 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
téma rövid leírása:
A téma az urbanisztikához kötődő, és a történetiség iránt is fogékony kutatói habitussal rendelkező hallgatókat kívánja megszólítani. A kutatás fő területe a hagyományos települési szövet, a jellemző szerkezeti, beépítési típusok elemzése, egyediségeinek, és fontosabb változásainak a bemutatása, különös tekintettel a települések jövőbeni működésére, a fenntarthatóság szempontjaira. A fenntarthatóság, az urbanisztikai kutatási témák között az egyik legfontosabb és szerteágazóbb. Az új városfejlesztési irányok és dinamikusan változó építészeti trendek alapján épülő és átépülő korszerű negyedek mellett a történeti városok egész más lakóminőséget, tartalmakat kínálnak. A városi fenntarthatósággal foglalkozó számos dokumentum, „agenda” egyet ért abban, hogy kulcskérdés a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság absztrakt módon megfogalmazott céljainak a településszintű megvalósítása és „átfordítása” konkrét, gyakorlati feladatokra, amelyek nem lehetnek mindenhol, mindenkor ugyanazok,
vagyis sok helyspecifikus elemük is van. Ezek közé tartoznak a települések történeti, örökölt formai jellemzői, és az általuk biztosított élhetőség, az életmód, a társadalmi szokások és kapcsolatrendszer viszonya. Mennyiben meghatározóak a téri keretek, a történelmi térrendszer, a közterülethálózat és építészeti mintázatok, hol és milyen körülmények között tudnak megfelelni a fenntarthatóság és az élhetőség jelenkori feltételeinek? Mi menthető át a történelmi településtípusok szerkezeti, formai örökségéből egy jövőben is fenntartani kívánt városi létbe? Mennyiben különbözik a fenntarthatóság eszméje, értékrendje és igénye a világ különböző területein? Csak néhány fontosabb a lehetséges kutatási kérdések közül. A cél nem egyetlen város fejlődéstörténetének feldolgozása, hanem a történeti események,
térségi kapcsolatok, településhálózati viszonyok, folyamatok tér- és időbeli kontextusának, a városi morfológiában is nyomon követhető hatásainak az elemzése, napjainkra is ható folyamatainak a megértése. A téma nem kizárólagosan elméleti és történeti, alkalmas tipologizáló típusú megközelítésre, (történeti településszerkezet, beépítések, építészeti helyzetek, ’urban pattern’-ek elemzése), de - a kutató irányultsága nyomán - alapul szolgáhat jövőbeni területi/téri történések prognosztizálására, településfejlődési szcenáriók megfogalmazására is.
A téma meghatározó irodalma:
- Oliveira, V.: (2016) Urban Morphology/An Introduction to the Study of the Physical Form of Cities; Springer
- Conzen, M. R. G.; Conzen M. P. szövegei pl. Thinking about Urban Form: Papers on Urban Morphology, 1932-1998; (2004) Peter Lang AG, European Academic Publishers, Bern,
- Kropf, K. (2016): The Handbook of Urban Morphology, John Wiley & Sons, Limited,
- Larkham P.J, Conzen M. P. (2014): Shapers of Urban Form: Explorations in Morphological Agency; Routledge, Taylor & Francis
- Bramley, G: (2009) Urban form and social sustainability: the role of denstity and housing type In: Environment and Planning/ Planning and Design. 36, pp. 30-48
- Panerai, Ph. Castex, J. Depaule, J.Ch; (2001) Formes urbaines – de l’îlot à la barre. Edition Parenthèses, Marseille
- Report of the World Commission on Environment and Development: Our Common Future http://www.un.org/documents/ga/conf151/aconf15126-1annex1.htm
- Urban Sustainability Framework (2018) - http://documents.worldbank.org
- https://sustainabledevelopment.un.org/futurewewant.html;
- Resilient People Resilient Planet/A Future Worth Choosing https://en.unesco.org/system/files/GSP_Report_web_final.pdf
- http://habitat3.org/the-new-urban-agenda/
- https://ec.europa.eu/futurium/en/urban-agenda
A téma hazai és nemzetközi folyóiratai:
- Urban Morphology (International Seminar on Urban Form) Scopus
- International Journal of Urban Sustainable Development WoS
- Journal of Urban History (SAGE) Scopus, Impact Factor
