témavezető: Vörös Krisztián
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Magyarországon Európában az első, világviszonylatban a negyedik leginkább elhízott nemzet. Hazánkban a cukorbetegség és előállapotai egymilliónál is több beteget érinthetnek. A kialakuló szövődmények súlyos terhet jelentenek a betegek és a társadalom számára is. A befolyásolható kockázati tényezők terén lesújtó a hazai helyzet.
Az affektív temperamentumok a személyiség genetikailag meghatározott, viszonylag állandó jellemzői az embereknek. Befolyásolják a hangulatot, biológiai ritmust, a kogníciót, így a viselkedést is. Bizonyos affektív temperamentumok gyakoribbak egyes krónikus betegségekben, összefüggnek a hipertónia szövődményeinek megjelenésével, illetve egyes befolyásolható kockázati tényezők (dohányzás) fennállásával is. Diabeteses betegek körében egyes temperamentumok a rosszabb anyagcserehelyzettel és gyengébb adherenciával mutattak összefüggést. Utóbbi különösen - a legtöbb diabeteses beteg számára szükséges - statinkezelés terén kiábrándító. Tisztázni kívánjuk, hogy az affektív temperamentumok hogyan befolyásolják a betegek attitűdjét a gyógyszeres terápiával kapcsolatban, különös tekintettel a koleszterincsökkentő kezelés megítélésére, követésére.
A diabetes eredményes kezeléséhez nélkülözhetetlen a beteg aktív részvétele a betegség gondozásban. A Diabetes Self-Management Questionnaire (DSMQ) pontos adatokat szolgáltat a beteg adherenciájáról az életmóddal, a gyógyszeres kezeléssel, az önellenőrzéssel kapcsolatban. Az kérdőív 16 kérdése egyszerűen kitölthető, a korábbi eszközöknél jobban korrelál a glikolizált hemoglobin (HbA1c) szinttel.
Vizsgálatunk célja a kérdőív lefordítása magyar nyelvre és validálása az alap- és szakellátásban. Célunk továbbá annak elemzése, hogy a DSMQ kérdőívre adott válaszokból előre jelezhető-e a cukorbetegség kezelésének sikeressége, a HbA1c időbeni változása. Az öngondoskodásban jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes betegek között, részben a betegek eltérő személyisége miatt. Vizsgálatunkban fel kívánjuk tárni az affektív temperamentumok szerepét az öngondoskodás kivitelezésében, az egyes temperamentumok hatását a gondozás minőségére.
A szövődmények szűrése
A gyógyszeradherencia és az öngondoskodás fontos szerepet játszik a diabeteses szövődmények megjelenésében. A csepeli diabetes gondozóval együttműködésben a diabeteses betegek szűrését végezzük senzomotoros és autonom neuropátia, valamint retinopathia irányában, kalibrált hangvilla vizsgálat, Ewing tesztek végzésével, illetve szemfenék vizsgálattal.
Tisztázni kívánjuk a gyógyszeradherenciával kapcsolatos attitűdök, az öngondozás hatékonysága és az affektív temperamentumok szerepét a diabeteses szövődmények megjelenésében.
Alsó végtagi érszűkület szűrése, gyakorisága, rizikótényezői, kezelésre diabeteses és nagy rizikójú nem diabeteses betegekben
A cukorbetegség kétszeres kockázatot jelent perifériás érbetegség (PAD) kialakulása szempontjából, az 50-70 éves diabeteses betegek körében 29%-os a PAD előfordulása. Magyarországon a végtag-amputációk száma nemzetközi összehasonlításban, mintegy háromszor magasabb előfordulást mutat, a cukorbetegek amputációs gyakorisága tizenötszöröse a nem cukorbeteg populációnak. Az alsó végtagi érszűkület korai felismerése segíthet megelőzni az amputációkat. Munkacsoportunk 2017 során 1200, többségében beteg szűrését végezte el validált Boso készülékkel. A háziorvosok által magas kockázatúnak minősített és a szűrésre beküldött betegek mellett a szakrendelésen és háziorvosok által gondozott diabeteses betegek vizsgálatát végezzük. A két csoport adatainak összevetésével kívánjuk tisztázni a betegség gyakoriságát, eltérő rizikótényezőit, kezelésének jellemzőit. A Mönckeberg sclerosis hátterében a neuropathia és az anyagcsere minősége is szerepet játszik.Tisztázni kívánjuk a diabeteses neuropátia és a PAD együttes előfordulásának gyakoriságát, a neuropathia kapcsolatát a Mönckeberg sclerosis megjelenésével.
