 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
Üzleti etikával mintegy ötven évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni az Egyesült Államokban. A 90-es években Kindler és Zsolnai (1993) átfogó tanulmányt közölt az etika gazdaságban betöltött hatásáról. Később Boda és Radácsi (2002) hangsúlyozta a mind erősebb társadalmi elvárások funkcióját az üzleti etika kialakulásában, rávilágítva arra, hogy már nem csak a környezet, hanem a vállalati vezetők maguk igényelték az etikai normák rögzítését a morális belső ellentétek kezeléséhez (Varsányi, 2006).
Az 1980-as évek során az üzleti etika gondolatainak megjelenése forradalmi paradigmaváltás volt. A nyereség maximalizálás mellett az etikus üzleti magatartás vált fontossá. Ehhez az időszakhoz köthető a The Body Shop társadalmi auditja, a Shell ún.’ People, Planet and Profit’ stratégiája, a CSR programok elterjedése. Ez az időszak az üzleti etika virágzásának a kora (Crane – Matten, 2016; Zsolnai, 2015). Az etikus szervezeti működés az etikus vezetésen alapul, melynek kulcs eleme a bizalom. Jelen piaci feltételek között elengedhetetlen az etikus szervezeti működés, akár a B2B vagy C2B kapcsolatokat tekintjük.
Évtizedek kutatásai rávilágítottak a bizalom központi szerepére a sikeres szervezeti működésben (Ellonen et al., 2008; Gilbert and Tang, 1998; Wech, 2002). A munkahelyi bizalom vizsgálatának kezdete a múlt század hatvanas éveinek elejére tehető, mely egyre népszerűbbé vált a tudományos kutatásokban (Tan - Lim, 2009; Paliszkiewicz et al., 2014).
Govier (1994) szerint a bizalom a hitek és értékek alapján kialakított hozzáállás, amelyek általában érzéseket és magatartásokat jelentenek. A bizalom nem csak azért szükséges, mert lehetővé teszi a társas interakciót, hanem azért is, mert táplálja az etikát. A bartel üzleti megoldások korától a bitcoinig, az üzleti kapcsolatok a bizalmon alapulnak/tak. Bizalom nélkül, ami az etikus viselkedés alapja, nem csak az üzleti kapcsolatok, hanem semmilyen más kapcsolatok sem működnének (Byars, Stanberry, 2018).
Mikro szinten a bizalom az alábbi tényezőkhöz kapcsolódik: alkalmazottak elégedettsége, teljesítmény, viselkedés, csapatmunka, vezetői hatékonyság, emberi erőforrás menedzsment felfogása, sikeres tárgyalások, kommunikáció, elkötelezettség, etikus viselkedés, vállalati partner kapcsolatok, etc. Ezek alapján alapvető befolyásoló tényezőnek számít a szervezetek belső működésében. Makro szinten a bizalom hajtóereje a szervezeti változásoknak és a túlélésnek, vállalatok együttműködésének, stratégiai szövetségeknek és fúzióknak vagy felvásárlásoknak (Fulmer and Gelfand, 2012).
Évek óta a tudásalapú gazdaság, tudásalapú szervezetek koncepciója áll a gondolkodás középpontjában. Ez azt is jelenti, hogy az emberi erőforrás, a tudás vált a legfontosabb szervezeti erőforrássá, egyúttal vagyonná. A tudásalapú gazdaság elemi egységei a tudás-orientált szervezetek, melyek működését a tanulószervezeti kultúra jellemzői minősítik. A jellemzők között szerepel a bizalom, mely a működés sikerességének záloga.
A korábbi kutatások többsége az említett tényezőket külön-külön vizsgálták, de a fentiekben bemutatott logikai kapcsolat egyértelművé teszik a kutatási téma címében szereplő tényezők közötti összefüggést.
A kutatási feladat: megkeresni a kapcsolódási pontokat, és egy kutatási modellben összefoglalni azokat. A modell felállításával lehetőség nyílik a vizsgálandó paraméterek meghatározására, az összefüggések kimutatására.
A faktorok közös hatásának vizsgálatát tudásorientált szervezetek esetében érdemes vizsgálni, ugyanis a bizalomra épülő szervezeti kultúra azon szervezetek esetében kulcs fontosságú, ahol a tudás játszik főszerepet a sikeres működésben. A kutatás újdonság ereje a modell kapcsolat rendszerének kialakítása és a hatások kimutatása.
A mintavétel, ill. a vizsgálati minta begyűjtése a Statisztikai Hivatal adatbázisán alapul, felhasználva a Kereskedelmi és Iparkamarák segítségét.
A kutatási téma előzményei:
A kutatás előzményei között felemlegethetők korábbi kutatások, melyek a bizalom hatását vizsgálták a szervezeti működésre, valamit az etikus vezetés, etikus szervezeti működés feltételeihez kapcsolódnak. A tudásmenedzsment, tanulószervezeti működéshez kapcsolódóan számos korábbi kutatási eredmény ugyancsak rendelkezésre áll.
Hivatkozott irodalom:
Boda, Zs. – Radácsi, L. (2002): Vállalati etika. Budapest: BKE Vezetőképző
Byars, S. M. - Stanberry, K. (2018): Business ethics. Houston: OpenStax, 2018. 367 p.
Crane, A. – Matten, D. (2016): Business Ethics: Managing Corporate Citizenship and Sustainability in the Age of Globalization. 4. Kiadás. Oxford: Oxford University Press, 632 p.
Ellonen, R. - Blomqvist, K. - Puumalainen, K. (2008): The Role of Trust in Organizational Innovativeness. European Journal of Innovation Management, 11, 162 o.
Fulmer, C.A - Gelfand, M.J. (2012): At What Level (and in Whom) We Trust - Trust Across Multiple organizational Levels. Journal of Management, 38, 1167–1230 o.
Gilbert, J. - Tang, T. (1998): An Examination of Organizational Trust Antecedents. Public Personnel Management, 27, 321–328 o.
Govier, T. (1994): Is It a Jungle Out There? Trust, Distrust and the Construction of Social Reality In Dialogue. Vol. 33, No. 2, pp. 237-252.
Paliszkiewicz, J. - Koohang, A. - Nord, J.H. (2014). Management trust, organizational trust, and organizational performance: Empirical validation of an instrument. Online Journal of Applied Knowledge Management, 2, 28-39 o.
Tan, H. H. - Lim, A. K. H. (2009): Trust in Coworkers and Trust in Organizations. The Journal of Psychology, 143, 45–66 o.
Varsányi, J. Vállalati menedzsment. Széchényi István Egyetem. Forrás: http://sozediva.atw.hu/alt_man2006_jegyzet.pdf. 2017.10.11.Wech, 2002
Zsolnai, L. (2015): The Spiritual Dimension of Business Ethics and Sustainability Management. Cham: Springen International Publishing, 218 p.
Zsolnai L. - Kindler J. (1993): Etika a gazdaságban. Budapest: Keraban Kiadó.
előírt nyelvtudás: angol
felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2022-12-31 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
