Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Benkő Melinda
Poszt-szocialista városok lakótelepei

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
építészmérnöki tudományok
Csonka Pál Doktori Iskola

témavezető: Benkő Melinda
helyszín (magyar oldal): Urbanisztika Tanszék
helyszín rövidítés: BME


A kutatási téma leírása:

A téma rövid leírása:
A kutatás a poszt-szocialista lakótelepek lokális ingatlanpiaci mai értéke és a nemzetközileg elfogadott fenntartható és élhető - elsősorban az egészséges - új városnegyed fejlesztések a fizikai környezet alakítására vonatkozó minősítési mutatói közti összefüggéseket vizsgálja. Hipotézise, hogy a mai tömeges lakásépítésekhez viszonyítva negyed léptékben a poszt-szocialista városok örökölt paneles lakótelepeinek többsége jól teljesít, míg a város- és az épületlépték az esetleges fejlesztési lehetőségek és egyben a problémák okozói is. A kutatás során az egy várostervezési egységként megjelenő paneles lakótelep fizikai környezetén, a kortárs városon belüli szerepén, mai használatán és változásain van a hangsúly, eredménye egy nemzetközi összehasonlító tanulmány.
Az általános nemzetközi kitekintés mellett négy esettanulmány részletes elemzése készül: a mintaterületek Budapest és egy közel azonos nagyságú poszt-szocialista város, két-két hasonló méretű, de mai ingatlanpiaci értékét tekintve eltérő helyzetű, a 60-70-es években épített paneles lakótelepei. A kutatás része a szakirodalomra és az elérhető budapesti adatokra támaszkodva az összehasonlítás módszertanának kidolgozása, a szükséges további adatok gyűjtése és feldolgozása - melynek kötelező eleme a helyi szakemberekkel, kutatókkal való kapcsolatfelvétel, a terepmunka is –, az eredmények értékelése, illetve a fizikai környezet alakítására vonatkozó további kutatási, fejlesztési és tervezési javaslatok megfogalmazása.
A témavezető hazai szakértőként több, a javasolt témához kötődő tudományos, oktatási együttműködés tagja, így a kutatás releváns nemzetközi közegbe ágyazottsága biztosított. A folyamatban lévők közül a leglényegesebbek:
COST TU 18137 (2019-2023): European Middle Class Mass Housing – https://www.cost.eu/actions/CA18137/#tabs|Name:overview
Docomomo ISC Urbanism / Landscape (2018-tól): https://www.docomomo.com/specialist_committees
DOCONF (2015-től): doktori konferenciasorozat szervezése Mass Housing Neighborhood szekcióval - http://www.urb.bme.hu/doconf2019/

A téma meghatározó irodalma:
- Hess, D. B., Tammaru, T. & van Ham, M. (Eds.) (2018). Housing Estates in Europe, The Urban Book Series. Singapore: Spingler Nature.
- Kohout, M., Tichy, D., Tittl, F., Kubánkova, J. & S. Doleželavá (Eds.) (2016). Housing Estates, What’s Next? Prague: Faculty of Architecture, CTU in Prague.
- Molnár, Virág (2013). Building the state: Architecture, politics, and state formation in postwar Central Europe, New York: Routledge.
- Urban, F. (2012). Tower and Slab – histories of global mass housing. London: Routledge.
- Kovács, Z. & Herfert, G. (2012). Development pathways of large housing estates in post-socialist cities: An international comparison, Housing Studies, 27(3), 324-342.
- Bélaval, Ph. (Ed.) (2011). Les grands ensembles – une architecture du XXe siecle. Paris : Carré.
- Moravčiková, H., Topolčanska, M., Szalay, P., Dulla, M., Ščepánova, S., Toscherová, S. & Haberlandová, K. (2011). Bratislava Atlas of Mass Housing. Bratislava: Slovart.
- Temelová, J., Novák, J., Ouredníček, M. & Puldová, P. (2011). Housing estates in the Czech Republic after socialism: Various trajectories and inner differentiation, Urban Studies, 48(9).
- Tosics, I. (2004). European urban development: Sustainability and the role of housing. Journal of Housing and the Built Environment, 19(1), 67-90.

A téma hazai és nemzetközi folyóiratai:
- Építés- Építészettudomány / Sci Q2, Scopus
- Periodica Polytechnica Architecture
- Journal of Hungarian Studies / Scopus, Sci Q4 - Architektúra & Urbanizmus / Sci Q4, Scopus, WoS - Urban Studies / Sci Q1, Scopus
- Housing Studies / Sci Q1, Scopus - Open House International / Sci Q3, Scopus, WoS
- Journal of Place Management and Development / Sci Q2, Scopus

A téma bővebb leírása:
Közép- és Kelet Európában, illetve a volt Szovjetunió területén több mint 53 millió, a 60-as, 70-es, 80-as években épült panellakás van, ami jelenleg és várhatóan a jövőben is 150-170 millió ember otthona. Magyarország lakosságának közel ötöde, Budapest harmada, míg néhány nagyváros (pl. Miskolc vagy Székesfehérvár) fele panellakó. A tömeges lakásépítés kortárs globális kihívásai (Bélaval 2011; Urban 2012; Hess et al. 2018) és a poszt-szocialista európai lakótelep örökség számainak nagyságrendje is egyértelművé teszi, hogy korunk és térségünk egyik legjelentősebb településtudományi kihívása a panel lakótelep értékelő elemzése (Moravčiková et al, 2011; Kohout et al. 2016).
A kortárs városfejlesztés a fenntarthatóság és élhetőség indikátoraira alapozva tervez és értékel (Sharifi & Murayama 2014, Orova & Reith 2013), de általában új építésre optimalizál, szinte soha nem veszi figyelembe a meglévő adottságokat, nem foglalkozik lakóterületek megújításával. A javasolt kutatás az új városnegyed fejlesztések minősítési – elsősorban az egészséges városnegyed - szempontjait használva poszt-szocialista paneles lakótelepek összehasonlító elemzését adja. A kortárs indikátorok többsége a lakótelepek tervezésének idején megfogalmazott céloknak is megfelelt (pl. kompaktság, sétálhatóság, társadalmi sokféleség, körzeti iskola, közösségi közlekedés, kevés parkoló felület, jelentős zöldfelület, hozzáférés a közterekhez és sportterületekhez, benapozottság, stb.), de az elmúlt évtizedekben gyengült a szerepük. Míg néhány szempont (pl. beágyazottság, vegyes területhasználat, részvételi tervezés, helyi élelem előállítás, stb.) korábban fel sem merült.
A kutatás a poszt-szocialista lakótelepek lokális ingatlanpiaci mai értéke és a nemzetközileg elfogadott fenntartható és élhető - elsősorban az egészséges - új városnegyed fejlesztések a fizikai környezet alakítására vonatkozó minősítési mutatói közti összefüggéseket vizsgálja. Hipotézise, hogy az egymással összefüggésben értékelendő három szint - a város, negyed és épület - közül a negyed léptékben a paneles lakótelepek többsége jól teljesít, míg a város és az épületlépték az esetleges fejlesztési lehetőségek és egyben a problémák okozója is (Benkő 2016). A kutatás során az egy várostervezési egységként megjelenő paneles lakótelep fizikai környezetén, a kortárs városon belüli szerepén, mai használatán és változásain van a hangsúly, eredménye egy nemzetközi összehasonlító tanulmány.
Az általános nemzetközi kitekintés mellett négy esettanulmány részletes elemzése készül: a mintaterületek Budapest és egy közel azonos nagyságú poszt-szocialista város (Sykura 2009; Hirt 2013),, két-két hasonló méretű, de mai ingatlanpiaci értékét tekintve eltérő helyzetű, a 60-70-es években épített paneles lakótelepei. A kutatás része a szakirodalomra és az elérhető budapesti adatokra támaszkodva az összehasonlítás módszertanának kidolgozása (Kovács & Herfert 2012), a szükséges további adatok gyűjtése és feldolgozása - melynek kötelező eleme a helyi szakemberekkel, kutatókkal való kapcsolatfelvétel, a terepmunka is –, az eredmények értékelése, illetve a fizikai környezet alakítására vonatkozó további kutatási, fejlesztési és tervezési javaslatok megfogalmazása.
A kutatás elsődleges elméleti háttere a témavezető publikációi (Benkő 2016; Benkő 2018; Benkő, Kissfazekas 2019), ezek szakirodalmi anyagai, a COST CA18137 tevékenysége (amihez remélhetőleg a doktorandusz is kapcsolódni tud), illetve az egészséges városnegyed tervezési és működtetési elveit összegző legújabb írások, irányelvek (WHO 2016; Pineo et al. 2018).
A BME Urbanisztika Tanszék lakótelep témában megjelent írásait (többségében a témavezető által publikáltak), projektjeit, egyéb tudományos, szakmai megjelenéseit az alábbi honlapfelület összegezi:
http://www.urb.bme.hu/uhlab/prefabmh/
A témavezető hazai szakértőként, a témához kötődő tudományos, oktatási együttműködések tagjaként a most kezdődő kutatás megfelelő nemzetközi kontextusba ágyazottságát biztosítja. A folyamatban lévők közül a javasolt téma szempontjából legfontosabbak:
COST TU 18137 (2019-2023): European Middle Class Mass Housing – https://www.cost.eu/actions/CA18137/#tabs|Name:overview
Docomomo ISC Urbanism / Landscape (2018-tól): https://www.docomomo.com/specialist_committees
DOCONF (2015-től): doktori konferenciasorozat szervezése Mass Housing Neighborhood szekcióval - http://www.urb.bme.hu/doconf2019/

