot jön létre, szisztémás gyulladás és oxidatív stresszválaszok
alakulnak ki. Specifikusan az arrhythmiákra vonatkozó légköri rizikótényezőket illetően rendkívül kevés
szakirodalmi adat áll rendelkezésre. A meglévő kutatások leginkább a hőmérsékletváltozásnak, illetve a
hideg időjárásnak tulajdonítanak arrhythmogén hatást [15,16]. A nemzetközi szakirodalomban sok az
egymásnak ellentmondó kutatási eredmény és még számos feltáratlan összefüggés vizsgálata hiányzik a
meteorológiai, a légszennyezési paraméterek és az akut CV betegségek, illetve ritmuszavarok között lévő
összefüggések tekintetében.
Módszer:
Kutatásunkat a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikáján végezzük. A
meteorológiai és légszennyezési paramétereket az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Pannon
Egyetem Levegőkémiai Tanszéke szolgáltatja az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti
Laboratóriumon belüli kollaborációs együttműködésünk keretében. Vizsgálatunkba azon betegek
kerülnek bevonásra, akiknél akut CV betegséget vagy ritmuszavart detektálunk. Minden bevonásra
kerülő betegnek rögzítésre kerül a demográfiai és major CV rizikótényező profilja, illetve labor
paraméter értékei. Az arrhythmia adatok, a demográfiai és major CV rizikótényező profil adatok, illetve
a CV betegség vagy ritmuszavar pontos időpontjában rögzített légköri adatok összességéből célunk egy
kardiometeorológiai biobank létrehozása.
Célkitűzések:
Arrhythmiára rizikótényezőt jelentő meteorológiai és légszennyezési paraméterek identifikálása. A
nemzetközi szakirodalomban elsőként célunk olyan légköri paraméter mintázatok és együtthatások
meghatározása, melyek egy időben való jelenléte esetén emelkedik az akut CV betegségek vagy
ritmuszavarok előfordulási aránya. Meteorológiai és légszennyezési paraméterekre vulnerabilis
populáció identifikálása. Kutatásunk eredményeiből célunk egy kardiometeorológiai biobank
létrehozása, illetve egy arrhythmia kockázatot előrejelző orvosmeteorológiai alarm rendszer
kidolgozása. A témára vonatkozóan eltérő nemzetközi kutatási eredmények tükrében egy saját,
Magyarországra vonatkozó álláspontot szeretnénkkialakítani, mely segítségével lehetőség lesz ország és
helyspecifikus egészségügyi prevenciós stratégiák kidolgozására a légköri tényezők negatív CV
hatásaival szemben.
3
Referenciák:
1. Watts N, Adger WN, Agnolucci P et al. Health and climate change: policy responses to protect public health. Lancet. 2015 Nov 7;386(10006):1861-914.
2. Climate change 2007: Impacts, adaptation and vulnerability. https://www.ipcc.ch/report/ar4/wg2/
3. https://www.who.int/health-topics/cardiovascular-diseases#tab=tab_1
4. Swynghedauw B. (2009) Medical consequences of global warming. Presse Med, 38:551-61.
5. Mackensen SV, Hoeppe P, Maarouf A, Tourigny P, Nowak D. (2005) Prevalence of weather sensitivity in Germany and Canada. Int J Biomet, 49:156-166.
6. Luan G, Yin P, Li T, Wang L, Zhou M. (2017) The years of life lost on cardiovascular disease attributable to ambient temperature in China. Scientific Reports, 7:13531.
7. Haines A, Kovats RS, Campbell-Lendrum D, Corvalan C. (2006) Climate change and human health: impacts, vulnerability and public health. Public Health, 120(7):585-96.
8. Medina-Ramón M, Schwartz J. (2007) Temperature, temperature extremes, and mortality: a study of acclimatisation and effect modification in 50 US cities. Occup Environ Med, 64(12):827-33
9. Sheridan S. (2007) A survey of public perception and response to heat warnings across four North American cities: an evaluation of municipal effectiveness. Int J Biometeorol, 52(1):3-15
10. Ohashi Y, Katsuta T, Tani H, Okabayashi T, Miyahara S, Miyashita R. (2018) Human cold stress of strong local-wind "Hijikawa-arashi" in Japan, based on the UTCI index and thermo- physiological responses. Int J Biometeorol, 62(7): 1241-1250.
11. Kent ST, McClure LA, Judd SE, Howard VJ, Crosson WL, Al-Hamdan MZ, Wadley VG, Peace F, Kabagambe EK. (2014) Short and Long-Term Sunlight Radiation and Stroke Incidence. Ann Neurol. 73(1): 32–37.
12. Davis RE, McGregor GR, Enfield KB. (2016) Humidity: A review and primer on atmospheric moisture and human health. Environ Res, 144:106-116.
