Az ivarsejtfejlődés egy konzervált mechanizmus révén valósul meg az élővilágban. A humán betegségek modellezésére, alapvető fejlődésbiológiai folyamatok követésére, mint az ivarsejtfejlődés kiválóan alkalmas a Drosophila modell, hiszen a nagyfokú konzerváltság mellett genetikailag is könnyen manipulálható, biokémiai és mikroszkópos technikákkal is jól vizsgálható. Az ivarsejtfejlődés során lehetőség nyílik a centroszómák, a bazális test, az ostoralkotó axonéma, mitokondrium vagy a megtermékenyítésben fontos akroszóma szerveződésének tanulmányozására, de alkalmas a fehérje komplexek, például a tesztisz-specifikus proteaszómák összetételének vizsgálatára is. A spermatogenezis során nagymértékű celluláris átrendeződések zajlanak, megváltozik a sejtek alakja és átalakulnak a sejtorganellumok. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált az eltérő összetételű mikrotubulus organizáló központok (MTOC-k) megléte, megállapították azok sejten belüli elhelyezkedését, a mikrotubulusok szerveződésének mechanizmusait és az általuk szabályozott biológiai folyamatokat. A projekt célja, hogy feltárja a laborunk által azonosított tesztisz-specifikus gamma-tubulin gyűrűkomplexet tartalmazó MTOC-k szerveződését, az azokkal kölcsönható partnereket biokémiai és genetikai módszerek felhasználásával. A szakirodalomból és saját előzetes adatainkból kiindulva tanulmányozni szeretnénk a tesztisz-specifikus proteszóma összetételét Drosophilában, annak sejten belüli eloszlását és lehetséges kölcsönható partnereit. A Drosophila spermatogenezisének vizsgálata által feltárt molekuláris mechanizmusok és fehérjék segíthetnek megérteni a sejtek differenciációjához szükséges evolúciósan konzervált folyamatokat, melyek a humán spermatogenezis folyamatának részletesebb megismeréséhez is vezethetnek.
előírt nyelvtudás: angol ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol további elvárások: A jelölt legyen motivált, rendelkezzen alapvető jártassággal molekuláris biológiai és biokémiai technikákban. Elvárás a tudományos szakirodalom olvasása és értelmezése.