Irodalomjegyzék:
Bélaval, Ph. (Ed.) (2011). Les grands ensembles – une architecture du XXe siecle. Paris : Carré.
Benkő, M. & Kissfazekas, K. (2019). Amoeba Cities:Towards Understanding Changes in the Post-Socialist European Physical Environment In. Benkő, M. & Kissfazekas, K. (Eds.): Understanding Post-Socialist European Cities (pp. 6-25). Budapest: L’Harmattan
Benkő, M. (2018). The Effects of Security-based Contemporary Urban Development on European Modern Mass Housing Landscape. Metamorphosis: The Continuity of Change. 15th International DOCOMOMO Conference, 28-31.08.2018 (pp. 181-185), Ljubljana. (ISBN 978-989-99645-3-2)
https://issuu.com/docomomo_si/docs/1_pdfsam_docomomo_layout_ebook
Benkő, M. (2016). Budapest’s Large Prefab Housing Estates: Urban Values of Yesterday, Today and Tomorrow. Journal of Hungarian Studies, 29(1-2), (pp. 21-36).
Hess, D. B., Tammaru, T. & van Ham, M. (Eds.) (2018). Housing Estates in Europe, The Urban Book Series. Singapore: Spingler Nature.
Hirt, S. (2013): ”Whatever happened to the (post)socialist city?” Cities, 32, (pp. 29-38).
Kovács, Z. & Herfert, G. (2012). Development pathways of large housing estates in post-socialist cities: An international comparison, Housing Studies, 27(3), (pp. 324-342).
Kohout, M., Tichy, D., Tittl, F., Kubánkova, J. & S. Doleželavá (Eds.): Housing Estates, What’s Next? Prague: Faculty of Architecture, CTU in Prague.
LEED-ND (2009). Neighborhood Pattern & Development. http://www.usgbc.org/articles/getting-know-leed-neighborhood-development
Moravčiková, H., Topolčanska, M., Szalay, P., Dulla, M., Ščepánova, S., Toscherová, S. & Haberlandová, K. (2011). Bratislava Atlas of Mass Housing. Bratislava: Slovart.
Orova, M. & Reith, A. (2013). Comparison and evaluation of neighbourhood sustainability assessment systems. Munich: PLEA 2013: Sustainable Architecture for a Renewable Future. http://mediatum.ub.tum.de/doc/1169262/1169262.pdf
Pineo, H., Zimmermann, N., Cosgrave, E., Aldridge, R. W., Acuto, M. & Rutter, H. (2018). Promoting a healthy cities agenda through indicators: development of a global urban environment and health index, Cities & Health, 2(1), (pp. 27-45). DOI: 10.1080/23748834.2018.1429180
Sharifi, A. & Murayama, A. (2014). Neighborhood sustainability assessment in action: Cross-evaluation of three assessment systems and their cases from the US, the UK, and Japan. Building and Environment, 72, (pp. 243-258).
Sykora, L. (2009): Post-Socialist Cities. In: Kitchen, Rob, Thrift Nigel. (Eds.) International Encyclopedia of Human Geography, Vol. 8, (pp. 387-395). Oxford:Elsevier.
Urban, F. (2012). Tower and Slab – histories of global mass housing. London: Routledge.
WHO (2016). Shanghai Declaration on promoting health in the 2030 Agenda for Sustainable Development. https://www.who.int/healthpromotion/conferences/9gchp/shanghai-declaration.pdf?ua=1

felvehető hallgatók száma: 1

Jelentkezési határidő: 2022-03-31


2024. IV. 17.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )