Az egészségügyi ellátó intézmények által használt kórházi informatikai rendszerekben rögzítésre kerül a beteg ellátása során történő minden – az ellátás során releváns – esemény, gyógyító beavatkozás és a beteg állapotával kapcsolatos változások. Ezeket az adatokat legalább az elmúlt 20 év során folyamatosan gyűjtötték ez ellátó intézmények. Bár az adatok keletkezése, kezelése az egészségügyi ellátáshoz köthető, felmerül az igény ezeknek az adatoknak az egyéb – például tudományos kutatási - célú hasznosítására is. Egyre több kutatás alapoz nem csak a kifejezetten a kutatás céljából gyűjtött adatra, hanem használ adatot un. real-world data forrásokból is. Az elérhető nemzeti szintű adatbázisok jellemzője, hogy vagy az elérhető adatkör nagyon specifikus (pl. vény-elrendelések és kiváltások adatbázisa), vagy az adatok részletezettsége gyengébb, mint a kórházi rendszerekben elérhető adatok (pl. finanszírozási jelentések). Bizonyos - egyébként értékes - adatok pedig egyszerűen jelenleg nem érhetők el országos adatbázisokban (pl. műtéti naplók vagy fekvőbeteg gyógyszerelési adatok). Az is alaposabb vizsgálat szükségességét erősíti, hogy általában egy rendszeren belül is heterogén az adatok strukturáltsága és részletezettsége az adatkörtől és a rögzítés módjától függően. Jól strukturált és részletes adat például a laboratóriumi rendszerből érkező, automata analizátor által előállított laboratóriumi értékek köre, míg a szöveges jellegű, strukturálatlan „kóros nem látható” jellegű radiológia eredmények utólagos, nagy tömegű, statisztikai eszközökkel végzett elemzése nehézkes. A kutatómunka során cél olyan alapelvek meghatározása, amelyek alkalmazásával egy kórházi informatikai rendszerre vonatkozóan kiértékelhető a meglévő adatok hasznosíthatóságának mértéke, megvalósítható a már meglévő adatok lehetőség szerinti elemezhetősége és támpontot ad az adatbevitel folyamatainak, módjának és szabályainak olyan módosítására, amelynek eredményeként javul az adatok validitása, strukturáltsága, részletezettsége és ennek eredményeként a másodlagos célú hasznosíthatósága is. Az előző pontban megfogalmazott általános célok eléréséhez a nemzetközi szakirodalom szisztematikus áttekintése mellett egy konkrét kórházi informatikai rendszer (a PTE által használt e-MedSolution és a hozzá illesztett rendszerek) példáján tárjuk fel, elemezzük és bemutatjuk a rendszer azon jellemzőit, amelyek befolyásolják a benne keletkezett adatvagyon hasznosíthatóságát.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2022-05-20
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
