 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
A kutatás célja, hogy a felnőtt magyarországi cisztás fibrózisban (CF) szenvedő betegek fogászati állapotát felmérjük, mely alapján egy egységes kezelési protokoll kerülhet kidolgozásra az alapbetegségre fókuszálva. Célunk továbbá, hogy összehasonlító vizsgálatban összefüggést keressünk az alapbetegség és annak szájüregi manifesztációi között, különösképpen a temporomandibularis izület egyes diszfunkcióira és a periodontopathogén baktériumokra.
Témafelvetés:
A cisztás fibrózis a leggyakoribb letális autoszomális recesszíven öröklődő betegség, mely során a betegségben szenvedő egyének 7. kromoszómájának hosszú karján található CFTR (cystic fibrosis trans-membrane conductance regulator) fehérjét kódoló génben bekövetkezett mutációk felelősek (Harrington, Barry, & Barry, 2016). Gyakoriságát tekintve populációnként eltérő, de a kaukázusi csoportok között előfordulási aránya 1:4000 és elmondható, hogy napjainkban körülbelül világszerte 100.000 ember szenved ebben a betegségben, Magyarországon jelenleg hozzávetőleg 500 CF-es beteg van (Leitch & Rodgers, 2013). A CFTR fehérje működésének zavara a hámsejteken keresztüli ion-, és víztranszport felborulásához vezet és ezáltal a különböző szervekben sűrű viszkózus nyák alakul ki, mely a járatokat elzárva cisztózus, fibrotikus átalakuláshoz vezet.
A betegségben szenvedő egyénekben leginkább a légzőrendszer (tüdő) károsodása figyelhető meg, mely a leggyakoribb oka a morbiditásnak, mind a morbilitásnak. Ezen kívül a gasztrointesztinális rendszer érintettsége is megfigyelhető, melyek közül a hasnyálmirigy és a máj érintettsége a legjellemzőbb (Rafeeq & Murad, 2017).
Köszönhetően az antibiotikus és enzimpótló terápiák fejlődésének az elmúlt egy-két évtizedben szignifikánsan nőtt a CF betegek várható élettartama. Tekintettel a CF betegek várható élettartamának meghosszabbodására a betegség szájüregi komplikációi is előtérbe kerülnek, mely speciális kezelést igényel figyelembe véve az alapbetegséget (Abu-Zahra, Antos, Kump, & Angelopoulou, 2019). Ebben még az is kulcs szerepet játszik az is, hogy a kezelést a legtöbb országban egy multidiszciplináris csapat végzi, egy erre specializálódott intézetben (Conway et al., 2014). Jelenleg Magyarországon az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben végzik a felnőtt CF-es betegek kezelését, azonban ezideáig az ellátás során a multidiszciplináris csapatban nem vesznek részt fogorvosok.
A beteg populációra jellemző, hogy a hasnyálmirigy érintettség miatt a kalóriabevitelük az egészséges populáció másfélszerese, mely gyakran tartalmaz szénhidrátban gazdag ételeket, ezzel elősegítve a caries és a fogágybetegségek kialakulását (Abu-Zahra et al., 2019). A caries kialakulását azonban nem csak a szénhidrátgazdag étrend, de az exokrin mirigyek alacsony funkciója miatti alacsony nyáltermelés és annak csökkent pufferkapacitása is előidézi (da Silva Modesto et al., 2015). Kiemelendő, hogy még gyermekkorban a Staphylococcus aureus a domináns patogén - mely kezelésére adott penicilin a cariogén baktériumok számát csökkenti. Következés képpen gyermekkorban paradox módon a caries intenzitás alacsonyabb a CF betegekben, mint a korban kontrollpopulációban populációban. A felnőtt CF-es populációra jellemző Pseudomonas aeruginosa kezelésére adott tobramycin a cariogenitást irányába tolja el a szájüregi folyamatokat, ezért különös jelentősséggel bír a felnőtt populáció rendszeres fogorvosi ellenőrzése (Herman, Kowalczyk-Zajac, & Pytrus, 2017).
Fogászati szempontból különös fontos kiemelni, hogy a CF betegek körében gyakori az úgynevezett cisztás fibrózissal kapcsolt arthritis (CFA – cystic fibrosis associated arthritis), mely időszakonkénti több izületet érintő gyulladást okoz a betegekben (Clarke et al., 2019). Következésképpen tervezzük a temporomandibularis izület vizsgálatát is tekintve, hogy ismereteink szerint a szakirodalom ilyen adatokat még nem tartalmaz.
