Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Komlósi Zsolt István
Az extracelluláris vezikulák szerepe allogén szolid szervátültetést, vagy hemopoetikus őssejt-transzplantációt követő kezelésében

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

témavezető: Komlósi Zsolt István
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem
helyszín rövidítés: SE


A kutatási téma leírása:

Allogén szervátültetésen vagy hemopoetikus őssejt-transzplantáción (HSCT-n) átesett betegek esetében az immunszuppresszív terápia bevezetése jelentősen kitolta az esetleges re-transzplantáció időpontját és meghosszabbította a teljes túlélést. Bár ez a kezelés széles körben elterjedt, a terápiás hatás monitorozása javarészt az alkalmazott gyógyszer(ek) szérum koncentrációjának immunkémiai módszerekkel történő mérésére (TDM: Therapeutic Drug Monitoring – terápiás gyógyszerszint meghatározás) szorítkozik. Az immunszuppresszív gyógyszerek terápiás tartománya gyakran szűk, és a betegek biológiai válaszkészsége is változatos lehet. Szolid szerv (pl.: tüdő) transzplantációját követően az elégtelen immunszuppresszív kezelés gyors rejekcióhoz, a túl magas dózisú kezelés pedig fertőzések (pl.: pneumónia) kialakulásához vezethet. HSCT-t követően a betegek immunkompetenciája folyamatosan változik az új, donor-eredetű vérképző rendszer felépülése során. Esetükben, különösen haploidentikus HSCT után, az immunszuppresszió megfelelő beállítása szükséges az akut graft-versus-host betegség megelőzése, ugyanakkor a hatékony graft-versus-leukémia hatás kifejlődésének biztosítása érdekében. Következésképp az immunszuppresszió mértékének pontosabb nyomon követése tovább javíthatja a szerv-, és szövetátültetés prognózisát és a betegek életminőségét.
Egy gyógyszer effektív terápiás hatását nagymértékben befolyásolja a beadott molekulának, illetve aktív metabolitjainak a szervezet különböző (extra-, és intracelluláris) folyadéktereibe történő bejutási képessége, illetve a különböző felületekhez (pl.: fehérjékhez, sejtmembránokhoz) kötődése. Az extracelluláris vezikulákat (EV-ket) minden sejt képes kibocsátani, és az EV-k a soksejtű organizmusokban az extracelluláris folyadékterek ubiquiter összetevői. A különböző EV-frakciók mérésének biomarkerként történő felhasználását transzplantációs szövődmények korai detektálásában számos közlemény felveti (Harms et al. 2015, Sailliet et al. 2022). Nem vizsgálták eddig azonban az EV-k szerepét gyógyszerek megoszlási terének kialakításában, biohasznosulásában és terápiás hatásában.

Korábbi eredmények:
A témavezető korábban már foglalkozott a keringő EV-k szerepének vizsgálatával obstruktív alvási apnoéban (Bikov A et al. 2017, mint PI); továbbá részt vett egy vizsgálatban, mely az ízületi folyadékban található EV-k, mint biomarkerek szerepét vetette fel protézisbeültetést követő fertőzéses szövődmények nyomon követésében (Sallai I et al. 2022). Szintén társszerzője egy „highly cited” közleménynek, mely elsőként írta le a vérplazmába jutó EV-k felszínéhez kötődő ún. protein korona kialakulását és összetételét (Tóth EÁ et al. 2021).

Célkitűzések:
Egyes immunszuppresszív gyógyszerek (pl.: tacrolimus) jelentős mértékben képesek kötődni biológia membránok felületére. Ez a jelenség nagymértékben meghatározza ezen gyógyszerek megoszlási terét, biohasznosulását és ezáltal terápiás hatását. Célunk allogén HSCT-t és szolid szervátültetést követő immunszuppresszív kezelés nyomon követése és az alkalmazott terápiás készítmények gyógyszerszint-monitorozása a gyógyszerek sejt- és EV-membránokhoz történő kötődésének egyidejű vizsgálatával.

Tervezett megvalósítás:
Vizsgálataink során a Semmelweis Egyetem szervátültetést végző szervezeti egységeinek segítségével szeretnénk szolid szervátültetett betegeket, illetve a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet segítségével allogén HSCT-vel kezelt betegeket bevonni. Az utóbbi intézménnyel a témavezetőnek jelenleg is aktív együttműködése van (etikai engedély száma: OGYÉI/50688-1/2022). A témavezető korábban a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján dolgozott 17 évig, és továbbra is együttműködik az intézettel (etikai engedély száma: NNK/632; Jáky-Kováts et al. 2022). Itt végzik a hazai tüdőtranszplantáltak utógondozását.
A bevont betegektől a kezelés nyomon követése céljából levett minták diagnosztikai célra fel nem használt maradékából, illetve különleges, EV-izolálásra alkalmas csőbe levett mintákból végezzük méréseket. A Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézetében, a témavezető munkahelyén, az intézetvezető (Prof. Dr. Buzás Edit) vezetésével működik a Magyar Központi EV Kutató, Szolgáltató és Referencia Laboratórium. Az általuk használt protokollokat alkalmazva kerül sor a különböző EV frakciók izolálására (ultracentrifugálás vagy méretkizárásos kromatográfiával). Az Intézetben számos különböző műszer áll rendelkezésre az EV-k detektálására (pl.: ZetaView Nanoparticle Tracking Analyzer, qNano, Apogee Micro plus áramlási citométer), illetve az EV laboratórium dolgozói rendelkeznek ezen készülékek megfelelő használatához szükséges szaktudással. A gyógyszerszint méréseket az Laboratóriumi Medicina Intézettel együttműködésben, a rutin diagnosztikában használatos immunkémia módszerekkel fogjuk elvégezni. Az immunszuppresszió hatékonyságát áramlási citometriás mérésekkel (elsősorban az abszolút CD3+CD4+ sejtszám meghatározásával) és Torque-Teno vírus terhelés qPCR mérésével tervezzük vizsgálni. Mesterségesen előállított EV-szerű partikulumok (liposzómák) és természetes, egészséges donorok és betegek véréből izolált EV-k összehasonlításával megvizsgáljuk továbbá, hogy a hatóanyagok passzívan a membránok lipid kettősrétegéhez, vagy aktívan, valamilyen receptorokon keresztül kötődnek az EV-khez, illetve hogy ez a kötődés hogyan befolyásolható.

Várható eredmények:
Amennyiben sikerül igazolni, hogy a különböző sejtekből származó EV-k szerepet játszanak az immunszuppresszív terápia hatékonyságának szabályozásában, lehetővé válna egy, az eddiginél pontosabb nyomon követést biztosító gyógyszerszint-monitorozási stratégia kidolgozása.

A vizsgálatokat a témavezető jelenlegi kutatási forrásaiból (OTKA: IMMUN_K_135637) finanszírozza.


Jelentkezési határidő: 2024-06-30


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )