témavezető: Nagy Balázs
helyszín (magyar oldal): Építőanyagok és Magasépítés Tanszék helyszín rövidítés: EOEM
A kutatási téma leírása:
Közép-Európában a meglévő épületállományának számottevő részét a 19. és 20. században elterjedt hagyományos technológiákkal készült épületek alkotják. A függőleges teherhordó szerkezetek zömében falazott kialakítással készültek. 1800-as évek elején a fafödémek és boltozatok voltak a fő vízszintes teherhordó szerkezetek, a század második felében megjelentek a hajlított acélgerendákból készült különböző födémek. Az 1910-es évekre pedig kifejlődött a mai gyakorlatban vasbetonnak nevezett anyag, így a következő évtizedekben a világháborúk hatására elindulnak a próbálkozások az előregyártás felé és kialakulnak az előfeszített, valamint zsaluzóelemes födémrendszerek. Az építések során a minőségi építőanyagok hiánya miatt bevett szokás volt, hogy nem a megadott anyagokból, nem a kiírt rétegrend alapján készültek el a szerkezetek, így jellemzően már egy egyszerűnek vélt felújítási munkálat során is problémás lehet ezen szerkezetek rekonstrukciója. A klímaváltozás és a drasztikusan csökkenő energiahordozó készletek miatt egyre több szakértő kezdett el foglalkozni az épületszerkezetek és épületek hőtechnikai, illetve higrotermikus szimulációjával. Jelenleg azonban a kapcsolt hő- és nedvességtranszport modellezésre vonatkozó megoldások csak kezdeti stádiumban járnak, nem találhatók átfogó, anyagvizsgálatokkal kiegészített szimulációs megoldások és a hőátbocsátási tényező meghatározásán túl jelenleg néhány publikáción kívül sem a vonalmenti hőátbocsátási tényezőkre vonatkozóan, sem pedig a nedvességtranszportra vonatkozóan nem találhatunk szakirodalmat, átfogó kutatásokat. Az épületeink hőveszteségeinek számítása során a hőátbocsátási tényezők mellett a vonalmenti hő- és nedvességátbocsátási tényezők segítségével leírt hőhidak és a nedvességhidak hatását is figyelembe lehetne venni azokon a helyeken, ahol többdimenziós hő- és nedvességáramlás alakul ki az épületszerkezetekben a környező szerkezetekhez viszonyítva. Az építményeken belüli páratartalom és hőmérséklet eloszlásának numerikus szimulációjával meghatározhatjuk az adott épületelem életciklusa alatti viselkedését, amely megkönnyítheti többek között az építészeti kulturális örökség fenntartását is, valamint az energiahatékonysági célú felújítások tervezését.
A PhD kutatás célja a Közép-Európában a 19-20. században leginkább elterjedt hagyományos épületszerkezetek higrotermikus szimulációkhoz szükséges kulcsfontosságú anyagtulajdonságainak helyszíni, illetve laboratóriumi vizsgálatokkal történő meghatározása, valamint az épületszerkezetek higrotermikus szimulációkkal történő vizsgálata és elemzése, új tudományos megállapítások levonása. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb, gazdaságosabb és nedvességtechnikai-állagvédelmi szempontból is optimális rekonstrukciós, illetve felújítási munkálatok elvégzéséhez.
Kutatási feladatok:
- Történeti épületszerkezeteket alkotó történeti építőanyagok higrotermikus modellezéshez szükséges anyagtulajdonságainak helyszíni és laboratóriumi vizsgálata és összehasonlító elemzése
- Történeti épületszerkezetek parametrikus és multifizikai modellezése és elemzése (hő- és nedvességtranszport, üreges szerkezetekben történő légáramlás modellezésével)
- Történeti épületszerkezetek csomópontjainak hő- és nedvességtechnikai-állagvédelmi elemzése, rekonstrukciós és energiahatékonysági célú felújítási lehetőségeinek vizsgálata, tervezési ajánlások és egyszerűsített számítási lehetőségek kidolgozása
- Történeti épületek tipológia alapú higrotermikus teljesépület modellezése, rekonstrukciós és energiahatékonysági célú felújítási lehetőségeinek vizsgálata, tervezési ajánlások kidolgozása
Jelentkezési határidő: 2023-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