13. Stout RW, Crawford V. (1991) Seasonal variations in fibrinogen concentrations among elderly people. Lancet, 338(8758):9-13.
14. Jorge JE, Cagy M, Mesquita ET, Costa TL, Moscavitch SD, Rosa ML. (2009) Seasonal variation in hospitalizations due to heart failure in Niterói city, Southeastern Brazil. Rev Saude Publica, 43(3):555-7.
15. Liu IF, Chang SL, Lo LW, Hu YF, Tuan TC, Kong CW, Wu TJ, Chiang CE, Chen SA, Lin YJ. Relationship between temperature change and the requirement for a permanent pacemaker implantation in bradyarrhythmias. Int J Biometeorol. 2011 Sep;55(5):733-9.
16. Cloutier JM, Liu S, Hiebert B, Tam JW, Seifer CM. Relationship of Extreme Cold Weather and Implantable Cardioverter Defibrillator Shocks. Am J Cardiol. 2017.
4
Melléklet:
• Boussoussou Nora. Kardiometeorológia, könyv, Semmelweis kiadó, 2023.
• Nora Boussoussou, Melinda Boussoussou, Péter Süveges, Gabriella Sódar, Brigitta Szilágyi, Péter Sótonyi. Population vulnerability of atmospheric parameters on acute cardiovascular diseases. Planetary Health Annual Meeting Harvard University, october 31 - november 2, 2022.
• Boussoussou N, Boussoussou M, Merész G, Rakovics M, Entz L, Nemes A. Complex effects of atmospheric parameters on acute cardiovascular diseases and major cardiovascular risk factors: data from the CardiometeorologySM study. Scientific Reports Nature. 2019.9, 6358.
• Boussoussou M, Boussoussou N, Merész G, Rakovics M, Entz L, Nemes A. Atmospheric fronts as minor cardiovascular risk factors, a new approach to preventive cardiology. – Journal of Cardiology.2019.75(2):196-202.
• Boussoussou N., Boussoussou M. (2018) Climate Change is one of the biggest threats to global health. It is time for new horizons in preventive medicine - review ofthe latest knowledge on the health effects of climate change on acute cardiovascular diseases. Advances in Medicine and Biology. Volume 130. – book chapter
• Boussoussou N., Boussoussou M., Entz L., Nemes A. (2017) Historical overview of medical meteorology - the new horizon in medical prevention. Orv Hetil. 158(5):187- 191.
• Boussoussou N., Boussoussou M., Entz L., Nemes A. (2014) Occurrence of acute cardiovascular diseases under different atmospheric parameters. Orv Hetil. 155(27):1078- 82.
• Boussoussou M., Boussoussou N., Entz L., Nemes A. (2015) Risk factors of cardiogenic thromboembolism: the influence of atmospheric parameters on the
„cardiovascular epidemic”, atrial fibrillation. Érbetegségek (Vascular diseases Journal) 1 13-17.
• Boussoussou M, Boussoussou N, Merész G, Rakovics M, Entz L, Nemes A.
„Associations between atmospheric parameters and haemostatic factors: a case control study.” World Congress of Cardiology 2019 (Paris, 2019. 08. 31.-09. 04.) – poster presentation
• Boussoussou N, Boussoussou M, Merész G, Rakovics M, Entz L, Nemes A.
„Atmospheric front patterns and acute cardiovascular diseases, a new perspective in the cardiovascular threat of global climate change” World Congress of Cardiology 2019 (Paris, 2019. 08. 31.-09. 04.) - poster presentation
5
• Boussoussou M, Boussoussou N, Rakovics M, Entz L, Nemes A. „The effects of atmospheric parameters on haemostatic factors: a case control study” Semmelweis Symposium (Budapest, 2019. 11. 5-7) - poster presentation
• 12th International Meeting of the French Society of Hypertension conference (Paris, 13-15. december 2018.) “Association between atmospheric parameters and acute cardiovascular diseases' demographic characteristic“- poster presentation
• 11th International Meeting of the French Society of Hypertension conference (Paris,14-15. december 2017.) „The effects of atmospheric parameters on the elderly population with cardiovascular diseases-vulnerability to meteorology - poster presentation
• 10th International Meeting of the French Society of Hypertension conference (Paris, 14-
15 december 2016.) „Major cardiovascular risk factors and atmospheric parameters: Evidence for an increased meteorosensitivity risk. A dangerous liasion”-poster presentation
• 9th International Meeting of the French Society of Hypertension conference (Paris, 17-
18. december 2015.): “Hypertension induced acut cardiovascular risk and atmospherical parameters: 2670 population based meteorosensitivity study” -poster
• European Society of Cardiology -Eurothrombosis Summit 2014. conference (Paris, 28-30. September 2014.): “Association between acute coronary syndromes and different meteorological parametres: 1330 patients based, retrospective study”- poster presentation
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2024-08-31 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
