témavezető: Spekker Olga
helyszín (magyar oldal): Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Biológia Intézet, Embertani Tanszék, 6726 Szeged, Közép fasor 52. helyszín rövidítés: SZTE
A kutatási téma leírása:
A múltbéli népességek paleopatológiai és paleoepidemiológiai kutatása lehetőséget teremt arra, hogy bővítsük a történelem előtti és történeti időkben élt emberek életével, mindennapjaival kapcsolatos ismereteinket. Habár mind a paleopatológiai, mind a paleoepidemiológiai vizsgálatok középpontjában a csontvázat érintő patológiás elváltozások megfigyelése áll, tárgyuk eltér. A paleopatológiai kutatások fő célja annak felderítése, hogy egy adott betegség, így például a mycobacteriális fertőzések körébe tartozó tuberkulózis vagy lepra, jelen volt-e a vizsgált oszteoarchaeológiai szériákban. Következésképpen az elemzések az egyénre fókuszálnak, a fő cél pedig egy adott betegség (pl.: tuberkulózis vagy lepra) definitív (egyéni) diagnózisának felállítása, ami a szóban forgó betegséggel összefüggésbe hozható patológiás elváltozások, valamint azok csontvázon belüli eloszlása megfigyelésén, ezáltal pedig az egyéb szóba jöhető etiológiai tényezők kizárásán alapszik. Fontos megjegyezni, hogy a patológiás elváltozások közül csak a nagy diagnosztikai értékkel bírók alkalmasak arra, hogy a segítségükkel felállítsuk egy betegség definitív (egyéni) diagnózisát. Habár a paleopatológiai kutatások felbecsülhetetlen értékű információval szolgálnak arra vonatkozóan, hogy egy adott betegség (pl.: tuberkulózis vagy lepra) mikor és hol jelent meg a történelem előtti és történeti időkben, arról keveset árulnak el, hogy a szóban forgó betegség mennyire volt gyakori a vizsgált oszteoarchaeológiai szériákban, és ezáltal milyen hatást gyakorolhatott a múltbéli közösségek életére, mindennapjaira. A paleoepidemiológiai vizsgálatok, melyek a paleopatológiai kutatásokkal szemben nem az egyénre, hanem a populációra fókuszálnak, pontosan a fenti kérdéseket igyekeznek megválaszolni a vizsgált betegség oszteoarchaeológiai szériákon belüli prevalenciáját megbecsülve. Ehhez a betegséggel összefüggésbe hozható patológiás elváltozások sorát veszik számba, függetlenül azok diagnosztikai értékétől. (Vagyis a nagy diagnosztikai értékkel bíró patológiás csontelváltozások mellett egyebeket is figyelembe vesznek a prevalenciabecslés során.) A paleoepidemiológiai vizsgálatok tulajdonképpen egy közegészségügyi dimenzióval egészítik ki a múltbéli közösségek szerveződésére, működésére fókuszáló régészeti kutatásokat. Eredményeik értékes információval szolgálhatnak arra vonatkozóan, hogy egy adott betegségben, így például tuberkulózisban vagy leprában szenvedő, meghatározott környezeti és szociális körülmények (pl.: táplálékellátottság vagy munkakörülmények) között élő egyénnek milyen kockázatokkal, nehézségekkel kellett szembenéznie az élete során.
Jelen PhD kutatási projekt célja, hogy betekintést nyújtson a történelem előtti és történeti időkben élt, mycobacteriális fertőzésben (tuberkulózisban vagy leprában) szenvedő emberek életébe, mindennapjaiba a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke gondozásában álló gyűjtemény részét képező oszteoarchaeológiai szériák átfogó paleopatológiai és paleoepidemiológiai vizsgálata révén – pl.: milyen lehetett a fent említett mycobacteriális fertőzések lefolyása, milyen megjelenési formáik lehettek jelen az egykor élt népességekben, volt-e különbség az egyes megjelenési formák előfordulási gyakoriságában a különböző földrajzi régiók, régészeti korok vagy szociális rétegek vonatkozásában, illetve milyen hatással lehettek a múltbéli közösségek életére, mindennapjaira.
előírt nyelvtudás: angol ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): magyar, német felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2022-09-01
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
