témavezető: Firneisz Gábor
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Döntően két főbb, korábban megkezdett kutatási irány folytatása válhat lehetségessé ebben a témában:
A, A nem-alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD), napjaink legyakoribb májbetegségei közé tartozik, egyes iparilag fejlett országokban a prevalencia akár a 31%-ot is elérheti a felnőtt népességben. Az NAFLD különösen gyakran társul obezitásszal, 2-es típusú cukorbetegséggel és inzulin-rezisztenciával. Korábbi vizsgálatainkban a szérum dipeptidil-peptidáz 4 enzimaktivitását magasabbnak találtuk, inzulin-rezisztens NAFLD betegekben, már abban az esetben is, amikor cukorbetegség még 75g CH OGTT-vel sem volt kimutatható.(1)Az NAFLD és a cukorbetegség összefüggéseinek tanulmányozásában az entero-inzularis axis további vizsgálata (GLP-1, GIP és az inkretinhormonok inaktiválást végző DPP-4) mellett részben ezzel összefüggő genetikai vizsgálatokat (pl. DPP4, GLP1R, GIPR egypontos gén polimorfizmusainak (SNP) vizsgálata), részben a béta-sejt funkció és az inzulin-rezisztencia vizsgálatát is tervezzük. Ezen túlmenően más, NAFLD-hez, illetve metabolikus kórképekhez asszociált génvariánsok vizsgálata is szóba jöhet (pl.: PNPLA3), akárcsak az intrahepatikus lipidtartalom (IHCL) pontos meghatározását lehetővé tévő különleges radiológiai modalitások alkalmazása (pl. 1H+MRS), illetve a különböző (genetikai, metabolikus és képalkotó) vizsgálatok eredményeinek összevetése. A vizsgálatainktól azt várjuk, hogy segítheti a magas, sőt egyrenövekvő prevalenciával, valamint a később kialakuló gyakori szövődmények miatt számottevő népegészségügyi terheléssel jellemezhető metabolikus kórképek kialakulásának megértését (a betegség lefolyásának egy „korai” szakaszában), amin keresztül talán a megelőzés, vagy a már kialakult kórképek célzottabb kezeléseis lehetővé válhat.
B, Vizsgálataink másik lehetséges iránya a cukorbetegség és a hasnyálmirigyrák, illetve a májrák közötti kapcsolat jobb megértését, esetleg kezelését célozhatja. A kérdésfeltevést az a klinikai aspektus szülte, hogy az utóbbi évtized epidemiológiai vizsgálatai és ezek meta-analízisei megerősítették azt a betegágy melletti megfigyelést, hogy a duktális hasnyálmirigyrák (és a májsejtes rák is) gyakran társul cukorbetegséggel. A kapcsolat vélhetően kétirányú, azaz a cukorbetegség nem kizárólag következménye, de kockázati tényezője is ezeknek a daganatoknak. Tekintettel a 2-es típusú cukorbetegség riasztó prevalencia adataira (a hasnyálmirigyrák kockázata egyebekben 1-es típusú cukorbaj esetén is magasabb) ennek a jelenségnek a jelentősége várhatóan a jövőben számottevő lesz, különösen azért, mert a duktális adenokarcinóma kezelése jelenleg is elszomorító eredményekkel rendelkezik, az orvosok a betegeik több, mint felét már az első év alatt elveszítik és (az átlagos) 5 éves túlélés is csak 7% körüli. A fenti gondolatmenet folytatásaként Prof. Kovalszky Ilona Tanárnővel (SE I. sz. Pathológiai Intézetben)megkezdett közös munka eredményeként igazoltuk, hogy a krónikus hiperglikémia önmagában is képes a hasnyálmirigy-csillagsejt(a tumor stróma legfőbb sejtes eleme) és a hasnyálmirigy-karcinómasejt közötti kommunikációt malignus irányban befolyásolni. Azonosítottunk néhány olyan fehérjét, amelyek a pankreásztumor mikro-környezetében parakrin módonezt a kedvezőtlen hatást részben előidézik, illetve a krónikus hiperglikémia indukálta változások molekuláris útvonalainak egy részét is feltérképeztük, valamint a legvalószínűbb transzkripciós faktort is azonosítottuk. A jövőbeli munka – talán részben az eddigi eredményekre építve – jelentheti akár a kísérletes munka folytatását is, de lehet szorosan klinikai vagy akár terápiás aspektusú is, természetesen csak abban az esetben, ha az ehhez szükséges (multidiszciplináris) feltételek minden tekintetben teljesíthetőek és adottak volnának.