Az alvási apnoe (OSAS) vizsgálata diabeteses neuropathiában (DNP) szenvedő betegekben
Az obstruktív alvási apnoe szindróma gyakori kórkép, a lakosság több mint 10%-át érinti, fontos kardiovaszkuláris rizikófaktor. Előfordulása diabeteses betegekben jelentősen magasabb az átlagpopulációhoz képest. A légzésszabályozásban, a légutak tónusában az autonóm idegrendszer fontos szerepet játszik. Vizsgálni kívánjuk az autonóm neuropátia és az OSAS kapcsolatát. Az alvási apnoe vizsgálatát poliszomnográf használatával végezzük.
Megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség és a diabeteses neuropathia kapcsolata
A fejlett országok felnőtt lakosságának 1-2%-a szenved szívelégtelenségben. Diabeteses betegek körében különösen a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) gyakori, melynek kezelése nem teljesen tisztázott, így korai felismerése, megelőzése különösen fontos. A diabetes neuropátia és az anyagcserehelyzet alapvetően befolyásolja a diabeteses cardiomyopathia kialakulását. Vizsgálni kívánjuk, hogy a neuropátia irányában szűrt betegek körében milyen arányban fordul elő HFpEF, milyen összefüggést mutat a neuropátiával, milyen egyéb rizikótényezői vannak diabetes betegekben.
Miben új a téma
A téma során olyan kérdéseket vizsgálunk, melyek az alap- és diabetológiai ellátás szempontjából fontosak és ezidáig kevéssé kutatottak. A betegek bevonása gondozásukba már a nemzetközi ajánlások szintjén is megjelent, azonban az affektív temperamentumok, betegek öngondoskodása, az adherencia együttes szerepe és interakcióik még tisztázásra várnak a gondozás, terápiakövetés, szövődmények megjelenése terén. Szabadon elérhető, validált kérdőív az öngondozás mérésére nem áll rendelkezésre. A DNP és az OSAS összefüggés alig vizsgált terület, bár a két csoport között jelentős az átfedés. A DNP és a diabeteses cardiopathia kapcsolata sincs feltárva, bár Magyaországon mindkét betegség prevalenciája magas.
Várható eredmények
A DSMQ kérdőív magyar nyelvű validálása, elérhetőségének biztosítása a magyar kutatóknak.
A személyiségtípus, affektív temperamentum hatásának megismerése az öngondoskodásra.
Az személyiségtípus, affektív temperamentum, az adherencia és az öngondoskodás szerepének megismerése a PAD és a diabeteses szövődmények megjelenésében, rosszabbodásában. A DNP valamint az alvási apnoe és a diabeteses cardiopathia összefüggésének jobb megértése.
Megvalósíthatóság
A téma részben már aktuálisan is folyamatban lévő vizsgálatokra alapoz. A szükséges eszközpark (poliszomnográf, Ewing tesztek mérése, Boso készülék, mini-Doppler) rendelkezésre áll. A kardiális funkció megítélését a Jahn Ferenc Kórház Kardiológiai osztályával együttműködve, szív ultrahang végzésével tervezzük vizsgálni, a vizsgálatok elvégzése biztosított. Felmerülő jelentősebb költség nem várható.
Klinikai hasznosíthatóság
A betegek aktív részvétele kezelésükben mára már az ajánlások részévé vált. A tudományos hasznosság mellett a cukorbetegek öngondozását mérő validált kérdőív a napi klinikai gyakorlatot is segítené. A perifériás érbetegség szűrése kiterjed populáció számára indokolt, az automatizált szűrés értékelése, tapasztalatok hasznosítása az érbetegek gondozásában fontos. Diabeteses neuropátiával való kapcsolata, együttes előfordulása az amputációk csökkentésében jelentős.
Az OSAS rizikócsoportok pontosabb meghatározása, új szűrendő csoportok azonosítása segítheti a kórkép hatékonyabb kezelését. A diabeteses cardiomyopathia kialakulása, kezelése még tisztázatlan. A sok beteget érintő kórkép pontosabb megismerés, az új ismeretek potenciálisan számos páciens esetében válhatnak hasznossá.
Jelentkezési határidő: 2023-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
