Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Értékrend-alapú fogyasztói magatartás generáció-specifikus aspektusai

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Pannon Egyetem
gazdálkodás- és szervezéstudományok
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

témavezető: Veres Zoltán
társ-témavezető: Garai-Fodor Mónika
helyszín (magyar oldal): Pannon Egyetem
helyszín rövidítés: PE


A kutatási téma leírása:

A kutatási téma ismertetése (max. 1,5 oldal):
1/ A szakterület és azon belül a szűkebb kutatási témakör megnevezése, a szűkebb kutatási témakör néhány (5-6) mondatban történő bemutatása. (A kiírt kutatási téma – nem szakterület – komplexitása alkalmas arra, hogy mérje egy PhD fokozattal szemben megfogalmazott követelmények teljesítésének színvonalát. A téma tehát nem túlságosan nagy ívű, de ennek ellenkezője sem.)

A kutatás elsődleges pillérét az értékrend-alapú magatartás elméletek adják, melyek a fogyasztók döntései mögött meghúzódó konkrét termék- és szolgáltatásválasztás végső indikátorának az értékorientációt tekintik.
A kutatás ezen felül reflektál az értékorientáció szerint is jól differenciálható generációk közötti eltérésekre, azok fogyasztói döntéshozatalban, vásárlói magatartásban nyomon követhető specifikumaira. A kutatás feladata megvizsgálni, hogy mely vásárlói döntések esetén érvényesül az egyéni értékrend dominanciája, milyen módon gyakorol az értékrend hatást a vásárlás kimenetelére, a termék, szolgáltatás- vagy épp márkaválasztás outputjára a generáció-specifikus sajátoságok figyelembe vétele mellett.

2/ A megnevezett szűkebb kutatási témakör fontosságának és időszerűségének néhány (5-6) mondatos alátámasztása, hivatkozva a témakör legfontosabb hazai és nemzetközi publikációira.

A fogyasztói szokások vizsgálata során nem lehet figyelmen kívül hagyni az értékrend változásait. Nem véletlen, hogy számos marketingkutatás kiindulópontját a szociológiai és antropológiai elméletek képezik, mintegy alapot adva a fogyasztói magtartást meghatározó tényezők belső összefüggésrendszerének feltárásához. (Hofmeister-Tóth Ágnes, 2003, Sharifonnasabi et al, 2017). A fogyasztói magatartás interdiszciplináris megközelítése szerint az értékrend két környezeti elemhez, a kulturális (Andorka, 2003; Giddens, 2003; Hawkins-Best-Coney,1992) és a társadalmi tényezőkhöz köthető. (Peter-Olson, 1987; Gauthier,1986; Triandis,1972; Katz,1999).
Az értékmérő módszerek fontos szerepet játszanak abban, hogy a marketingkutatás eszköztárát bővítve általuk lehetőségünk nyíljon a fogyasztói preferenciát és a vásárlói döntéshozatal mikéntjét magyarázó, egyénhez kötődő jellemző megalapozott elemzésére. Az értékmérő módszerek egyfajta továbbgondolásával születtek meg azok az értékrend-alapú fogyasztói magatartás modellek, melyek az értékekkel magyarázzák a termék- és szolgáltatásválasztás indítékait.


3./ A téma kiírója a mérvadó nemzetközi és hazai szakirodalom lényegre törő (max. 8-10 mondatos) ismertetésével vázolja a kutatási téma tudományos előéletét. Amennyiben a vizsgált témára vonatkozó konkrét szakirodalom szűk, akkor a kapcsolódó tágabb témakör főbb szakirodalmát kell röviden említeni (max. 8-10 mondatban).

A fogyasztói magatartást hosszabb távon az értéktrendek határozzák meg (Lehota, 2001; Lehota, 2004). Az értékrend-vizsgálatnak meghatározó szerepe van a fogyasztói magatartás belső összefüggésrendszerének feltárásában (Veres, 2004, Anastasiadis et al, 2021). Az egyén vásárlói és fogyasztói döntése ugyanis az egyén értékrendszerének külső vetületeként is értelmezhető (Horváth, 1996, Horváth et al, 2005, Jäckel et al, 2013). Az egyén értékrendje, fogyasztói döntései, magatartása, termékválasztása számos ponton kapcsolódik egymáshoz. Az értékrend képes magyarázatot adni a fogyasztó konkrét termék- illetve szolgáltatásválasztására (Fodor, 2008; Fodor et al. 2013). Az értékrend, mint szegmentációs kritérium adekvátan alkalmazható a generációs marketing aspektusából. Az értékek, a közös élmények, azok az azonosságok, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy általuk jellemezhessünk egy-egy generációt, amelyeken belül fellelhető azonosságok keretezik az oda tartozó emberek döntéseit, és egyben megkülönböztetik a többi generációtól. (Törőcsik, 2003, Bauerová, Braciníková, 2021)
Az értékrendbeli változások szegmentációs ismérvként is alkalmazhatóak, lehetőséget kínálnak új fogyasztói célcsoportok karakterizálására. (Fodor et al. 2017; Fodor 2018, Liu, Orth, 2021, Kuzniar et al, 2021)


4./ A lehetséges egynéhány kutatási cél megnevezése (itt is indokolt lehet hazai és nemzetközi publikációkra utalni).

