témavezető: Sajtos István
helyszín (magyar oldal): Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék helyszín rövidítés: BME
A kutatási téma leírása:
A falazott szerkezetű boltozatok és más falazott szerkezetek viselkedése, a
repedések kialakulásának okai, folyamata még ma sem minden részletében
értett és feltárt, annak ellenére, hogy évszázadok óta építenek ilyen
szerkezeteket.
Heyman [Heyman, 1996] írásai jelentették a kezdetet a 60-as, 70-es években.
Újra bevezette a boltívek vizsgálatát a nyomásvonal segítségével, alkalmazva
arra a képlékenységtan szélsőérték tételeit. Egyszerű geometriájú boltozatok
esetében a héjak membránelmélete alapján adott megoldást a boltozat
igénybevételeire, elhanyagolva a boltozat, falazat anyagának húzószilárdságát.
Ma is intenzíven kutatott téma a boltívek nyomásvonal elmélettel történő
vizsgálata [Block et al, 2006], de a statikus terhek mellett a dinamikus
hatásokkal is foglalkoznak.
A 90-es években a falazatok szilárdsági és alakváltozási jellemzőinek
meghatározására bevezetésre kerültek a homogenizációs módszerek
[Lourenco, 1996], aminek az eredményei szükségesek a témajavaslatban
szereplő probléma megoldásához.
A falazat viselkedése leírható úgy is, mint az olyan anyag viselkedése, amely
nem rendelkezik húzószilárdsággal [Baratta-Corbi1, 2010]. A valós viselkedést
jól leíró modell építhető így fel, ami képlékenységtani eszközök használatát
teszi lehetővé falazott szerkezetek, így boltozatok esetében is.
Nyitott probléma maradt a boltozat, mint héj viselkedésének leírása a falazati
anyag tulajdonságainak figyelembevételével.
A nyomásvonal elmélet térbeli általánosításával a folytonos
felületszerkezethez, boltozathoz, diszkrét nyomásvonal hálózat határozható
meg numerikusan [Block et al, 2006], [Block-Ochsendorf, 2007]. A módszer
elsősorban új, csak nyomott boltozatok alakjának meghatározására alkalmas.
Kísérlet történt a húzószilárdság nélküli anyagú héjak folytonos
nyomásfelületének a membránhéj elmélet alapján történő meghatározására is
[Baratta-Corbi2, 2010].