témavezető: Mák Erzsébet
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma leírása:
Témafelvetés indokoltsága
Magyarországon az egészségi állapot alakulásában három szakaszt lehet megkülönböztetni az 1940-es évek óta. Az első szakaszra az un. hagyományos közegészségügyi problémák a jellemzőek, mint például a járványok, tbc, alultápláltság, általános rossz szociális helyzet.
Ez a kép az 1965-ös évekig tartotta magát, amikor is az egészségügyi hálózat kifejlődésével, az orvosi és gyógyszerellátás javulásával az eddigi betegségek háttérbe szorultak. Növekedett a lakosság várható élettartama, csökkent a halálozás. Sajnos, ez után újabb negatív szakasz kezdődött, ami magával hozta, hogy a vezető halálokok 80%-át a nem fertőző krónikus betegségek adják: szív érrendszeri megbetegedések, daganatos megbetegedések. A túlzott elkényelmesedés, és a szabadidő rossz felhasználása – a sportolás, olvasás, aktív pihenés visszaszorult – miatt a népesség általános egészségromlása figyelhető meg. (Kovács M. E., Mészáros E.: Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostady 2002 adatai alapján, in Kopp M., Kovács M. E.: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. pp.:412-420.) Mindezek mellett bizonyított, hogy nemcsak a hiányos, hanem a túlzott tápanyagbevitel, sőt összességében a helytelen táplálkozási attitűd a civilizációs betegségek kialakulásában 40-60%-ban tehető felelőssé. (Antal M.: Tápanyagszükséglet, in Rodler I.: Új Tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2005. pp.: 19-61.)
Mindezek miatt indokolt a táplálkozást, és szervezett formáját az élelmezést olyan komplex egészségtudományi kutatásokban vizsgálni, amelyben sokoldalú elemzésekkel megalapozottan lehet alátámasztani a változtatások szükséges irányát. Ezek után pontosan ki lehet dolgozni azokat a hatékony táplálkozási intervenciókat, amelyekkel javíthatunk a jelenlegi népegészségügyi helyzeten.
Kutatás területei, és módszerei, várható új tudományos eredmények
1. A kutatás kiterjedne a fogyasztók által beszerezhető és előállítható nyersanyagokra, alapanyagokra. Azok qvalitatív és qvantitatív megítélésére, amit a fogyasztási gyakoriság alapján, illetve preferencia vizsgálatok alapján kérdőíves módszerekkel mérni lehet. Ennek regionális illetve nemzetközi szinten való összehasonlítása rávilágít az olyan összefüggésekre, amik az adott terület sajátosságaiból adódnak. Cél, hogy olyan következtetéseket tudjunk levonni, amely az egyes termékcsoportok egészségre kifejtett hatására vonatkoznak. Ezek alapján edukációs modellt lehet kidolgozni a felvilágosítás, táplálkozási magatartásnevelés tekintetében.
2. A legtöbb élelmiszer / étel a felhasználás, ill. fogyasztás előtt különféle technológiai műveleteken megy keresztül (pl.: tárolás, hámozás, áztatás, főzés, sütés, stb.), amely jelentősen megváltoztatja az adott termék beltartalmi és/vagy organoleptikai tulajdonságát. Ez a változás akár kedvező, akár kedvezőtlen irányú lehet. Sajnos a mai napig nem áll rendelkezésre olyan pontos adatbázis sem hazai, sem világviszonylatban, amely megtudná adni ezeknek a változásoknak a mértékét. Ennek a változásnak az objektív megismerése a tudatos táplálkozásmagatartás kialakításának az alapja.
3. A fogyasztói attitűdök megismerésével a helytelen táplálkozási magatartásformákat lehet kiszűrni. Ennek nemzetközileg is elfogadott módozatai a táplálkozási naplók, a fogyasztói gyakorisági kérdőívek, közétkeztetési étlapok elemzése. Egy-egy fogyasztói csoport (akár beteg, akár egészséges populáció esetén) táplálkozási magatartás-formálásának elengedhetetlen része az adott csoport megismerése. A hatékony táplálkozás intervenció kidolgozása (pl.: iskolai táplálkozási modell felállítása), mintaszerű bevezetése és akár nemzetközi elismertetése csak ezek után lesz elvégezhető.
4. Külön figyelmet érdemel a valamilyen betegséggel küzdő populáció vizsgálata, ahol mind a megváltozott egészségi állapothoz, mind a táplálkozási attitűdhöz igazodnia kell a dietoterápiás intervenciónak. Itt nemzetközileg is innovatív tudományos eredmény várható az új diéták kidolgozásával, vagy a meglévők új szemléletű alkalmazásával, mint például a jelenleg is folyó „A ketogén diéta hatékonyságának és tolerálhatóságának megítélése serdülőkori migrén kezelésében”.
5. Táplálkozási magatartást befolyásolására ma már számtalan eszköz áll rendelkezésre. Mind a reklám és média világa, mind a világháló adta lehetőségek kezdik háttérbe szorítani a szakemberek kínálta információszerzés lehetőségét. Ezért fontos az új információs csatornák feltérképezése, és a „régik” (pl.: szórólap, kiadáványok, stb.) jelenlegi igényekhez való igazítása. Ennek mind az egyéni tanácsadásban, mind a csoportos élelmezésben meg kell valósulnia. A nemzetközi összehasonlítás segítheti a nehézségek megoldását, a javasolt modellek protokollok kidolgozását hazai viszonyokra.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2022-11-19
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
