 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
A WHO adatai szerint a napból származó UV-sugárzás 2020-ban több, mint 1,5 millió bőrdaganat diagnózisért volt felelős, melyből 1,2 millió nem-melanoma típusú bőrrák, 325 000 eset pedig melanoma malignum volt.1
A melanoma malignum a festéksejtek (melanociták) rosszindulatú, igen agresszív daganata. Az összes rosszindulatú daganat kb. 3%-a tartozik ide2, világviszonylatban a tizenötödik leggyakoribb ráktípus.3 Sokáig ritka daganatnak számított, de az elmúlt ötven évben a megbetegedések gyakorisága gyorsabban növekedett, mint bármely másik ráktípusé, különösen a kaukázusi rasszban, s a betegszám 10-15 évente megduplázódik. Agresszív lefolyása, kifejezett metasztatizáló képessége miatt a bőrdaganatok okozta halálozások 90%-áért felel.2
A melanoma malignum gyógyszeres kezelésében a molekulárisan célzott terápiák (BRAF-, MEK-inhibitorok) és az immunonkológiai kezelések (CTLA4-, PD1-, PD1L-inhibitorok) hoztak áttörést. Az egyes szerek klinikai lezajlással és a melanoma különböző típusaival és lokalizációjával való összefüggései jelenleg is kutatások tárgyát képezik.
A basalioma ún. semimalignus daganat, vagyis a keratinocytákból kiinduló olyan rosszindulatú tumor, mely a környezetét egyre kiterjedtebben destruálni képes, azonban áttétet csak elvétve képez. Jellemzően az idősebb korosztályban fordul elő, főként napnak kitett bőrfelületeken. Gyakoriságát tekintve a vezető helyen áll a humán malignus tumorok között, Magyarországon incidenciája évi 100-200 tumor 100000 lakosra vetítve. Etiológiáját tekintve a krónikus, intermittáló, nagy dózisú napfényártalom felelős leginkább kialakulásáért. Ritkán örökletes genetikai szindróma is állhat az elváltozások újabb és újabb megjelenése mögött, az ún. Gorlin-Goltz-szindróma. A leggyakrabban érintett gének a PCTH, SMO, SUFU gének.4
A basaliomák kezelése leggyakrabban sebészi kimetszés, de felületes, kisméretű elváltozások esetén szóba köhet még krioterápia, kürettázs-kauteres kezelés és fotodinámiás terápia és biológiai válaszmódosítók, pl. Az imiquimod. Szisztémás kezelés jöhet szóba a Gorlin-Goltz szindróma és előrehaladottabb, inoperábilis esetek kezelésekor4, mégpedig a ’sonic hedgehog’ jelúton ható ún. ‘smoothened’ onkogén homológ (SMO) inhibitorok közül a Sonidegib és a Vismodegib, valamint PD1- és PD1-ligand-gátlók közül ígéretes eredményeket mutat a cemiplimab, nivolumab és a pembrolizumab.5
A cutan laphámrák a második leggyakoribb malignus bőrdaganat típus a világon, gyakorisága rohamosan növekszik, a basalioma incidenciáját közelíti. Az előfordulás gyakoriságát jelentősen meghatározza, hogy mely szélességi fokot tekintjük: az egyenlítőhöz közeledve minden 8-10 szélességi fok átlépésével duplázódik a cutan laphámrák előfordulása.6
Patomechanizmusát tekintve az epidermális keratinocytákból alakul ki, mely a basaliomával ellentétben a helyi destruktív hatás mellett képes metasztázis képzésére is. Napnak kitett bőrfelületen alakul ki, megelőző állapota a solaris keratosis, mely idővel spinocellularis karcinómává alakul.7
