Az ember ipari és mezőgazdasági tevékenységének fokozódása együtt járt az antropogén élőhelyek, így a települések céljaira szolgáló lakott, urbán területek arányának jelentős növekedésével. Ezeken a területeken párhuzamosan folytak különböző emberi tevékenységek, változatos, sokszor igen fragmentált kultúrtájakat hozva létre. Az erősen mozaikos, a természetes élőhelyek drasztikus visszaszorulása mellett, többnyire új típusú élőhelyeket tartalmazó kultúrtájak meghódítása jelentős kihívást jelent az élővilágnak. Számos kutatás számol be a gombák antropogén hatásokkal szembeni érzékenységéről, különösen a talaj és a légkör változásainak károsító hatásairól. A megnyílt új életterek (kertek, parkok, udvarok, út- és vízmellékek gyepei és fasorai, stb.) gombavilágának kutatása ugyan megindult hazánkban, de messze nem folyik annyira intenzíven, mint a természetes, vagy természetközeli élőhelyek esetében. Az eddigi gyűjtési adatok összegzésével, majd elemzésével máris értékes információkhoz juthatunk az egyes gombafajok megjelenéséről, betelepedési és kolonizációs sajátosságairól. A herbáriumi anyagok feldolgozása során a fajok pontosabb azonosítása megköveteli molekuláris módszerek alkalmazását. Az intenzív gyűjtési munkák kiterjednek a föld alatt és a magas fákon élő gombákra is, melyek gyűjtéséhez speciális módszereket alkalmazunk. A humán környezetben megtalálható nagygombaközösségek összetételének és dinamikájának feltárása az új tudományos ismeretek megszerzése mellett, természet-és környezetvédelmi, valamint egészségügyi vonatkozású gyakorlati eredményeket is hozhat.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1