témavezető: Bánky Balázs
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A vastagbélrák hazánk második leggyakoribb halálozási oki tényezője.
Jóllehet mind a sebészeti technológia (laparoscopia, minimálisan invazív beavatkozások), mind a neoadjuváns és adjuváns onkoterápia (kemoterápia, biológiai terápia, sugárterápia) jelentős fejlesztéseket mutatott be az elmúlt évtizedben, valódi áttörés a vastag- és végbélrákos betegek gyógyításában még nem volt elérhető. Általános vélekedés, hogy rendszerében kell újra gondolni mind a kutatási területeket, mind a prevenciós, diagnosztikai és terápiás sémákat.
A sebészet vonatkozásában a közvetlen perioperatív stressztényezők minimalizálásának elvén felépített komplex perioperatív betegmenedzselési rendszer (az úgy nevezett ERP, vagy ERAS program) a nemzetközi irodalomban és gyakorlatban elfogadottá vált. Eredményeképpen jelentősen csökkenthető volt a korai posztoperatív morbiditás és mortalitás, mindez költséghatékony, fenntartható rendszer formájában.
További megoldásra váró problémák merülnek azonban fel, melyek a kutatási program alapját képezik:
- A colorectalis carcinoma műtéteinek igen magas továbbra is a morbiditása (30-35%). Ezen belül a súlyos, reoperációt igénylő (Clavien-Dindo klasszifikáció szerint 3-4. súlyosságú) komplikáció negatív korrelációt mutat a hosszútávú túléléssel.
- A posztoperatív komplikációk egy része megelőzhető, vagy legalább befolyásolható. A rizikófaktorokat ennek megfelelően befolyásolható és nem befolyásolható csoportba soroljuk.
- A betegek preoperatíve 4-6 hetet rutinszerűen várakoznak a diagnózis és műtéti indikáció felállítása után a tényleges műtéti időpontig.
- A betegek fizikai állapota, teljesítőképessége közvetlen prognosztikus és egyben prediktív (befolyásolható) tényező mind a szövődmény-arány, mind a korai (!) túlélés vonatkozásában.
- A malnutríció, cachexia, sarcopenia és a „frailty”, egymást átfedő tünetegyüttesei az onkosebészeti betegek túlnyomó többségét valamilyen mértékben érintik. Ezek mindegyike a perioperatív szövődményekre hajlamosít, azonban egyben beavatkozási lehetőséget is jelentenek a klinikus kezében.
A fenti ismeretek alapján vetődött fel, hogy a 4-6 hetes műtét előtti várakozási időszak alkalmas lehet-e a betegek aktív, műtétre való felkészítésére, valamint hogy ez az aktív felkészítő program (az ERAS programmal karöltve) alkalmas-e a betegek korai és hosszútávú életkilátásainak és morbiditásának javítására.
Le Roy és munkatársai igazolták, hogy csupán fizikai felkészítési program nem elegendő a fenti cél kielégítésére, ugyanis a betegek malnutríciós állapota és psychés teherbíróképességének csökkenése korlátozza a fizikai aktivitás hatásának megjelenését a klinikai mutatókban.
Így született a Prahabilitáció új koncepciója (N.E.W), mely a táplálás, psychés felkészítés és fizikális felkészítés három pillérjére épül. A koncepció mára széles körben elfogadottá vált, jóllehet hazai környezetben csak korai kísérletek és egyetlen randomizált prospektív vizsgálat ismert a területen (Fülöp et al, Anaesthesia, 2020).
A korai klinikai esettanulmányok a nemzetközi porondon a funkcionális fizikális paraméterek egyértelmű javulását, javíthatóságát igazolták, de a rendelkezésre álló korai, kis esetszámú vizsgálat a morbiditási, mortalitási mutatók értékelésére még nem alkalmas, szignifikáns előnyt e tekintetben a Prehabilitációs Program még nem tudott felmutatni.
A Szent Borbála Kórházban, mint megyei onkológiai centrumban a Sebészeti Osztályon évente mintegy 250 colorectalis reszekciót végeznek (végzünk). Ennek mintegy 70%-a elektív eset, azaz prehabilitációra alkalmas.
2017 októberétől megteremtettük az Osztályon a Prehabilitációs Program eszközös, személyi, valamint informatikai feltételeit.
Jelen doktori kutatási program célja, hogy feltárja a vastagbélrákos betegek prehabilitációs programban való részvételének rövidtávú és hosszútávú hatásait.
A rövidtávú hatások vonatkozásában elsődlegesen a korai szövődményarány, a posztoperativ korai felépülés dinamikájának vizsgálatát, valamint a Prehabilitációs és ERAS protokoll-complience befolyásolhatóságának vizsgálatát tervezzük.
Vizsgáljuk, hogy a malnutríció, cachexia, sarcopenia és a „frailty” tünetegyüttesek mérése alkalmas-e a prehabilitatióból kiugróan profitáló beteg-alcsoportok korai azonosítására.
A posztoperativ funkcionális felépülési mutatók, a major komplikációs arány, a szükséges adjuváns onkoterápia korai megkezdhetősége, valamint a Prehabilitációs Program során elsajátított képességek (autogén tréning, relaxáció, életmódváltás, mozgásszegény életmódról rendszeres testmozgásra való váltás, dohányzás abbahagyása, alkoholfogyasztás elhagyása, stb.) hosszútávú megőrizhetősége pedig a hosszútávú onkológiai kimenetelt is befolyásoló tényezők lehetnek (hipotézis). Ezeknek a szempontoknak a követése, statisztikai feldolgozása, végső soron a Prehabilitációs Program onkológiai kihatásának értékelése a tudományos munka célja.
Külön klinikai mutatóként monitorozzuk a Prehabilitatios Program folyamán betegeink széklet mikrobiom összetételét, az alfa- és béta-diverzitás változásait. A vastagbélrákos betegek megváltozott széklet-mikrobiom összetételének, valamint a perioperatív mikrobiom-változásoknak az ismerete a daganatos betegek rizikó-stratifikálását, valamint személyre szabott kezelését szolgáló ismereteket ígér.
A téma előreláthatólag 3 PhD hallgató számára képes kutatásra alkalmas klinikai anyagot biztosítani.
Együttműködést tervezünk ezen felül kialakítani a Semmelweis Egyetem I.sz. Sebészeti Klinikájának Állatkísérleti Laboratóriumával (Laborvezető: Dr. Fülöp András PhD), ahol a Prehabilitációs Program preklinikai vizsgálata folyik.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2024-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
