Az éghajlat nagyléptékű időjárási állapotjellemzőkkel írható le, miközben a mikroklíma jellemzően ennek kisléptékű módosulását jelenti. A helyi környezeti adottságok a környező területekhez képest megváltoztathatják a légállapoti jellemzőket. Ilyen például a növényzet hűtő- és vízvisszatartó hatása. Városokban megfigyelhető, hogy az épített környezet és az emberi tevékenység hatására magasabb lég- és felszín hőmérsékletek alakulhatnak ki, mint tágabb környezetükben. Ezen jelenséget városihősziget-hatásnak hívják (Urban Heat Island – UHI). Ennek kialakulása többek között visszavezethető az építési anyagokkal fedett felszínek nagy arányára, növényzet hiányában az evapotranspiráció csökkenésére, a városi kanyonok kialakulására vagy a fokozott antropogén hőleadásra. Az Angol Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint a városihősziget-hatás miatt Londonban közel 5°C hőmérséklet különbség is kialakulhat a főváros és környezete között tiszta, késő tavaszi időjárási viszonyok mellett. A globális klímaváltozás nyomán várhatóan ezen hősziget-hatás a jövőben tovább erősödik, egyidejűleg az ellensúlyozására használt hűtés energiaszükséglete drasztikusan megnövekedhet. Emellett fontos tényező, hogy az európai lakosság közel 70%-a városi környezetben él, mely arány az előrejelzések szerint a jövőben emelkedni fog. A városi mikroklíma vizsgálata és a jelenség pontos térképezése fontos kihívás a hőhullámok kockázatának felmérésében is, hiszen a jelenség az emberi szervezet számára súlyos negatív hatással lehet. A jelenség tanulmányozása az egészségügyi kockázat becslésén túl várostervezési szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Ezért fontos, hogy pontos, számszerű információt szerezzünk a jelenségről és hatásairól annak érdekében, hogy megfelelő és fenntartható kockázatkezelési lépéseket tervezhessünk ezen negatív hatás csökkentésére.
A városi mikroklíma jelenségének megfigyelését nehezíti, hogy a meteorológiai mérőállomások sűrűsége nagy általánosságban nem alkalmas a városon belüli, helyi, területi eltérések kimutatására. Példaként említhetjük, hogy Budapest csupán négy OMSZ által üzemeltett megfigyelő állomással rendelkezik, melyek közül csak kettő van szabványos mérési környezetbe telepítve. A jelenségre jellemző sűrűségű mérések hiányában, a városi adottságokat figyelembe vevő szimulációkkal vagy modellek segítségével becsülhető a városi hősziget jelensége; azok igazolása, megbízhatósága nehezen számszerűsíthető.
Városi környezetben ezért a felszíni hőmérsékletek (LST) termális infravörös távérzékeléssel történő, nagy területi, folyamatos térképezése nélkülözhetetlen információval szolgál a heterogén városi mikroklíma térbeli jelenségének térképezésében. Erre alapozva a doktoranduszjelölt feladata a városi hősziget termális távérzékeléssel történő vizsgálata, kiegészítve a meteorológia által szolgáltatott léghőmérséklet-mérésekkel. A jelölt képességet szerez a felszínhőmérséklet műholdas távérzékeléssel történő mérésében magyarországi nagyvárosok hőviszonyainak térképezéséhez. Városihősziget-vizsgálatokat végez nem kizárólag hőhullámok idején. A városi klímahatás térbeli változásait elemzi és megfigyelési idősorokat dolgoz fel. Várható eredményei hasznos információval szolgálhatnak a városi hősziget évtizedes változásainak kimutatásában és a klímaváltozás hatásának számszerűsíthetőségében.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2023-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
