témavezető: Ábrám Emese
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Az utóbbi évtizedekben a páciensek körében az esztétika fontosabbá vált, mint a fogpótlás
funkciója, köszönhetően a fogászati anyagok fejlődésének és propagálásának a népesség
körében.[1-3] Egyértelműen megfigyelhető a fogászatban is a digitális folyamatok előretörése
a szakma szinte minden területén, felváltva a klasszikus analóg munkamodellt.
Az új anyagok és technológiák, mint a kerámiák, kompozitok és polimerek, valamint a
CAD/CAM-eljárás új fejezetet nyitottak a fogászati anyagtani kutatásában és helyes
felhasználásában. Az elszíneződött vagy implantátummal pótolt fogak helyreállításához
alapvető, hogy ismerjük az anyagok fizikai paramétereit, viselkedését, fedőképességét, ezért
szükségessé vált ezen anyagok megismerése, komplex optikai és anyagtudományi vizsgálata,
mert ezen ismeretek nélkül nem érhetünk el megfelelő funkcionális és esztétikai eredményt.
A modern fogászati anyagok nagy része megköveteli a CAD/CAM technológia alkalmazását,
amely számítógépes tervezésből és számítógép által irányított előállításból áll. A fogorvosi
gyakorlatban a „Computer Aided Manufacturing” többségében a marógépek használatát jelenti,
de egyre több területen használhatunk 3D nyomtatókat is. A legújabb vizsgálatokban egyre
növekvő arányban jelennek meg a 3D nyomtatási technológiák alkalmazásai nemcsak
polimerek, hanem kerámia anyagok előállítása esetén is. [4-6]
A legfontosabb előnye a 3D nyomtatással létrehozott termékeknek az alacsonyabb
anyagpazarlás. Irodalmi adatok szerint az előállított restaurátumok sokkal kevesebb felesleget
termelnek, mert a restaurátumot nem egy teljes blokkból marják ki, hanem csak a szükséges
mennyiségű anyagot használják fel. A pazarlás csökkentése a hosszútávú fenntarthatóság,
valamint a költséghatékonyabb ellátás tekintetében is fontos szempont. [7-9]. Az additív
előállítás lehetővé teszi a magas geometriai komplexitású termékek létrehozását is. [6] A
szubsztraktív előállítás másik limitációja, hogy nem képes vékony falakat előállítani.
Túlságosan vékony falak tervezése esetén falak szélén az anyag lepattanása várható, mely a
restaurátum pontosságát, illeszkedését rontja. [9]
A 3D nyomtatási technológiával többféle kerámia anyagot is előallíthatunk, például cirkóniumdioxidot, alumínium-oxidot, lítium-diszilikátot, valamint trikálcium-foszfátot.
A cirkónium-dioxid a CAD/CAM technológia egyik legelterjedtebb anyaga. [7, 10-12] Additív
technológiával a kerámia restaurációk vázanyagként és monolitikus restaurátumként is
alkalmazhatók. Pontosság tekintetében a nyomtatási technológiától függően a restaurátumok
akár 50µm alatti pontossággal is rendelkezhetnek. [9]
Célkitűzés:
Ezen in vitro kutatás célja, hogy a tudomány mai állása szerinti a legmodernebb mérőműszerek
segítségével vizsgáljuk a különböző anyagú és színű kerámiákat és polimereket, és a
transzlucencia hatásait a fémmentes fogpótlások színére, valamint standardizálható mérési
módszert fejlesszünk ki a színváltozás megtervezéséhez.
Ezen objektív adatok elemzésével terveink szerint létrehozható egy felhasználóbarát adatbázis,
melynek segítségével a gyakorló fogorvosok számára tervezhetővé válhat az ideális esztétikai
eredmény elérése a legújabb anyagok használata során.
A 3D nyomtatott kerámia és polimer anyagok klinikai felhasználása egyre elterjedtebb a
világon, de nagyon kevés optikai és mechanikai vizsgálatot végeztek velük kapcsolatosan, így
szükséges ezen terület kutatása.
A téma jelentősége:
Multidiszciplináris tudományos munkánkban mi fogorvosok, mérnökökkel és fizikusokkal
dolgozunk együtt, hogy a kerámiák és polimerek fénydinamikai paramétereit, színét, felületi
érdességét, szerkezetét és szilárdságát vizsgáljuk a ma fellelhető legmodernebb
mérőműszerekkel, több társegyetemmel együttműködve.
A vizsgálni kívánt anyagok:
Kutatásunk során különböző gyártók anyagait kívánjuk vizsgálni. Méréseket végzünk az
anyagok színével és fedőképességükkel kapcsolatosan. Különböző transzlucenciájú különböző
vastagságú kerámia és polimer anyagok vizsgálatát tervezzük.
Az anyagok optikai tulajdonságain túl egyéb anyagtani tulajdonságaikat is vizsgálni kívánjuk,
mint a felületi érdesség és az anyagok szerkezete.
Ezen vizsgálatunkkal új dimenzióba szándékozzuk emelni a modern anyagok szakszerű
vizsgálatát, valamint a CAD/CAM-technológia és a használható anyagok rohamos fejlődése
mellett segítséget nyújtunk a korszerű fogászati anyagok megfelelő kiválasztásához.
Felhasznált irodalom
1. Akarslan, Z.Z., et al., Dental esthetic satisfaction, received and desired dental
treatments for improvement of esthetics. Indian J Dent Res, 2009. 20(2): p. 195-200.
2. Chaiyabutr, Y., et al., Effect of abutment tooth color, cement color, and ceramic
thickness on the resulting optical color of a CAD/CAM glass-ceramic lithium disilicatereinforced crown. J Prosthet Dent, 2011. 105(2): p. 83-90.
3. Samorodnitzky-Naveh, G.R., S.B. Geiger, and L. Levin, Patients' satisfaction with
dental esthetics. J Am Dent Assoc, 2007. 138(6): p. 805-8.
4. Galante, R., C.G. Figueiredo-Pina, and A.P. Serro, Additive manufacturing of ceramics
for dental applications: A review. Dent Mater, 2019. 35(6): p. 825-846.
5. Khanlar, L.N., et al., Additive Manufacturing of Zirconia Ceramic and Its Application
in Clinical Dentistry: A Review. Dent J (Basel), 2021. 9(9).
6. Methani, M.M., M. Revilla-León, and A. Zandinejad, The potential of additive
manufacturing technologies and their processing parameters for the fabrication of allceramic crowns: A review. J Esthet Restor Dent, 2020. 32(2): p. 182-192.
7. Nakai, H., et al., Additively Manufactured Zirconia for Dental Applications. Materials
(Basel), 2021. 14(13).
8. Dehurtevent, M., et al., Stereolithography: A new method for processing dental
ceramics by additive computer-aided manufacturing. Dent Mater, 2017. 33(5): p. 477-
485.
9. Baumgartner, S., et al., Stereolithography-based additive manufacturing of lithium
disilicate glass ceramic for dental applications. Mater Sci Eng C Mater Biol Appl, 2020.
116: p. 111180.
10. Zandinejad, A., et al., The Flexural Strength and Flexural Modulus of Stereolithography
Additively Manufactured Zirconia with Different Porosities. J Prosthodont, 2021.
11. Contrepois, M., et al., Marginal adaptation of ceramic crowns: a systematic review. J
Prosthet Dent, 2013. 110(6): p. 447-454.e10.
12. Lerner, H., et al., Trueness and precision of 3D-printed versus milled monolithic
zirconia crowns: An in vitro study. J Dent, 2021. 113: p. 103792.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2024-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