A kutatás célja:
Vizsgálni a vásárlói és fogyasztói trendek és az értéktrendek közötti konkrét összefüggések rendszerét (Törőcsik,2016).
Igazolni, hogy mely konkrét termék-szolgáltatás és / vagy márkaválasztás során érvényesek az értékrend-alapú magatartáselméletek és ez milyen konkrét marketing-következtetések levonását teszi lehetővé? (Berács, Malota, 2000)
Feltárni, hogy az érték-orientált döntés mennyire áll összhangban a vásárló valós preferenciájával.
Elemezni, hogy az értékrend, mint végső eredő, milyen mértékben tudja magyarázni a vásárlói döntés mögött álló tényezők belső összefüggésrendszerét (Szente et al, 2006).
Értelmezni az egyes generációk vásárlói döntése közötti különbséget az értékrend relációjában (Grewal et al, 2020).
5./ A témavezető szakterületre (nem feltétlenül a vizsgált kutatási témakörre) vonatkozó (max. 5 legfontosabb) publikációi.
1.Garai-Fodor Mónika (2020): Az önkéntességre motiváló tényezők és az értékrend összefüggése a hazai Z generáció körében. POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 16 : 4-6 pp. 298-305. , 8 p. (2020)
2. Ágnes Csiszárik-Kocsir, Mónika Garai-Fodor (2020). Analyzing the employer branding business models based on primary research results. In: Iwona, Otola; Marlena, Grabowska (szerk.)
Business Models : Innovation, Digital Transformation, and Analytics, Boca Raton (FL), Amerikai Egyesült Államok : CRC Press - Taylor and Francis Group (2020) 202 p. pp. 105-123. , 19 p.
3. Mónika Garai-Fodor, Katalin Jäckel, Bernadett Almádi, Tibor Pál Szemere (2019): The role of employer branding for generation Z based on HR expert interviews and their effects on the implementation of investments, TÉR-GAZDASÁG-EMBER 7 : 4 pp. 167-179. , 13 p. (2019)
4. Garai-Fodor Mónika, Csiszárik-Kocsir, Ágnes (2018): Értékrendalapú fogyasztói magatartásmodellek érvényessége a Z- és Y-generáció pénzügyi tudatossága esetén PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-) 63 : 4 pp. 518-536. , 19 p. (2018)
5. Garai-Fodor Mónika (2018): Értékrendalapú élelmiszer-fogyasztói magatartásra vonatkozó minták a Z generáció körében. ÉLELMISZER, TÁPLÁLKOZÁS ÉS MARKETING 14 : 2 pp. 10-17. , 8 p. (2018)

6./ A témakörben publikációkat közlő (max. 5) legfontosabb hazai és nemzetközi folyóiratok megnevezése, azok A-D, Q1-Q4 besorolása.
· European Journal of International Management (Q2)
· Economie a Management (Q2/Q3)
· Applied Economics (A)
· Vezetéstudomány (B)
· Marketing és Menedzsment (C)
Források:

