A gyulladásos bélbetegségek (IBD) leggyakoribb gasztrointesztinális traktuson kívül jelentkező, ún. extraintesztinális manifesztációi (EIM), illetőleg szövődményei közé sorolhatók a máj- és epeúti betegségek, melyek a betegek akár 50%-át is érinthetik. Ezek egy része benignus és csak obszervációt igényel, míg mások progresszívek, májelégtelenséghez vezetnek és májtranszplantációt tesznek szükségessé. Közös patogenetikai szereplők ezen hepatobiliáris EIM-k hátterében a mikrobiom és a bél-máj tengely egyes komponensei. Az IBD-ben szenvedő betegek 20-30%-ban észlelhetők májenzim eltérések, melynek hátterében leggyakrabban zsírmáj áll (7-88 %). A tanulmányokban szereplő heterogén adatok a zsírmáj diagnózisának felállítási nehézségeivel (eltérő definíciók és diagnosztikai eszközök), a vizsgálat kivitelezésével, valamint a vizsgált populációk eltérő jellemzőivel hozhatók összefüggésbe. A zsírmáj következtében IBD betegek körében kialakult májfibrózis vonatkozásában még ennél is kevesebb információ áll rendelkezésre (2,2-26%).
Az 1980-as évektől az ún. nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) diagnózisának felállítására alkalmazott kizáráson alapuló módszert váltotta le 2020-ban 22 ország közreműködésével egy nemzetközi szakértői panel által javasolt új kritériumrendszer, mellyel párhuzamosan új nomenklatúra is bevezetésre került metabolikus diszfunkcióhoz társuló zsírmáj (MAFLD) formájában. Ez már egy tágabb fogalom, melybe azok a betegek tartozhatnak, akiknél a szövettani (májbiopszia), radiológiai vagy vérvételen alapuló biomarker vizsgálatok, illetve ezeken alapuló pontrendszerek által steatosis hepatis (zsírmáj) igazolódik és legalább egy feltétel teljesül az alábbiak közül: túlsúly/obezitás, 2-es típusú cukorbetegség, metabolikus zavar jelei észlelhetők.
MAFLD vonatkozásában igen kevés epidemiológiai adat áll rendelkezésre IBD betegcsoportban, különösen igaz ez a közép-kelet-európai régióra. A jövőben a mozgásszegény életmód és a nyugati típusú étrend térnyerése következtében növekvő előfordulási gyakorisággal és az egészségügyi ellátó rendszer fokozott terhelésével számolhatunk nemcsak az átlagpopulációban, hanem ebben a betegcsoportban is. A MAFLD és ennek következtében kialakult májfibrózis IBD-ben gyakrabban fordul elő, mint az átlagpopulációban és az IBD önmagában független rizikófaktornak bizonyult MAFLD talaján kialakult előrehaladott májfibrózis szempontjából, illetve ezen betegek karakterisztikája eltér a kizárólag MAFLD-ben szenvedőkétől.
Jelenlegi tudásunk szerint, mind IBD, mind pedig MAFLD kialakulásának és progressziójának hátterében felmerül a megváltozott bélflórának és a bél barrier mechanikus, illetve immunológiai diszfunkciójának a szerepe. Ezek a folyamatok többek között luminális baktériumok és bakteriális termékek kontrollálatlan felvételét eredményezhetik a béllumenből (bakteriális transzlokáció, BT), mely tovább súlyosbítja a már zajló lokális és szisztémás (köztük a májat is érintő) proinflammatorikus folyamatokat, ezáltal mintegy elősegítve a betegség súlyosbodását és a szövődmények kialakulását.
Kutatásunk célja, hogy nagy esetszámú gyulladásos bélbeteg kohorszban (n=700) vizsgáljuk:
➢ a MAFLD és ehhez társuló májfibrózis előfordulását, klinikai jellegzetességeit és ezek összefüggését az IBD klinikai, szerológiai és genetikai jellegzetességeivel.
➢ a bél barrier mechanikus, illetve immunológiai diszfunkcióját jelző szerológiai markerek összefüggését a MAFLD és következményes májfibrózis kialakulásával és progressziójával.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2023-05-15
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
