témavezető: Lohinai Zoltán
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Az immunterápiák előretörése ellenére, továbbra is a tüdőrák vezeti a mortalitási statisztákat világszerte, így Magyarországon is. A tüdőrák etiológiájában számos tényező szerepet játszik. A közelmúltban felkeltette a kutatók figyelmét a mikrobiomnak a karcinogenezisben és a gyulladásos tüdőbetegségekben (COPD, TBC) betöltött szerepe. Mikrobiom alatt a szervezetben található mikroorganizmusok genomjának összességét értjük. Célkitűzésünk a tüdő adenocarcinomás betegek köpet, bronchusmosó folyadék, illetve széklet mikrobiomjának vizsgálata. A mintákból a DNS kivonása után shotgun metagenomikai szekvenálás történik next generation sequencing (NGS) segítségével. Az így kapott eredmények alapján egyrészt a mintákban lévő teljes baktérium mennyiségről kapunk információt, másrészt lehetőség nyílik a baktériumok identifikálására, metabolikus funkciójuk elemzésére. Alfa és béta diverzitás vizsgálatokkal karakterizálni tudjuk a mintákon belüli és a minták közötti különbségeket. Következő lépésben a betegek vérplazmájából és a tumorszövetből a tumor DNS és RNS azonosítását tervezzük. Továbbá radiogenomikai elemzést végzünk és megvizsgáljuk, hogy Computed Tomography based Texture Analysis (QTA) segítségével lehetséges-e a különböző tüdő adenocarcinoma szubtípusok és benignus elváltozások elkülönítése.
A daganatok döntő többségében (80%-ban) nem rendelkezünk olyan génmutáció ismeretével, amely célzott biológiai terápiával kezelhető. Az EGFR/RAS/BRAF/MEK/ERK növekedési faktor útvonal fontos szerepet játszik a mitogén jelátviteli útvonalban, ezáltal számos daganat progressziójában, így tüdő adenocarcinomában is. Igazolt onkogén funkció hiányában a BRAF inaktiváló mutációk (KInBRAF) eddig nem keltették fel a kutatók figyelmét. Ma már tudjuk, hogy ezen onkogének esetében is fokozott szignalizáció tapasztalható a MAPK útvonal felerősödésével. A KInBRAF mutációk jelenléte összefüggésbe hozható a carcinogenesis korai szakaszával, így jelenléte tüdő adenocarcinomában is korán kimutatható. Fontos kiemelni, hogy a KInBRAF potenciálisan targettálható genetikai elváltozás. Vizsgálatunk célja az eddig nem ismert KInBRAF molekuláris epidemiológiájának és klinikai jelentőségének meghatározása tüdő adenocarcinomában. Kutatásaink új molekuláris kezelési célpontok felfedezését segíthetik.
Az így kapott eredményeket összevetjük a betegek klinikopatológiai jellemzőivel. Biostatisztikailag valamint machine learning algoritmusok segítségével értékeljük a különböző biomarkerek és a QTA során nyert adatok egymással, a klinikai lefolyással valamint a kezelés hatékonyságával és toxicitásával való összefüggését.
Tervezett munkánk során új biomarkerek azonosításán túl, a carcinogenezis megismeréséhez hozzájárulva javíthatja az egyre növekvő számú tüdő adenocarcinomás beteg túlélését.
Célkitűzésünk a biobank/adatbázisunk elemzése, mely további lehetőséget ad új onkogének és biomarkerek azonosítására. Vizsgálatunkban a következő kérdésekre keressük a választ:
Milyen a KInBRAF mutációk előfordulása tüdő adenocarcinomában? Van-e a KInBRAF mutációnak prognosztikus vagy prediktív szerepe és ez mennyiben tér el egyéb jelentős onkogénekétől, így az EGFR, ALK, ROS1, KRAS és a BRAF V600 -tól? A specifikus KInBRAF szubtípusok jelenléte összefüggést mutat-e a daganat metasztatizáló képességével, valamint a metasztázis szervi megjelenésével.
A microbiom vizsgálata lehetőséget nyithat farmakológiai és diétás célpontok azonosítására a betegségből fakadó alultápláltság, illetve a betegség kezelésére/megelőzésére. A keringő tumor DNS és RNS vizsgálatával olyan biomarkereket tervezünk azonosítani, melyek a betegség korai felismerését segítik, szerepük van a követésben és új terápiás célpontok fejlesztésében.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2024-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
