Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Szijártó Attila
Hepatobiliáris sebészeti megbetegedések – kísérletes és klinikai megfontolások

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

témavezető: Szijártó Attila
helyszín (magyar oldal): SE Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

A téma célkitűzései röviden: A máj sebészi ellátást igénylő megbetegedéseinek kórélettani alapjait kísérletes és klinikai megfigyelésekkel lehet tisztázni.
A Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján az 1970 évek óta zajlanak kísérletes sebészeti munkák májmikrocirkuláció, májtranszplantáció témakörben. Egy hosszabb kihagyás után 1997 szeptemberétől a T/022466 sz. OTKA kutatási program keretében folynak a máj-mikrocirkulációs vizsgálatok. A kísérleteket összegző anyagot az OTKA bírálóbizottsága „kiváló”-nak minősítette. Ezt követően a kezdeti, máj mikorkeringési zavarait vizsgáló kísérletes eljárásokat és az abból kapott eredményeket klinikai aspektusokkal is kiegészítettük. Jelenleg a klinikai fejlesztéseink egy része a megelőző alapkutatási eredményeinken alapulnak. További tervem, hogy az alábbi kérdésekre, tudományosan megalapozott, a klinikai gyakorlat számára is használható eljárásokat vezessünk be:

1. Programozott májregeneráció kísérletes és klinikai vizsgálata: A májresectiok kulcsa a kellő mennyiségű, ép parenchyma, mely a posztoperatív szakban elegendő a májfunkciók ellátásához. A májresectiot követően amennyiben a megmaradó máj volumene (future liver remnant: FLR) nem elégséges, úgy májelégtelenség alakulhat ki. A portális véna ligatúra (PVL) programozott májregenerációt képes indukálni, így alkalmas az FLR növelésére a kritikusnak vélt májresectiok kapcsán. Korábbi klinikai vizsgálatokkal beindított kutatásaim (Szijártó A.: és mtsai Two-staged procedure of portal ligation and hepatectomy monitored by ICG clearence Journal of Investigative Surgery 2009 22 (1) 63-8 p.) igazolták, hogy a májrenegerációt kísérő funkcionális változás időben jól követhető, illetve a resectio optimális pillanata tervezhető. A humán vizsgálatok azonban nem adnak lehetőséget minden tekintetben a kórállapotok pontos feltérképezésére, így in vivo multimodális képalkotó technikák (pl. PET-MRI) tűnnek alkalmas módszernek a máj térfogat és funkcionális változásának nyomonkövetésére, melyeket kisállatokban végzünk. A vizsgálatokat kollaborációban Semmelweis Egyetem, Nanobiotechnológiai és In Vivo Képalkotó Központ, NanoSpect és Izotóp Laboratóriumával - Dr. Szigeti Krisztián segítségével végezzük.

2. A végstádiumú májelégtelenség revezibilitásának klinikai vizsgálata: A terápia-rezisztens ascitesszel szövődött májcirrhosis pallliativ kezelésére a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikán mintegy 30 éve végzünk peritoneo-venosus (PV) shunt-műtéteket. A vizsgálat céljkénta a műtét előtti kivizsgálási és a műtét utáni betegellenőrzési protokollba be kívánjuk állítani az ICG- densitometriát. Az eljárás segítséget nyújthat továbbá a postoperatív időszakban az esetlegesen fellépő májelégtelenség korai felismeréséhez. Saját kísérleti és klinikai tapasztalataink, valamint irodalmi adatok alapján ezen módszer bevezetésétől várható a biztonságosabb betegkiválasztás, a műtét májműködésre gyakorolt hatásának pontosabb megítélése, ennek alapján az adekvát posztoperatív kezelés. PV shunt-műtétek vonatkozásában az ICG-densitometria alkalmazását az irodalom még alig említi. Az ICG-densitometria eredményeit más, a klinikai gyakorlatban már rutinszerűen alkalmazott vizsgálómódszerek eredményeivel összehasonlítva tervezzük elemezni. Az ICG-densitometria eredményei más jellegű vizsgálati eredményekkel összehasonlítva elemezhetők. A paralel, megfelelő tapasztalat birtokában végzett egyéb vizsgáló módszerek eredményeivel való egybevetés alapján tehetünk megállapításokat, állíthatunk fel kategóriákat, határértékeket. Így szükségesnek tartjuk képalkotó vizsgálatok, mint pl. portális áramlásmérés, UH- és MR-elastographia végzését. Különösen nagy jelentősége van a műtét eredményeként bekövetkező intrahepaticus véráramlási változásoknak és a következményes májszerkezeti átalakulásnak. A vizsgálati protokollból nem maradhat ki ezért a vena hepatica nyomásgrádiens megállapítása és a májbiopsia elvégzése sem. Mivel ascitessel rendelkező betegen percutan májbiopsia a nagyon magas szövődményarány miatt nem végezhető, az utóbbi két beavatkozás transjugularis módszerrel végzendő.

3. Máj ischaemiás károsodásának mérséklése - kísérletes vizsgálatok. A májsebészetben az ischaemiás-reperfúziós károsodás minden beavatkozás során megjelenik, ahol a máj afferens ereinek időleges okklúziójára, ún. kirekesztésre van szükség, mivel ennek hiányában a parenchyma sérülése jelentős vérvesztéshez vezethet. A műtéti és posztoperatív halálozás, illetve a posztoperatív szövődmények megjelenése szoros összefüggést mutat az ischaemiás idővel, a vérvesztés mértékével, illetve a posztoperatív transzfúziók mennyiségével. Az ischaemia-reperfúzió során megjelenő celluláris és subcelluláris mechanizmusok aktiválódása nagyban meghatározza a máj ischaemiás toleranciáját és a posztoperatív regenerációját, és ezzel a betegek életkilátásait. A károsodás csökkentése fontos sebészi cél. A klinikai gyakorlatban nagy az igény egy könnyen használható módszerre vagy vegyületre, amelyek segítségével az I-R károsodás mértéke csökkenthető. Rövid ischaemiás epizódok alkalmazásával a szervek toleránsabbá tehetők egy hosszabb ischaemiás állapottal szemben, illetőleg az alkalmazási protokolltól függően csökkentik a gyulladásos válaszreakciót az ép szöveti szerkezet megtartásán keresztül. A jelenség ischaemiás pre- és post- és perconditionálás-ként (IP, PC, PerC) vált ismertté. Hatásaikat kezdetben szíven, majd munkacsoportunk is májon, illetve vázizmon és bélen is vizsgálta. A conditionalási technikák egyik kulcspontja a subcelluláris jelátviteli mechanizmusok aktiválódása, illetve transzlációs folyamatok megindulása. A kaszkádok, molekuláris utak pontos ismerete a kémiai előkezelés, esetleg preconditionálás lehetőségét vetik fel, ami megoldást jelenthet olyan kórállapot esetében is, ahol az ischaemiás preconditionálás technikailag nem, vagy nehezen kivitelezhető.


Jelentkezési határidő: 2024-05-31


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )