A lakosság orális státuszának különbözőségében olyan szabályszerűség tapasztalható, mely hasonló a népesség általános egészségi állapotának, a morbiditási és mortalitási mutatóknak az egyenlőtlenségeihez. A száj és a fogazat állapota az alacsonyabb szociális helyzetű csoportoknál vélhetően rosszabb, mint a magasabb társadalmi csoportokhoz tartozó népesség körében. Az orális attitűd lényege: tartós beállítódás az orális egészséggel és pathológiával kapcsolatban. Ennek vizsgálható részei: affektív, kognitív és viselkedési területek, a véleményben és a gyakorlati viselkedésben megnyilvánuló magatartás, a személyes interakció a gyakorlatban.
A téma feldolgozása során többféle felmérés lehetséges Magyarország lakossága körében: napi rutin szájhigiéne és fogorvoshoz fordulás gyakorlata. Hiedelmeken alapuló orális attitűdök és preventív egészségmegtartás gyakorlata. Az orális egészség és az életminőség összefüggése. Emellett a fogorvosok pályaszocializációját is érdemes vizsgálni: pályaválasztás motivációi, kapcsolat a kollégákkal, illetve a betegekkel, burnout szindróma a fogorvos társadalomban, a fogorvosok társadalmi státusza, kommunikáció a páciensekkel.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1