témavezető: Reusz György
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás a krónikus veseelégtelenség jelentős szövődménye. Kialakulásában számos tényező játszik szerepet, úgymint a hypertonia, az uraemiás anaemia okozta ischaemia, a coronaria betegség okozta vérellátási zavar, uraemiás sejtanyagcserezavar, elektrolitzavar és következményes cardiomyopathia, myocardialis dysfunctió, uraemiás pericarditis. Ezen elváltozások gyakran már gyermekkori idült veseelégtelenségben is megfigyelhetőek, így az életvitel, a rehabilitáció és a prognózis döntő tényezőjévé válhatnak. Ennek alapján az uraemiás gyermekek cardialis functiójának vizsgálata igen nagy jelentőséggel bír, a levont következtetések komoly gyakorlati haszonnal és következményekkel bírhatnak.
A krónikus vesebetegség és veseátültetés mellett újabb vizsgálatok alapján az egyéb, ún. “solid organ” (máj, szív, tüdő) átültetést igénylő betegek kardiovaszkuláris rizikója is fokozott, ennek mértéke és pathomechanizmusa azonban még nem tisztázott.
A program célja a krónikusan beteg, szervátültetést igénylő gyermekek cardiovasculáris rizikófaktorainak és statusának jellemzése.
1. Az anyagcserefaktorok közül kiemelten a kalcium-, és foszfátanyagcsere zavar jellemzése a cél, ezen belül az anorganikus foszfátkomplexek (CaHPO4 és MgHPO4) valamint csontanyagcsere paramétereinek alakulása. E paraméterek vizsgálandóak veseelégtelen, de dialysisre még nem szoruló betegekben, a veseelégtelenség fokának függvényében, ill. dializáltakban.
2. A kardiovaszkuláris státusz jellemzésére uraemiás gyermekekben a pulzushullám-terjedési sebesség vizsgálata ideális, nem invazív diagnosztikai eljárás. Alkalmas az uraemia, a hypertonia progressziójának ill. mértékének követéses vizsgálatára. Vizsgálat során cél a dialysis módja ill. transplantatio hatásának leírása.
3. Az uraemiás anaemia megelőzésének és gyógyításában új távlatot nyitott a humán rekombináns erythropoietin kezelés. Vizsgálandó az erythropoietisist stimuláló anyagok hatása állatkísérletben továbbá hatásuk praedializált és dializált betegek az 1. és 2. pont alatt jellemzett metabolikus és cardiovasculáris functióira.
4. Azok a betegségek, amelyek az egyes parenchymás szervek (vese, máj tüdő szív) pusztulásához vezetnek és amelyek szervtranszplantációval gyógyíthatóak szoros összefüggést mutatnak a kardiovaszkuláris rendszer öregedésével, a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás kockázatának növekedésével. A vizsgálat célja annak a felmérése, hogy parenchymás szervek átültetése előtt és azt követően a kardiovaszkuláris kockázatot milyen általános és milyen szervspecifikus tényezők befolyásolják.
A VIZSGÁLATOKBAN RÉSZTVEVŐ KUTATÓHELYEK:
- Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Gyermekklinika
- Semmelweis Orvostudományi Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika
1.0 A vérnyomásszabályozás pathophysiologiája gyermekkori uraemiában
(Témavezető: Dr. Reusz György, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, I. sz. Gyermekklinika)
2.0 Az érfal rugalmasság jellemzése funkció jellemzése gyermekkori uraemiában
(Témavezető: Dr. Reusz György, Semmelweis Orvostudományi Egyetem,)
3.0 Az uraemiás anyagcserezavar mint kardiovaszkuláris rizikó-faktor
(Témavezető: Dr. Reusz György, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, I. sz. Gyermekklinika)
4.0 Az uraemiás anaemia és annak anyagcsere és kardiovaszkuláris
(Témavezető: Dr. Reusz György, Semmelweis Orvostudományi Egyetem,)
5.0 Szervtranszplantációt igényló krónikus betegségek kardiovaszkuláris rendszert érintő szövődményei
(Témavezető: Dr. Reusz György, Semmelweis Orvostudományi Egyetem,)
AZ ALPROGRAM KUTATÁSI TÉMÁINAK RÉSZLETEZÉSE
1.0 A vérnyomásszabályozás pathophysiologiája gyermekkori uraemiában
(Témavezető: Dr. Reusz György, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, I. sz. Gyermekklinika)
A vese szerepe a vérnyomás szabályozásában ill. a gyermekkori hypertonia kialakulásában alapvető. Súlyos hypertonia gyermekkorban az esetek mintegy háromnegyedében elsődleges vesebetegségen alapul. Újabban nagy jelentőséget tulajdonítanak a vérnyomás fiziológiás, napszaki ritmusa elmaradásának, mely organikus hypertonia fennállására utal. Ugyanakkor a fiziológiás vérnyomásprofil ilyen irányú megváltozása eseteiben myocardium-hypertrophia kialakulását, ill. a kardiovaszkuláris morbiditás fokozódását írták le. Másrészt az éjszakai vérnyomás túlzott csökkentése is a myocardialis ischaemia kialakulásának irányában hat. A napi vérnyomásprofil, ill. a napszaki ingadozás nyomonkövetésének szuverén módszere a 24 órás vérnyomásmonitorizálás. Gyermekkorban a mért értékeket korspecifikus normálértékekhez kell viszonyítani. E normálértékek meghatározásában nemzetközi viszonylatban is elismert eredményekkel rendelkezünk.
