Egészségbiztonsági kihívások a dohányzással és más jelentős egészségveszteséget okozó viselkedési kockázati tényezőkkel, valamint az egészségügyi kiberbiztonsággal kapcso
témavezető: Pénzes Melinda
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A magyar lakosság egészségveszteségeinek túlnyomó részét a krónikus, nem fertőző betegségek okozzák, amelyek közül kiemelkedik a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos betegségcsoportokból származó egészségveszteségek mértéke. A hazai halálozások és egészségveszteségek nagyjából felének hátterében viselkedési kockázati tényezőket és azokkal összefüggő kórélettani kockázatokat lehet azonosítani. Hazánkban az elsődleges viselkedési kockázati tényezők közé sorolható a nem megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás, amelyek számos vezető kórélettani kockázati tényező – mint a magasvérnyomás betegség, magas testtömegindex, magas vércukor- és koleszterinszint – kialakulásában jelentős szerepet játszanak.
Az egészségbiztonság – azaz az egészségben élt életéveket biztosító tevékenységek – jelentősége egyre inkább előtérbe kerül globalizált világunkban. A krónikus, nem fertőző betegségekből adódó növekvő betegségteher egyre inkább rávilágít arra, hogy az egészségbiztonsági kihívásokat már ne csak a klasszikus közegészségügyi-járványügyi veszélyek és az egészségügyi ellátórendszer szemszögéből közelítsük meg. Számos módon veszélybe kerülhet egy nemzet egészségi állapota, akár az életmóddal kapcsolatos egyéni és közösségi döntéshozatal befolyásolása által is. Magyarországon a helytelen táplálkozásból és dohányzásból adódó egészségügyi, társadalmi és gazdasági károk rendkívül súlyosak. Emiatt a viselkedés megváltoztatását célzó bizonyítottan hatékony tevékenységeknek és a fogyasztást visszaszorító kereslet és kínálatcsökkentési módszereknek egyaránt prioritást kell élvezniük a népegészségügyi és egészségbiztonsági intézkedésekkel kapcsolatos döntéshozatal során.
Az elmúlt évtizedben a dohányzás visszaszorítása és a helyes táplálkozás támogatása érdekében számos népegészségügyi beavatkozás történt a törvényi szabályozás és az egyéni vagy kisközösségi megelőző intézkedések közötti széles skálán. A magyar lakosság körében azonban mégsem tapasztalható egyértelműen kedvező változás e két kiemelt viselkedési kockázati tényezőben. A jelenség hátterében állhat, hogy az alkalomszerű megelőző intézkedések nem elegendőek, ráadásul az ellenérdekelt iparági érdekcsoportok különféle taktikákkal próbálják akadályozni a szigorúbb szabályozások bevezetését. Emellett a dohányipar rohamos fejlődése és innovációi a fogyasztói szokások gyors változását hozzák magukkal, amellyel a jogalkotás nehezen tud lépést tartani.
A 21. század technológiai vívmányai, a kibertérben használható eszközök, alkalmazások és platformok tömegesen nyújtanak az egészségügy számára is kényelmes és gyors használatot, valamint fejlődési lehetőséget. A bennük rejlő lehetőségek mellett azonban számos veszélyt is hordoznak magukban. Az egészségügyi kibertérrel kapcsolatos biztonságtudatosság emberi tényezőjének feltárása, a használók attitűdjének megismerése, és a biztonságtudatosság növelése kiemelkedő jelentőségű feladat a közeljövőben. Mindezeket a társadalom különféle szintjen – például egyéni, kisközösségi és szervezeti szinteken – egyaránt szükséges megismerni és az eredmények alapján kiberbiztonság-tudatosságot növelő beavatkozásokat tervezni.
A témakiírással olyan tudományos kezdeményezéseket szeretnék előmozdítani, amelyek a magyar fiatal és felnőtt lakosság körében a legnagyobb egészségveszteséget okozó kockázati tényezőkkel kapcsolatos potenciális beavatkozási lehetőségeket tárják fel különböző hazai színtereken. A dohányzással és táplálkozással kapcsolatos beavatkozási lehetőségek feltérképezésének, tervezésének és megvalósításának egyaránt hatékony színterei lehetnek az interperszonális szinten működő kisközösségek – pl. család, barátok, fontos mások –, intézményi szinten létrejövő közösségek – pl. munkahely, iskola –, illetve az egészségbiztonság biztosításában és fenntartásában szerepet vállaló szervezetek. Az egészségügyi kiberbiztonsággal és biztonságtudatossággal kapcsolatos lakossági és szervezeti attitűdök megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy a biztonságtudatosságot növelő hatékony beavatkozásokat tervezhessünk hazánkban.
A téma az előbbiek alapján négy altémát fed le, amelyeken belül számos további kérdés vizsgálható.
1) A bizonyítottan hatékony dohányzásról leszokást támogató programokban való részvétel előmozdítása a dohányzók körében
Annak ellenére, hogy a hazai dohányzók legalább kétharmada szeretne leszokni a dohányzásról és ehhez jelentős részük bizonyítottan hatékony leszokástámogató módszert is igénybe venne, mindössze elenyésző részük kap szakszerű segítséget a leszokáshoz. Az altéma keretet nyújt olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, amelyek célja a leszokási szándékot és a leszokási folyamatot elősegítő lehetőségek azonosítása.
2) Egészségbiztonsági kihívások a dohányzással és más jelentős viselkedési kockázati tényezőkkel kapcsolatban
Az altéma lehetőséget biztosít elsősorban a dohányzással kapcsolatos kereslet- és kínálatcsökkentési beavatkozások hatékonyságának monitorozására, valamint új, lehetséges népegészségügyi és egészségbiztonsági intézkedések tervezésére, javaslattételére illetve bevezetésére.
3) Lakossági és egészségügyi kiberbiztonsági ismeretek és attitűdök
Az altéma nemzetközi és hazai viszonylatban is egy dinamikusan fejlődő tudományterülethez kapcsolódó kutatáshoz biztosít csatlakozási lehetőséget. Az érdeklődő doktorandusz bekapcsolódhat a kutatás tervezési, megvalósítási és értékelési fázisába is.
4) Dohányzási és táplálkozási tényezők szerepe a kardiometabolikus betegségek epidemiológiájában különböző munkahelyi közösségekben
Az altéma célja a dohányzás és a táplálkozás hatásának vizsgálata a kardiometabolikus betegségek kialakulására a Semmelweis Egyetem középkorú és időskorú munkavállalói körében. Lehetőség van a témakiíró felelősségi körébe tartozó, 2022 és 2025 között zajló, prospektív kohorsz vizsgálatba történő csatlakozásra és az alprogramon belül különböző tárgykörök feldolgozására.
Jelentkezési határidő: 2022-08-20
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