Anyag és módszer:
A vizsgálat helyszíne:
• Fogpótlástani Klinika, Semmelweis Egyetem
• Orálbiológiai Tanszék, Semmelweis Egyetem
• Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
Vizsgálat tervezett esetszáma: 40-60 fő cisztás fibrózisban szenvedő páciens
Vizsgálatunk során a Magyarországon élő felnőtt CF-ben szenvedő páciensek fogászati állapotát mérnénk fel a tervezett esetszámokkal.
Az általános protokollok alapján fogászati vizsgálatot végeznénk az alábbiak szerint:
- Általános anamnézis (II. sz. melléklet)
- Temporomandibuláris izület vizsgálata
- Stomatoonkológiai szűrés
- Fogászati státusz vizsgálata (DMF-S szám)
- Parodontológiai klasszifikáció 2018-as új klasszifikáció alapján (Caton et al., 2018)
Az epidemiológiai felmérést követően a CF-es betegeket invazívan vizsgálnánk.
Salvus vízzel (1,2 % NaHCO3 oldat) történő öblögetést és ezáltal a rendszeres bikarbonát öblögetés hatását vizsgálnánk a korábban felmért szájüregi státuszra. Az általánosan megszokott öblítéstől eltérően a Salvus vízzel hosszabb ideig kellene a vizsgálatban résztvevő CF-es betegeknek szájüregi öblítőt használni.
Naponta 3 alkalommal 3 perces öblítést követően a CF-es betegek szájüregi státuszát, illetve az általános állapotukat vizsgálnánk meg egy olyan CF-es kontrollcsoporttal, aki nem alkalmazott Salvus vízet öblögetésre.
Irodalom:
Abu-Zahra, R., Antos, N. J., Kump, T., & Angelopoulou, M. V. (2019). Oral health of cystic fibrosis patients at a north american center: A pilot study. Med Oral Patol Oral Cir Bucal, 24(3), e379-e384. doi:10.4317/medoral.22756
Caton, J. G., Armitage, G., Berglundh, T., Chapple, I. L. C., Jepsen, S., Kornman, K. S., . . . Tonetti, M. S. (2018). A new classification scheme for periodontal and peri-implant diseases and conditions - Introduction and key changes from the 1999 classification. J Periodontol, 89 Suppl 1, S1-S8. doi:10.1002/JPER.18-0157
Clarke, E. A., Watson, P., Freeston, J. E., Peckham, D. G., Jones, A. M., & Horsley, A. (2019). Assessing arthritis in the context of cystic fibrosis. Pediatr Pulmonol, 54(6), 770-777. doi:10.1002/ppul.24290
Conway, S., Balfour-Lynn, I. M., De Rijcke, K., Drevinek, P., Foweraker, J., Havermans, T., . . . Peckham, D. (2014). European Cystic Fibrosis Society Standards of Care: Framework for the Cystic Fibrosis Centre. J Cyst Fibros, 13 Suppl 1, S3-22. doi:10.1016/j.jcf.2014.03.009
da Silva Modesto, K. B., de Godoi Simoes, J. B., de Souza, A. F., Damaceno, N., Duarte, D. A., Leite, M. F., & de Almeida, E. R. (2015). Salivary flow rate and biochemical composition analysis in stimulated whole saliva of children with cystic fibrosis. Arch Oral Biol, 60(11), 1650-1654. doi:10.1016/j.archoralbio.2015.08.007
Harrington, N., Barry, P. J., & Barry, S. M. (2016). Dental treatment for people with cystic fibrosis. Eur Arch Paediatr Dent, 17(3), 195-203. doi:10.1007/s40368-016-0229-9
Herman, K., Kowalczyk-Zajac, M., & Pytrus, T. (2017). Oral cavity health among cystic fibrosis patients: Literature overview. Adv Clin Exp Med, 26(7), 1147-1153. doi:10.17219/acem/64054
Leitch, A. E., & Rodgers, H. C. (2013). Cystic fibrosis. J R Coll Physicians Edinb, 43(2), 144-150. doi:10.4997/JRCPE.2013.212
Rafeeq, M. M., & Murad, H. A. S. (2017). Cystic fibrosis: current therapeutic targets and future approaches. J Transl Med, 15(1), 84. doi:10.1186/s12967-017-1193-9
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2022-05-31 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