· ANASTASIADIS, F., APOSTOLIDOU, I., MICHAILIDIS, A. (2021): Food Traceability: A Consumer‐Centric Supply Chain Approach on Sustainable Tomato, Foods, Vol.10, 543
· ANDORKA R. (2003): Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris Kiadó 648.p
· BAUEROVÁ, R., BRACINÍKOVÁ, V. (2021): Customer’s Choice of Purchasing Channel: Do Channel Characteristic, Brand, and Loyalty Matter When Shopping in Hybrid Retailers? Sustainability, Vol.13, 2453.
· BERÁCS, J. - MALOTA, E. (2000): Fogyasztói etnocentrizmus, - az etnocentrizmus és az országeredet imázs kapcsolata a termékválasztásban. Marketing & Menedzsment, 2000./2
· FODOR M (2008): Examination of the value system and food preferences in the institutional catering market in light of primary carried out in Békés county, GAZDÁLKODÁS 22. számú különkiadás: pp. 94-103. (2008)
· FODOR M. (2018): Solutions increasing the loyalty of the Z generation, in light of primary research data In: Jiri Rotschedl, Klara Cermakova (szerk.) Book of Abstracts of the IISES Annual Conference. Konferencia helye, ideje: Sevilla, Spanyolország, 2018.03.05-2018.03.08. Prága: International Institute of
· FODOR M.,, JAECKEL K.,SZILÁGYI T.P.( 2017): Proper Motivation Tools, Features of a Preferred and Non-Preferred Workplace from the Aspect of Generation Z Based on a Quantitative Research Results, INTERNATIONAL JOURNAL OF LIFELONG EDUCATION AND LEADERSHIP 3:(1) p. 25-32. (2017)
· GAUTHIER D. (1986): Morals by Agreement Clarendon Press Oxford In: S.NAGY,K.(szerk).(2008): Értékek és Normák interdiszciplináris megközelítésben Budapest: Gondolat Kiadó, 223.p HAWKINS, D.-BEST R.-CONEY K.(1992) Consumer Behavior 5th ed. Irwin, Boston M.A. In: HOFMEISTER-TÓH Á. (2003): Fogyasztói magatartás Budapest: Aula Kiadó 325.p.
· GIDDENS ,A. (1990): The Consequences of Modernity, Cambridge : Polity Press
· GREWAL, D., HULLAND, J., KOPALLE, P.K., KARAHANNA, E. (2020): The future of technology and marketing: A multidisciplinary perspective, Journal of the Academy of Marketing Science, Vol. 48, p. 1–8
· HOFMEISTER-TÓTH Á.(2003): Fogyasztói magatartás Budapest: Aula Kiadó 325.p.
· HORVÁTH, A. (1996): A fogyasztói magatartás és az élelmiszerfogyasztás jellemzői. (PhD) Doktori értekezés, GATE, Gödöllő
· HORVÁTH Á, FÜREDINÉ.K.A, FODOR, M.(2005): Az értékrend hatása a táplálkozásra Táplálkozás, Élelmiszer és Marketing II. (1-2) 69-77.p.
· JACKEL K. FODOR M., CSISZÁRIK-KOCSÍR Á., MEDVE A.(2013): Correlation between the digitalization and the media consumption habits based on international and domestic research result MACROTHEME REVIEW: A MULTIDISCIPLINARY JOURNAL OF GLOBAL MACRO TRENDS 2:(5) pp. 18-24. (2013)
· KATZ D. (1999[1978]): Attitűdök tanulmányozásának funkcionális megközelítése TK. Műhely Bp, (9). 2.34.p.
· KUZNIAR,W., SURMACZ, T., WIERZBINSKI, B. (2021): The Impact of Ecological Knowledge on Young Consumers’ Attitudes and Behaviours towards the Food Market, Sustainability Vol. 13, 1984.
· LEHOTA J. (szerk): (2001): Élelmiszergazdasági marketing, Budapest: Műszaki Kiadó 323.p.
· LEHOTA, J. (2004): Az élelmiszerfogyasztói magatartás hazai és nemzetközi trendjei Táplálkozás, Élelmiszer és Marketing,3. (2). 1-8.p.
· LIU, L., ORTH, U. (2021): Cultural Differences in Design-Based Product Evaluation: The Role of Holistic and Analytic Thinking, Sustainability, Vol. 13, 2775.
· PETER P.-OLSON J. (1987): Consumer Behavior , Irwin, Homewood III. In: HOFMEISTER-TÓTH Á.(2003): Fogyasztói magatartás Budapest: Aula Kiadó 325.p.
· SHARIFONNASABI, Z., BARDHI, F., LUEDICKE, M.K. (2019): How globalization a_ects consumers: Insights from 30 years of CCT globalization research, Marketing Theory, Vol. 20, p. 273–298.
· SZENTE V. – SZÉLES GY. – SZAKÁLY Z. (2006): Az élelmiszer-fogyasztói magatartástrendek vizsgálata, kiemelt figyelemmel a stratégiai élelmiszerekre (In: Élelmiszer, Táplálkozás, Marketing, III. évf. (2)). 3-11.p.
· TÖRŐCSIK M. (2003): Fogyasztói magatartás – Trendek. Budapest: KJK.
· TÖRŐCSIK M. (2016): A fogyasztói magatartás új tendenciái, Vezetéstudomány, XLVII Évf. 2016. Marketingtudományi Különszám, p. 19-25
· TRIANDIS H.C.(1972): The analysis of subjective culture. Wiley-Interescience, New York
· VERES Z.(2004): Marketingkutatási eredmények a fogyasztásszociológiában A Szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei Szeged: Jatepress, 282-296.p.

előírt nyelvtudás: angol
felvehető hallgatók száma: 2

Jelentkezési határidő: 2021-08-31

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )