 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
A szakterület és azon belül a szűkebb kutatási témakör megnevezése, a szűkebb kutatási témakör néhány (5-6) mondatban történő bemutatása. (A kiírt kutatási téma – nem szakterület – komplexitása alkalmas arra, hogy mérje egy PhD fokozattal szemben megfogalmazott követelmények teljesítésének színvonalát. A téma tehát nem túlságosan nagy ívű, de ennek ellenkezője sem.)
A fenntarthatóság, vagyis az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági érdekek és erőforrások harmonizálása napjaink egyik legfontosabb kihívásává nőtte ki magát. A környezeti kihívások egyben gazdasági lehetőségeket is jelentenek, a gazdasági fejlődés nem szükségszerűen jár együtt a környezeti állapot romlásával. A körforgásos gazdasági modell alapjain nyugvó fenntarthatósági stratégiák és gyakorlati megoldások célja a fenntarthatósági szempontokat komplexen kezelő megoldásokat találni a gazdasági folyamatokra mind a nem megújítható „műszaki” erőforrásokat, mind pedig a „biológiai” erőforrásokat figyelembe véve. A körkörös modell azon elgondolásra épül, hogy a – napjainkban jellemző – „elvesz-termel-eldob” elven alapuló lineáris gazdasági berendezkedést egy erőforrás-hatékony, körforgásos rendszerré formálja át. Napjainkra számos iparágban a körforgásos modell elvein alapuló fenntarthatósági megoldások alkalmazása az egyik leggyorsabban növekvő szegmens. Versenyhátrányba kerülhetnek azok a vállalkozások, amelyek nem tudnak hiteles fenntarthatósági megoldásokat felmutatni. A kvalitatív és kvantitatív vizsgálatokra, esettanulmányok feldolgozására épülő kutatás támpontot ad(hat) a körforgásos gazdasági modell vállalkozásokat érintő hazai fejlődési és fejlesztési potenciáljainak meghatározásához, egyes kulcsterületek beazonosításához, a modellváltás gyakorlati megvalósításához, a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározásához átfogó jelleggel, valamint a hazai vállalati szféra egyes kiválasztott szegmenseiben.
Az Európai Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervének (Európai Bizottság, 2015), valamint „Az európai zöld megállapodás” című közleményének (Európai Bizottság, 2019) elfogadásával jelentős változás indult el a gazdaságban. Az ökoinnováció elvén alapuló elképzelések mentén egyre több vállalatnak kell átgondolnia folyamatait, a felhasznált anyagok minőségét és környezetre gyakorolt hatásait, helyettesítési lehetőségeiket. Hazánk szintén elkötelezett a körforgásos gazdasági modell elvein alapuló fenntarthatósági törekvések iránt. Kiemelt célként fogalmazható meg, hogy a körforgásos gazdaság elveit szem előtt tartva a kkv-k fenntarthatósághoz kapcsolódó tevékenységei megerősödjenek. Olyan tudáshoz kell jutniuk, olyan eszközöket, ösztönzőket kell kapniuk, amivel versenyképes, innovatív technológiákat tudnak alkalmazni.
A körforgásos gazdasági modell sikere abban rejlik, hogy úgy kívánja érvényesíteni a fenntarthatósági elveket, hogy az egyes folyamatok gazdasági oldala ne sérüljön. A jelentősége többek között, hogy holisztikus szemléletű fejlődési utat preferál, ahol a piaci szereplők összefogása előtérbe kerül, a lokális rendszerek helyi erőforrásai stabilak, a fogyasztói szemléletek megújulnak és mindezek innovatív szemléletű „mozgósítása” prioritást kap. (Pomázi-Szabó, 2019; Geissdoerfer et al., 2017; Fogarassy, 2017). Időszerűvé, egyes szegmensekben sürgetővé vált az olyan készségek és megközelítések meghonosítása, amelyek az előzőekben tárgyalt témakörben képesek összetett problémákat rendszerszinten is megragadni és azokra átfogó válaszokat adni.
A jelenlegi gazdasági modellek többségére linearitás jellemző: az erőforrások kinyerésével kezdődnek, amelyeket termékekké alakítanak, majd elfogyasztanak és végül ártalmatlanítanak. A körforgásos gazdasági modell ettől alapvetően különbözik: az erőforrás hatékonyságra és a teljes értéklánc lezárására törekszik, igyekszik elválasztani a gazdasági növekedést a nem kívánt környezeti hatásoktól. Alarcón et al. (2020) megfogalmazásában egy olyan gazdasági rendszer kialakításáról van szó, amely paradigmaváltást jelent az emberi társadalom természettel való kapcsolatában. Célja az erőforrások kimerülésének megakadályozása, az energia- és anyaghurkok lezárása, körkörössé tétele. Vagyis a fenntarthatóság gyakorlati megalapozása a vállalkozásoknál, a fogyasztóknál, a szimbiózisba integrált gazdasági szereplőknél, valamint a városok, régiók és kormányok szintjén. Pieroni et al. (2019) és Geissdoerfer et al. (2018) szerint a körforgásos gazdasági modell az üzleti fenntarthatóság elérésének eszköze. Az Európai Bizottság megfogalmazásában (COM, 2019) a körforgásos gazdaság mára már visszafordíthatatlan, globális megatendencia. Az állítást alátámasztja, hogy a koncepció egyre inkább beépül a politikai döntéshozásba és a vállalatok stratégiáiba. A megközelítés nem csupán egyetlen ökológiai aspektust képvisel, sokkal inkább egy új fejlesztési paradigmát jelent, amely sokoldalúan integrálja a fenntarthatóság pilléreinek különböző alrendszereit. A körforgásos gazdaságra való átállás, rendszerszintű változást jelent globálisan, az országok, de ugyanígy az egyes vállalatok szintjén egyaránt.
A napjainkban formálódó modell lehetőséget kínál a gazdaság, és ezen belül a vállalkozások átalakítására, amellyel párhuzamosan újfajta, a fenntarthatósági megközelítéseket is érvényesítő versenyelőnyre tehetnek szert a szűkebb és tágabb gazdasági környezetükben egyaránt. A hazai szabályzási környezet kialakítása mellett az egyik legnagyobb feladat a vállalkozásokra vár, ahol a termelés és értékesítés, a fogyasztói szemléletformálás ténylegesen zajlik. Az érintett vállalatok ökoinnovációs céljainak elérési útvonalát, időtávjait saját maguknak kell definiálniuk, adottságaik és lehetőségeik alapján egyéni stratégiákat kidolgozniuk (Mezőfi-Németh, 2020). A folyamatokban az oktató-kutató intézményeknek, szakmai szerveteknek nem csak hogy részt kell vállalniuk, hanem húzó szerepet kell betölteniük (Németh, 2017, 2018).
Nagyon sok külső feltételnek kell módosulnia ahhoz, hogy a körforgásos gazdasági modellhez kapcsolódó Uniós és nemzeti elképzelések vállalati szinten is minél sikeresebben megvalósuljanak, mivel a jelenlegi a működéshez kapcsolódó piaci mechanizmusok, termelési és a fogyasztási szokások, a jogszabályok és adózási keretek alapvetően a lineáris gazdaságra épülnek (Baranyai - Csernus, 2018). Az eredményes áttérés legfontosabb feltétele a gazdaság tudás- és innováció alapú (újra)szerveződése. Vállalati stratégiai szinten számos kihívással kell a körforgásos gazdaságra történő áttérés során szembenézni. Így a tudásrések, a témához kapcsolódó előítéletek megszüntetése, a tudásközpontok létre- és működésbe hozása, a hálózatosodás elindítása, a témakört érintő stratégia- és jövőkép alkotás képességének segítése.
A körkörös gazdaság a kisebb erőforrás-forgalommal járó, helyi ellátási rendszereket preferálja (Kraajigenhagen et al., 2016). Ebben a vállalkozások stratégiai szerepét az is indokolja, hogy kisebb méretekből adódóan lehetővé válik a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás és a szükséges változások gyorsabb és hatékonyabb kivitelezése.
Konkrét célként/kutatási kérdésként fogalmazható meg:
A témakört érintő kutatási kérdések megválaszolása kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok elvégzését irányozza elő.
A kutatás első fázisában feltáró jellegű kutatás keretében strukturált mélyinterjúk elvégzése indokolt. Ennek keretében Magyarországon található támogató és szakmai szervezetek, egyes vállalatok (egység) vezetőinek, illetve egyéb szakértők bevonásával kerülnek lehatárolásra azon vállalati tevékenységi körök, méretkategóriák, fejlesztési potenciálok, regionális „erőközpontok”, melyekben a formálódó körforgásos gazdasági modell elveinek magyarországi gyakorlati alkalmazása, az anyag és energiaáramok körkörössé tétele valós lehetőségként kínálkozik. Szintén a kvalitatív kutatás részét képezi azon kérdéskör feltárása, hogy a támogató szervezetek (kompetencia központok, tudásparkok, szakmai szervezetek) mely területeken, hogyan és milyen mértékben tudnak hozzájárulni az ökoinnovációs folyamatok előmozdításához, ösztönzéséhez? A kutatás első fázisának teljeskörűvé tételéhez esettanulmányok, mintaértékű projektek azonosítása és feldolgozása is hozzájárul.
A kutatás második fázisában az előzőek szerint lehatárolt vállalatkategóriák, tevékenységi körök kerülnek górcső alá kvantitatív kutatás keretében. Ennek fókuszában áll, hogy a körforgásos gazdasági modell mely elemei, „értékláncai” jelennek meg az üzleti elképzeléseikben, stratégiáikban? A témakört érintően milyen vállalati ambíciók, lehetőségek, korlátozó tényezők kerülnek elő? Milyen összefüggések tárhatók fel a hálózatosodás és az erőforrás-hatékonyság növelés érdemi előmozdításában? A sikertényezők mérésére, mérhetőségére (kulcsindikátoraira) vonatkozóan milyen lehetőségek kínálkoznak? A későbbi elemzést segítendő a vállalkozások méret, növekedési potenciál, tevékenység, ágazat, területiség tekintetében is felmérésre kerülnek, illetve kompozit indikátor létrehozása révén kiértékelésre is. Az összefüggések feltárását a megkérdezett vállalkozások ipari-gazdasági helyzetére kidolgozott technológia, tudásvagyon, jövőkép központú (nagy mintaelemszámmal tervezett) kérdőíves lekérdezés szolgálja. Előző összefüggések több kapcsolatvizsgálati módszer segítségével vizsgálhatók: asszociációszámítás, rangkorrelációanalízis, többváltozós korrelációanalízis és regressziószámítás, valamint klaszteranalízis a változók típusától függően.
A témavezető szakterületre (nem feltétlenül a vizsgált kutatási témakörre) vonatkozó (max. 5 legfontosabb) publikációi.
Dr. Németh Kornél, egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsa, Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ, Alkalmazott Gazdálkodástani Intézet
- Németh K.: Lokalitás és fenntarthatóság, Pannon Egyetemi Kiadó, Könyv/Szakkönyv (2018)
- Németh K.: Vidéki térségek innovációs kihívásai, Pannon Egyetemi Kiadó, Könyv/Szakkönyv (2017)
- Németh K. - Birkner, Z. - Katona A. - Göllény-Kovács N. - Bai, A. - Balogh P. - Gabnai Z. - Péter E.: Can energy be a “local product” again? Hungarian case study, SUSTAINABILITY 12:3 Paper: 1118, 21 p. (2020)
- Németh K., - Péter E. - Pintér G.: Megújuló energiaforrások szerepe és jelentősége a hazai turisztikai szektorban – az energia, mint „helyi termék”, TURIZMUS BULLETIN 18.: (1.) pp. 37-44.
Folyóiratcikk/Szakcikk (2018)
- Németh K. - Péter E. - Szabó P. - Pintér G.: Renewable energy alternatives in Central and Eastern European countries - Through the example of Hungary, GEORGIKON FOR AGRICULTURE: A MULTIDISCIPLINARY JOURNAL IN AGRICULTURAL SCIENCES 24.: (3.) pp. 72-88. (2018)
Dr. habil Pintér Gábor, egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsa, Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ, Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ
- Pintér G. - Zsiborács, H. - Hegedűsné Baranyai N. - Vincze A. - Birkner Z.: The Economic and Geographical Aspects of the Status of Small-Scale Photovoltaic Systems in Hungary - A Case Study, ENERGIES 13 : 13 p. 3489 (2020)
- Zsiborács H. - Hegedűsné Baranyai N. - Vincze A. - Zentkó L. - Birkner Z. - Máté K. - Pintér G.: Intermittent Renewable Energy Sources: The Role of Energy Storage in the European Power System of 2040, ELECTRONICS 8 : 7 Paper: 729 , 18 p. (2019)
- Bai A. - Popp J. - Balogh, P. - Gabnai Z. – Pályi B. – Farkas I. – Pintér G. – Zsiborács H.: Technical and economic effects of cooling of monocrystalline photovoltaic modules under Hungarian conditions, RENEWABLE & SUSTAINABLE ENERGY REVIEWS 60 pp. 1086-1099. , 14 p. (2016)
- Zsiborács H. - Pályi B. - Pintér G. – Popp J. - Balogh P. - Gabnai Z. - Pető K. - Farkas I. -Hegedűsné Baranyai N. – Bai A.: Technical-economic study of cooled crystalline solar modules, SOLAR ENERGY 140 pp. 227-235. , 9 p. (2016)
- Pintér G. - Hegedűsné Baranyai N. - Wiliams A. – Zsiborács H.: Study of Photovoltaics and LED Energy Efficiency: Case Study in Hungary, ENERGIES 11 : 4 Paper: 790 , 13 p. (2018)
A témakörben publikációkat közlő (max. 5) legfontosabb hazai és nemzetközi folyóiratok megnevezése, azok A-D, Q1-Q4 besorolása.