A doktorandus feladata az uraemiás gyermekek vérnyomás-szabályozásának vizsgálata. Sarokpontok a vérnyomás diurnális ritumusa, ill. annak elmaradása, a dialysis hatása a vérnyomás alakulására, a diurnális ritmus alakulásának hormonális mechanizmusai.
2.0 Az érfal rugalmasság jellemzése funkció jellemzése gyermekkori uraemiában
(Témavezetõ: Dr. Reusz György, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, I. sz. Gyermekklinika)
Végállapotú veseelégtelenségben (CRF) a vesepótló kezelések rutin eljárássá válása megteremtette a betegek rövidtávú túlélésének lehetőségét. Egyértelművé vált azonban, hogy nem elég a szervezet folyadék és elektrolit háztartásának akut rendezésével elhárítani az életveszélyt. A CRF számos ismert illetve még ismeretlen kórélettani elváltozást és állapotot takar, melyek az egyes szervrendszerek, kiemelten pedig a szív-érrendszer illetve a csontrendszer jellegzetes – egymással szorosan összefüggő - kórállapotaihoz vezetnek. Különösen fontos ezen eltérések felderítése, mechanizmusuk tisztázása gyermekkori CRF-ben, ahol a kóros állapot évekig, évtizedekig fennállhat, befolyásolva ezzel a betegek életminőségét és életkilátásait. Az eltéma ezen egymáshoz kapcsolódó, összetett, hálózatos folyamatok egy-egy szálának felgombolyítására vállalkozhat csak.
A doktorandusz feladata a PWV mérés elsajátítása, gyermekkori normálértékek összeállítása; a PWV mérése különböző kórállapotokban, veseelégtelenségben. A PWV-t befolyásoló tényezők feltérképezése, a PWV diagnosztikai és prognosztikai hasznosságának megállapítása.
3.0 Az uraemiás anyagcserezavar mint kardiovaszkuláris rizikó-faktor
(Témavezető: Dr. Reusz György, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, I. sz. Gyermekklinika)
A kardiovaszkuláris megbetegedések rizikó faktorai és következményes eltérések megközelíthetőek egyrészt az uraemiát kísérő anyagcserezavar egyes tényezőinek vizsgálatával, másrészt a morfológiai ill. funkcionális eltérések leírásával. Ismert, hogy a csontanyagcsere zavara és az arterioszkelozis anyagcsere szinten is szorosan összefügg. A szérum kalcium ill. magnézium hidrogén- és dihidrogén-foszfát szintjének és arányának alakulása mind az extraossealis, kardiovaszkuláris meszesedés mind a renalis osteodystrophia alakulásában alapvető szerepet játszik. Az anyagcserezavar részeként igen fontos a szérum anorganikus foszfát komplexeinek valamint a csontanyagcsere markereinek vizsgálata.
A doktorandus feladata az uraemiás kálcium-, foszfát- és csontanyagcsere-zavar vizsgálata. Ezen belül vizsgálandó az anorganikus foszfátkomplexek alakulása veseelégtelen, de dialysisre még nem szoruló betegekben, a veseelégtelenség fokának függvényében, különös tekintettel a parathormon-szinttel és a csontmarkerekkel való összefüggésre. Vizsgálandó ugyanezen paraméterek alakulása dialysis során, ill. transzplantáció után.
4.0 Az uraemiás anaemia és annak anyagcsere és myocardiális hatásai
(Témavezető: Dr. Reusz György, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, I. sz.)
A myokardiális diszfunkció egyik fontos rizikó faktora az uraemia következtében kialakuló súlyos anaemia. Kezelése néhány éve vált lehetővé a humán rekombinális erythropoetin alkalmazásával, újabban pedig új erythropoetisist stimuláló anyagok (darbepoetin, CERA) kerültek forgalomba. Így lehetőség nyílik arra, állatkísérletben ill. a frissen diagnosztizált uraemiás, de dialysisre még nem szoruló betegeken felmérjük az anaemia korrekciójának hatását a myocardium funkció és az előző pontokban részletezett kardiovaszkuláris tényezők alakulására.
A doktorandus feladata az erythropoietint stimuláló anyagok hatásának állatkísérletes vizsgálata, továbbá nem-invazív klinikai vizsgálata praedializált betegek cardiovasculáris és anyagcsere funkcióira.
5.0 Szervtranszplantációt igényló krónikus betegségek kardiovaszkuláris szövődményei
(Témavezető: Dr. Reusz György, Semmelweis Orvostudományi Egyetem,)
Azok a betegségek, amelyek az egyes parenchymás szervek (vese, máj tüdő szív) pusztulásához vezetnek és amelyek szervtranszplantációval gyógyíthatóak szoros összefüggést mutatnak a kardiovaszkuláris rendszer öregedésével, a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás kockázatának növekedésével. Ismert, hogy a szív a máj és a tüdőtranszplantációt követően megnövekszik a krónikus vesebetegség és veseelégtelenség kockázata. Ennek egy része a szervelégtelenséghez vezető alapbetegségből fakad, másik része pedig szoros összefüggést mutat az átültetést követő keringési-, metabolikus változásokkal illetve ezzel összefüggésben az immunszuppresszív gyógyszereléssel.
A doktorandus feladata az parenchymás szervi elégtelenség felé haladó betegek kardiovaszkuláris rizikójának felmérése, illetve ennek összevetése az átültetést követő keringési és metabolikus változásokkal, a gyógyszereknek a fenti paraméterekre kifejtett hatásával.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2023-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