- CITIES Scopus, Impact Factor
- A+U (Architektura and Urbanizmus) Scopus, WoS
- JOURNAL OF ARCHITECTURE AND URBANISM Scopus
- Építés- Építészettudomány (MTA) Scopus
- Történelmi szemle (MTA) Scopus
- Urbs (Magyar Történeti Társaság) Scopus
- Tér és Társadalom (MTA KRTK)
- Periodica Politechnica Architecture (BME)
Témaismertető:
Az urbanisztikával foglalkozó, mai fiatalabb kutatógenerációt elsősorban a kortárs folyamatok foglalkoztatják, azoknak is a nemzetközi illetve a nagyvárosi típusú történései, ugyanakkor ezek megértéhez és prognosztizálhatóságához szükség van a múltbéli folyamatok megismerésére is. A téma a múlt - (jelen) - jövő között kapocsként a települések térbeliségének jellemzőivel (állandóságaival és változásaival) kíván foglalkozni, a fenntarthatóság és élhetőség kérdéskörére külön fókuszálva. A kutatás egyik fő vezérfonala hagyományos települési szövetek, jellemző szerkezeti típusok, beépítési karakterek elemzése (témától függően: tájegységenkénti/országonkénti/ régiónkénti vagy nemzetközi kontextusban: földrészenkénti) egyediségeik, állandó elemeik és fontosabb változásaik bemutatása. A fellelhető különböző városmonográfiák behatóan elemeznek egy-egy várost, de alapvetően történelmi és objektum-orientált szemlélettel, melyekből hiányzik az összetett, összehasonlító elemzés. A cél nem egyetlen város fejlődéstörténetének feldolgozása, hanem a történeti események, térségi kapcsolatok, településhálózati viszonyok, folyamatok tér- és időbeli kontextusának, és a városi morfológiában is nyomon követhető hatásainak az elemzése, napjainkra is ható folyamatainak a megértése. A városmorfológia nemzetközi szinten nagyon dinamikusan fejlődő kutatási témaköre és módszertana iránt külföldön rendkívül széles körű és szerteágazó az érdeklődés. Ezt bizonyítja a hozzákötődő konferenciák nagy látogatottsága, ahol alkalmanként többszáz fiatal kutató is bemutatja a történelmi városfejlődésük táji, regionális és nemzeti morfológiai specifikumjait.
A városi fenntarthatóság és az élhetőség témaköre - amely jelen kutatási téma másik fő eleme - hihetetlenül tág és rendkívül aktuális. A fenntartható fejlődés szükségessége legtöbb szakterületen nem csak a közös gondolkodás vezérmotívuma, de egyfajta kötelező retorikai elem is. A hozzátartozó fogalmak lassan közhelyszerűvé váltak. Mindemellett a témával elkötelezetten foglalkozók számára nyilvánvaló, hogy a hajdan deklarált három - a gazdasági,
szociális és környezetvédelem/ökológia – alappillérén túl, számos további, elengedhetetlen és fontos fogalomkör kapcsolható hozzá, részben önállóan is értelmezve, részben a fenti főbb fogalmak tartalmát tovább árnyalva, abba illeszkedően. Ezek közül az egyik legfontosabb témakör építészeti/városépítészeti szempontból a városi fenntarthatóság és élhetőség téri kereteinek és formáinak a viszonya, a történelmi előképek, mintázatok életképessége, a városmorfológia és a fenntarthatósági szempontok egymásra hatása, és a földrészenkénti kulturális különbségekből adódó eltérések megértése és
elemzése. A város-morfológia elemzése a kutató irányultsága nyomán alapul szolgálhat jövőbeni területi/téri történések prognosztizálására, településfejlődési szcenáriók megfogalmazására. A téma tehát nem feltétlenül elméleti és történeti, nem ’holt-tudomány’, hiszen a településtervezés során, különösképpen nagyobb összefüggő területrészek esetén elengedhetetlenül fontos, hogy ne formalista, elméleti alapú döntések szülessenek, hanem az
alaktani mintázatok élhetőségének, életképességének, fenntarthatóságának ismeretén is alapuljanak. A sokak által vitatott kompaktváros fogalmának széleskörű megjelenésével a városforma és a fenntarthatóság kapcsolata ma már evidencia, a viszony pontos tartalma, mérhetősége - az olyan direkt mutatószámokon túl, mit a sűrűség - még számos nyitott, kutatásra érdemes kérdést tartogat.
Jelentkezési határidő: 2022-03-31 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