- Problems and Perspectives in Management, ISSN: 1727-7051 | 1810-5467, Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: D
- Business and International Management, ISSN: 1993-5250, Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: D
- Sustainability, ISSN 2071-1050, Scopus indexált, Open Access, Q2
- Vezetéstudomány, ISSN: 0133-0179, Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: B
- Magyar Tudomány, ISSN: 0025-0325, Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: B
A témakiírásban idézett forrásmunkák:
- Alarcón, F., Cortés-Pellicer, P.,Pérez-Perales D., Sanchis, R. (2020): Sustainability vs. Circular Economy from a Disposition Decision Perspective: A Proposal of a Methodology and an Applied Example in SMEs, Sustainability 2020, 12(23), 10109
- Baranyai G., Csernus D. I. (szerk, 2018): A fenntartható fejlődés és az állam feladatai, Dialog Campos Kiadó, Budapest, 1-378.
- European Commission (2015): Closing the Loop – An EU Action Plan for the Circular Economy (COM(2015) 614 final. Brussels, Belgium: European Commission, https://www.eea.europa.eu/ policy-documents/com-2015-0614-final
- European Commission (2019): The European Green Deal (COM (2019) 640 (final). Brussels, Belgium: European Commission, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=COM:2019:640:FIN
- European Academies' Science Advisory Council (2015): Circular economy: a commentary from the perspectives of the natural and social sciences, European Academies' Science Advisory Council (EASAC), Halle, Germany, 1-18. p.
- Fogarassy Cs. (2017): A cirkuláris (körkörös) gazdaság alapelvei. In: Cirkuláris Üzleti modellek Tudományos tréning Program. Gödöllő, 2017. 4.
- Geissdoerfer M., Morioka S.N., de Carvalho M.M., Evans S. (2018): Business models and supply chains for the circular economy. J. Clean. Prod. 2018, 190, 712–721.
- Geissdoerfer M. – Savaget P. – Bocken N. M. P. – Hultink E. J. (2017): The Circular Economy – A new sustainability paradigm?, Journal of Cleaner Production. 143: 757–768. doi:10.1016/j.jclepro.2016.12.048.
- Korhonen J. – Honkasalo A. – Seppälä J. (2018): Circular Economy: The Concept and its Limitations, Ecological Economics, Volume 143, January 2018, 37-46.
- Mezőfi N., Németh K. (2020): Az Európai Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terveinek vállalati aspektusai, LXII. Georgikon Napok Tudományos Konferencia Tanulmánykötete, Szent István Egyetem, Georgikon Kampusz, Keszthely
- Németh K. (2018): Lokalitás és fenntarthatóság, Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1-144. p.
- Németh K. (2017): Vidéki térségek innovációs kihívásai, Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1-112. p.
- Pauli G. (2014): The Blue Economy: 10 Years, 100 Innovations, 100 Million Jobs, Paradigm Publications, 1-386. p.
- Pieroni M.P.P., McAloone T.C., Pigosso D.C.A. (2019): Business model innovation for circular economy and sustainability: A review of approaches. J. Clean. Prod. 2019, 215, 198–216. p.
- Pomázi I., Szabó E. (2019): A körforgásos gazdaság az Európai Unióban, Franciaországban és Németországban, Magyar Tudomány 180 (2019) 8, 1199–1212.
előírt nyelvtudás: angol
felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2022-12-30 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
