témavezető: Bánvölgyi András
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A bazálsejtes karcinóma (BCC) a leggyakoribb humán rosszindulatú daganat. Nemzetközi epidemiológia kutatások alapján gyakorisága növekedést mutat, de pontos adatok a prevalenciájáról a betegségspecifikus BNO kód hiánya és a rákregiszterek következményes adatgyűjtési gyakorlata miatt nem ismertek A daganat távoli áttétet extrém ritkán ad, de lokális inváziója jelentős életminőség romláshoz, és akár a páciens halálához vezethet.
A daganat kezelésében az aranystandard a sebészi kimetszés. A daganat szövettani típusától, lokalizációjától és kiterjedésétől függően alkalmazhatóak egyéb terápiás eljárások. Ezek közül a legfontosabbak a krioterápia, a radioterápia, a fotodinámiás terápia, a lokális imiquimod, illetve a célzott Smo-gátló kezelés.
A BCC kialakulásnak fő rizikófaktora az ismétlődően, főként gyermekkorban elszenvedett nagy dózisú UV sugárzás. A daganat patogenezisében központi szerepet játszik a p53 tumorszupresszor gén mutációja, valamint a Hedgehog jelátviteli útvonal kóros működése. A hedgehog (HH) ligand gátló hatása hiányában a PTCH receptor Smoothened (Smo) fehérjét gátló funkciója érvényesül, így a jelátviteli út inaktív marad. HH ligand jelenléte esetén, felnőtt korban főként a szőrtüszőkben, valamint a központi idegrendszerben a PTCH gátlása révén a jelátviteli útvonal aktiválódik, melynek eredménye a HH gének transzkripciója. A PTCH receptor loss of function, valamint a Smo fehérje gain of function mutációja szintén az útvonal aktiválódásához és daganatképződéshez vezethet.
A daganatsejtek eredetét illetően egyes kutatások a szőrtüszők infundibulumának őssejtszerű sejtjeinek, míg mások az interfollicularis epidermis keratinocytáinak szerepét hangsúlyozzák. Az utóbbi esetben a kutatás adatai alapján az interfollicularis sejtek szőrtüsző progenitor sejtekként viselkedve szőrtüsző markereket expresszálnak.
Összevetve a testfelszín egyes régióinak szőrtüsző sűrűségét és a BCC jellemző lokalizációit az figyelhető meg, hogy a nagy szőrtüsző sűrűségű lokalizációkban gyakoribb a daganat előfordulása. Azonban a BCC anatómiai megoszlására vonatkozó vizsgálatok jelentős része a fej-nyak régióra fókuszál, a teljes testfelszínen belüli megoszlásról kevés adat áll rendelkezésre. Továbbá a szőrtüszők sűrűségét egészséges bőrből származó minták alapján határozták meg különböző testtájakon, BCC-s mintákban nem került sor ennek vizsgálatára.
Kutatásunkban a BCC-k egész testfelszínre vonatkozó megoszlási arányait vizsgálnánk klinikánk beteganyagán retrospektív módon, továbbá a BCC-s esetek számát, a nemi megoszlás és a koreloszlás jellegzetességeit, a daganat szövettani típusainak megoszlását is meghatároznánk. Ezt követően a lokalizációra vonatkozó eredményeket a BCC-s szövettani minták alapján meghatározott, valamint az irodalmi adatok alapján rendelkezésre álló különböző anatómia lokalizációra jellemző szőrtüsző sűrűségekkel vetnénk össze.
Célkitűzésünk a bazálsejtes karcinóma epidemiológiai, valamint hisztopatológiai tulajdonságainak vizsgálata a Medsol elektronikus betegnyilvántartó rendszer használatával retrospektív módon. A már korábban eltávolításra került bazálsejtes karcinóma minták szövettani elemzésével az epidemiológiai és hisztopatológiai jellemzők közötti kapcsolatok felmérését tervezzük. A vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak a bazálsejtes karcinóma patogenezisének, valamint klinikai viselkedésének pontosabb megértéséhez. Ez segíthet a daganat kialakulásában szerepet játszó kóroki faktorok meghatározásában és a prevenció hatékonyságának növelésében.
Kutatásunk során a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán 2004. január 1. és 2019. december 31. között BCC-vel kezelt betegekre vonatkozó dokumentációt, valamint az eltávolított elváltozások szövettani eredményeit tekintjük át a Medsol elektronikus betegnyilvántartó rendszerben. Ugyanezen betegpopulációból 120 beteg műtétileg in toto eltávolított bazálsejtes karcinómájának szövettani mintájában vizsgáljuk a szőrtüszők mennyiségét, sűrűségét a daganat melletti ép bőrben.
A szövettani minták kiválasztása esetében a nemi megoszlást illetően az egyenlő arányok betartására, míg az életkori megoszlás tekintetében a vizsgált betegpopulációra jellemző arányok modellezésére törekszünk. Placebo illetve kontroll csoport nem kerül alkalmazásra.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2024-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
