A természetes és természetközeli élőhelyek pusztulása – köszönhetően az emberi tevékenységek, mint a mezőgazdaság és urbanizáció, fokozódásának – a biodiverzitás drasztikus csökkenéséhez vezetett. Az élővilág egy része azonban képes túlélni olyan másodlagos élőhelyeken, mint a halmok, mezsgyék és szegélyek, gátak, csatornapartok, sőt még a városok zöldterületein, parkokban is. A kis élőhely-fragmentumok és másodlagos élőhelyek ízeltlábú közösségeit befolyásoló tényezők és a diverzitás mintázatokat magyarázó mechanizmusok közötti kapcsolatok vizsgálata elengedhetetlen a megfelelő természetvédelmi stratégiák kidolgozásához. A doktorandusz hallgató feladata megvizsgálni (1) a tájhasználat intenzitásának, (2) a táj kompozíciójának és konfigurációjának hatásait a másodlagos élőhelyek és kis élőhelyfoltok gerinctelen faunájára gyakorolt hatását.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1