A rizikótényezők közé tartozik az UV-sugárzás, csakúgy, mint a melanoma esetén, viszont itt az egyenletes mértékű, rendszeres expozíció a játszik szerepet az alkalmi leégéssel szemben. A krónikus UV-sugárzás mutációkat indukál a celluláris DNS-ben és relatív immunszuppressziót okoz az immunrendszerben (pl. a dendritikus sejtekben), így gyengítve a tumorsejtek elleni immunválaszt. Az UV-sugárzás kb. 60%-kal, míg az immunoszupresszív szerek alkalmazása 65-250-szorosára emeli a spinocellularis carcinoma rizikóját.6 További faktor az ionizáló sugárzásnak való kitettség, az immunszupresszív állapot, a krónikus gyulladás, fekélyek, égés és krónikus bőrhatás bőrön, a krónikus arzénexpozíció, a HPV fertőzés, a policiklusos szénhidrogének, bizonyos genetikai rendellenességek, genodermatosisok és a dohányzás.7,6
A terápiás lehetőségeket illetően a figyelem egyre inkább a PD1- és PD1L-gátlók felé terelődik, melyek közül a cemiplimab már törzskönyvezett cutan laphámrák kezelésére, ill. folyamatban van több további szerek vizsgálata.8
A ritkább bőrdaganatok, pl. a Kaposi sarcoma, a Merkel-sejt carcinoma, cutan lymphomák jellemzői, terápiás lehetőségei is kutatások tárgyát képezik.
Célkitűzések:
Mind a melanoma, mind a cutan laphámrák és a basalioma előrehaladott, áttétes, inoperábilis esetinek kezelésre az elmúlt években új innovatív terápiás lehetőségek jelentek meg, melyek kapcsán klinikai szempontból elsődleges fontosságú megbízható prognosztikai markerek keresése a terápia hatásosságát ill. a betegség lefolyását tekintve. Ebben a folyamatban vezető szerepe van a genomikai, transzkriptomikai és proteomikai kutatásoknak, melyek által pontosabb adatokat kaphatunk a daganatok viselkedéséről. A SE ÁOK Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán már jelenleg is folyamatban vannak a fenti kutatások melanoma vonatkozásában, melyek eredményeképp négy tudományos közlemény már meg is jelent.9,10,11,12
Célkitűzéseink között szerepel retrospektív és prospektív onkológiai regiszter létrehozása, az adatok feltöltése és gondozása; genomikai, transzkriptomikai, proteomikai vizsgálatok folytatása és a bőrdaganatok klinika lezajlásának rögzítése, az új terápiák, köztük a checkpoint inhibitor és target kezeléssel való hatásosság elemzése és értékelése.
Irodalomjegyzék
1. WHO: UV-sugárzás. URL: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/ultraviolet-radiation Letöltve: 2022.12.12.
2. Oláh Judit, Somlai Beáta (2013): Melanocytaer naevusok. Melanoma malignum. In: Kárpáti Sarolta (szerk.), Kemény Lajos és Remenyik Éva: Bőrgyógyászat és venerológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest. 741-765. o.
3. Leonardi GC, Falzone L, Salemi R et al. (2018): Cutaneous melanoma: From pathogenesis to therapy (Review). Int J Oncol., 52, 4. sz. 1071-1080. o.
4. Wikonkál Norbert (2013): Nem pigmentált malignus bőrtumorok. In: Kárpáti Sarolta (szerk.), Kemény Lajos és Remenyik Éva: Bőrgyógyászat és venerológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest. 803-807.o.
5. Franchesca D. Choi, Christina N. Kraus, Ashley N. Elsensohn et al.(2020): Programmed cell death 1 protein and programmed death-ligand 1 inhibitors in the treatment of nonmelanoma skin cancer: A systematic review. Journal of the American Academy of Dermatology, Volume 82, Issue 2
6. Kabir S, Schmults C D, Ruiz E S. A Review of Cutaneous Squamous Cell Carcinoma Epidemiology, Diagnosis, and Management. Int J Cancer Manag. 2018;11(1):e60846. doi: 10.5812/ijcm.60846.)
7. Wikonkál Norbert (2013): Nem pigmentált malignus bőrtumorok. In: Kárpáti Sarolta (szerk.), Kemény Lajos és Remenyik Éva: Bőrgyógyászat és venerológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest. 807-811.o.
8. Soura, Efthymiaa; Gagari, Elenib; Stratigos, Alexandera. Advanced cutaneous squamous cell carcinoma: how is it defined and what new therapeutic approaches are available?. Current Opinion in Oncology 31(5):p 461-468, September 2019. | DOI: 10.1097/CCO.0000000000000566
9. Betancourt LH, Gil J, Sanchez A, Doma V, Kuras M, Murillo JR, Velasquez E, Çakır U, Kim Y, Sugihara Y, Parada IP, Szeitz B, Appelqvist R, Wieslander E, Welinder C, de Almeida NP, Woldmar N, Marko-Varga M, Eriksson J, Pawłowski K, Baldetorp B, Ingvar C, Olsson H, Lundgren L, Lindberg H, Oskolas H, Lee B, Berge E, Sjögren M, Eriksson C, Kim D, Kwon HJ, Knudsen B, Rezeli M, Malm J, Hong R, Horvath P, Szász AM, Tímár J, Kárpáti S, Horvatovich P, Miliotis T, Nishimura T, Kato H, Steinfelder E, Oppermann M, Miller K, Florindi F, Zhou Q, Domont GB, Pizzatti L, Nogueira FCS, Szadai L, Németh IB, Ekedahl H, Fenyö D, Marko-Varga G. (2021): The Human Melanoma Proteome Atlas-Complementing the melanoma transcriptome. Clin Transl Med. 11(7):e451. doi: 10.1002/ctm2.451. PMID: 34323402; PMCID: PMC8299047.
10. Betancourt LH, Gil J, Kim Y, Doma V, Çakır U, Sanchez A, Murillo JR, Kuras M, Parada IP, Sugihara Y, Appelqvist R, Wieslander E, Welinder C, Velasquez E, de Almeida NP, Woldmar N, Marko-Varga M, Pawłowski K, Eriksson J, Szeitz B, Baldetorp B, Ingvar C, Olsson H, Lundgren L, Lindberg H, Oskolas H, Lee B, Berge E, Sjögren M, Eriksson C, Kim D, Kwon HJ, Knudsen B, Rezeli M, Hong R, Horvatovich P, Miliotis T, Nishimura T, Kato H, Steinfelder E, Oppermann M, Miller K, Florindi F, Zhou Q, Domont GB, Pizzatti L, Nogueira FCS, Horvath P, Szadai L, Tímár J, Kárpáti S, Szász AM, Malm J, Fenyö D, Ekedahl H, Németh IB, Marko-Varga G. (2021): The human melanoma proteome atlas-Defining the molecular pathology. Clin Transl Med. 11(7):e473. doi: 10.1002/ctm2.473. PMID: 34323403; PMCID: PMC8255060.
11. Almeida N, Rodriguez J, Pla Parada I, Perez-Riverol Y, Woldmar N, Kim Y, Oskolas H, Betancourt L, Valdés JG, Sahlin KB, Pizzatti L, Szasz AM, Kárpáti S, Appelqvist R, Malm J, B Domont G, C S Nogueira F, Marko-Varga G, Sanchez A. (2021): Mapping the Melanoma Plasma Proteome (MPP) Using Single-Shot Proteomics Interfaced with the WiMT Database. Cancers (Basel). 10;13(24):6224. doi: 10.3390/cancers13246224. PMID: 34944842; PMCID: PMC8699267.
12. Papp, O., Doma, V., Gil, J., Markó-Varga, G., Kárpáti, S., Tímár, J., & Vízkeleti, L. (2021).: Organ Specific Copy Number Variations in Visceral Metastases of Human Melanoma. Cancers, 13(23), 5984. https://doi.org/10.3390/cancers13235984
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2024-05-31 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
