témavezető: Haidegger Tamás
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Több mint 160 évvel Semmelweis Ignác felfedezése után még mindig a kórházi fertőzések jelentik a betegellátás egyik legégetőbb problémáját. Az Európai Unióban a kórházi fertőzések évente 4 millió embert érintenek, ezzel 5,6 milliárd Euró többletköltséget róva az egészségügyi ellátórendszerre. A kórházi fertőzések egyharmada helyes kézhigiénével megelőzhető lenne.
A helyes kézhigiéné alkalmazására számos ajánlás létezik, a legismertebb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két protokollja; a „kézhigiéné 5 momentuma” megmutatja mikor, a „6 lépéses protokoll” pedig, hogy hogyan kellene a kézhigiénét helyesen elvégezni. Ezek rutinszerű monitorozása, ellenőrzése azonban még sehol nem megoldott a klinikumban.
WHO – a kézhigiéné 5 momentuma WHO – a kézhigiéné 6 lépése
Számos nyitott kérdés van még a területen, melyek megválaszolásához további kutatás szükséges:
• Mennyi alkoholos kézfertőtlenítő kell ahhoz, hogy az egész kezet megfelelően fertőtlenítse? Milyen faktorok befolyásolják az egyének közti különbségeket?
• Mennyi az optimális behatási idő?
• Mennyire eltérő a kézfertőtlenítő szerek hatékonysága különböző kórokozók, vagy azonos kórokozók különböző törzsei ellen?
• Hogyan lennének fejleszthetők a jelenleg az alkoholos kézfertőtlenítő szerek hatékonyságának vizsgálatára alkalmazott sztenderd módszerek?
• Mennyiben különböznek egymástól a különböző állagú (folyadék, gél, hab) kézfertőtlenítő szerek? Azonos mennyiségű, de különböző állagú szereket ugyanolyan jól el lehet-e oszlatni a kézen? Van-e különbség a száradási idejükben? Mennyire jellemző a lecsöpögés.
• A WHO által leírt 5 momentum közül melyik milyen mértékben járul hozzá az fertőzések terjedésének megelőzéséhez?
• A WHO 6-lépéses protokollja hatékonyabb-e, mint bármely, az irodalomban nemrégiben feltűnt, egyszerűsített protokoll (3-lépéses, „fingertip first”)
• A fluoreszcens próba – ami a kézhigiéné ellenőrzésére leggyakrabban használt eljárás – mennyire korrelál a mikrobiológiai eredményekkel?
• Mekkora szerepe van a kórházi környezetnek a fertőzések terjedésében? Mennyiben képesek a beteg környezetében lévő tárgyak reserviorként funkcionálni?
• Mennyire rontja a kézhigiéné hatékonyságát a betegellátás során viselt ékszer (óra, gyűrű, karkötő)?
• Milyen hatása van a körömlakk vagy műköröm viselésének a kézhigiénére? Van-e különbség a különböző körömlakkok közt?
A fentebb felsorol kérdéseket többféle módszerrel is vizsgáljuk. Az elmúlt évtized jelentős informatikai fejlesztései új eszközök kifejlesztését tették lehetővé, amelyek az infekció kontroll digitalizálását is támogatni tudják. Ilyen eszköz például a Semmelweis System, egy kézhigiénét oktató és ellenőrző berendezés, mely a fluoreszcens próbán alapulva képes a kézhigiéné hatékonyságáról visszajelzést adni, valamint annak eredményét rögzíteni. Segítségével objektíven mérhetővé válik a kézhigiéné hatékonysága. A vizsgálatokat hagyományos mikrobiológiai és egyéb módszerekkel egészítjük ki.
Jelentkezési határidő: 2022-03-13
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
