 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma az innováció közgazdasági és térbeli modelljeinek, a technológiai haladás és a területi fejlődés kapcsolatának regionális gazdaságtani elméleti keretrendszerébe ágyazva elsősorban az innováció térbeli megjelenési formáinak, intézményeinek és a tudásgazdaság európai és magyarországi trendjeinek, település- és területfejlesztő folyamatainak a bemutatása. Célja továbbá a regionális innovációs rendszerek elméletéhez kapcsolható innovációs politikák bemutatása. Vizsgálja az egyetemek szerepét a regionális innovációs rendszerekben. Továbbá a felsőoktatási intézmények funkcióbővülésének kontextusában azt vizsgálja, hogy milyen szerepet töltenek be az egyetemek városuk, illetve régiójuk fejlődésében. Felöleli az egyetemek harmadik, negyedik „missziójához” kapcsolódó legfontosabb elméleti megfontolásokat, az egyetemek gazdasági, innovációs és kulturális szerepvállalását, ill. a szolgáltató egyetem jellemzőit.
A kutatások többek között felölelik- Regionális innovációs rendszerek elméletét és megjelenési formáit
- Klaszterek és innovációs hálózatok a regionális innovációban
- Regionális innovációs stratégiáktól az intelligens szakosodásig
- Egyetemek funkcióbővülése és térségfejlesztő funkciója
- Egyetemek sajátosságai a Kelet-Közép-Európában (Mid-range university koncepció).
A kutatási téma leírása:
1/ A kutatás középpontjában az egyetemek harmadik missziós tevékenységének vizsgálata áll, amely a magyarországi innovációs ökoszisztéma rendszerében megvalósuló pályázatok és azok végrehajtásának, a további átalakulást jelentő feladatok és azok kvantitatív és kvalitatív módszerekkel történő elemzését jelenti, kiemelten az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma, a Science Parkok, Nemzeti Laborok, valamint a Kompetencia Központokhoz kapcsolódó adott projektek, és az ezekhez kapcsolódó fizikai infrastruktúrák előkészítése és megvalósítása tekintetében. Az összetett strukturális átalakulási feladatokat magába foglaló lépések egymásra épülnek, amelynek már korábbi kutatásokon alapuló előzményei is rendelkezésre állnak. A korábbi vizsgálatokon alapuló következtetések és azok megvalósulásának vizsgálatán túl, amely részletesen kitér arra, hogy melyek a kiépült rendszer erősségeinek ismérvei, illetve melyek a hiányosságai, azaz hol van szükség kiegészítő módszerekre/eszközökre a hatékonyabb működés, strukturális átalakítás biztosításához.
A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal 22 magyar egyetemmel hozott létre egy olyan együttműködést, amelynek célja az egyetemek térségi szerepének az erősítése. Jelen kutatás feltételei (személyes kapcsolat, indikátorok, közös érdek) adottak, hiszen a harmadik misszióval kapcsolatos szakirodalmi és gyakorlati tapasztalatok rendelkezésre álltak, amikor az együttműködés feltételeinek a meghatározása megtörtént, illetve a Hivatalon belül a jelöltnek a feladata az együttműködés szakmai felügyelete.
A strukturális és belső működést is átalakító folyamatok menedzsment szempontú vizsgálatán túl, a hazai és nemzetközi kitekintéssel, illetve maga az egyetemek harmadik missziójának magyarországi átalakulásának részletes, deduktív módon történő elemzésével kerül megvalósításra a vizsgálat. Az egyetemi innovációs ökoszisztéma megvalósítása során kialakítás alatt lévő rendszerekben részletesen elemezni szükséges a kutatási infrastruktúrákhoz való magasabb szintű hozzáférést és annak megvalósulását a rendszerelemek mindegyikénél, valamint az egyetem részéről nyújtandó szolgáltatások kiépítésének minőségbiztosítási szempontokon alapuló folyamatait, valamint ezek hazai és nemzetközi szinten történő összehasonlíthatóságon alapuló mérését is szükséges elvégezni. Részletes elemzés szükséges a felsőoktatási rendszer és a piac kapcsolatának magasabb szintű együttműködését ösztönző források és ezek felhasználásának hatékonyságát mérő eszközökről és indikátorokról, az adott projektekhez kapcsolódó finanszírozási mix menedzsment szempontú vizsgálatához. Az elemzéseknek be kell tudniuk mutatni, hogy az elvárt végeredmény és a kimenet, valamint az adott térség versenyképességének szempontjából, melyek azok a speciális meghatározó aspektusok, finanszírozási és menedzsment eszközök, amely az adott térség és az ott tevékenykedő szervezetek szempontjából kiemelkedőek, vagy további fejlesztésre szorulnak.
2/ A vállalatok egyre több szálon és egyre mélyebben kapcsolódnak a lokális, illetve regionális területen működő szakmai szervezetekhez, valamint a helyi és regionális tudást, kapcsolatokat magukba gyűjtő tudásközpontokhoz, az egyetemekhez, illetve ezek egykapus kapcsolati hálóját összefogó tudástranszfer irodáihoz (TTI), vagy az ezzel egyenértékű jogokkal rendelkező belső menedzsment szervezetekhez. Ezek az együttműködések az utóbbi évtizedekben az esetleges kapcsolatokból a rendszeres infrastruktúra, tudás- illetve az ezen keresztül igénybe vett kutatói kapacitás irányába mozdulnak, mozdultak el.
Az egyetemi felsőoktatás átalakítása során több olyan menedzsment ismereteken alapuló, tudáshoz és a kutatási infrastruktúrá(k)hoz kötődő tudományos munka taglalja az innováció területén létrejövő szabadalmak (Szűcs et al 2014), együttműködések és partnerségek fontosságát (Vilmányi et al 2008), a kialakítandó, vagy kialakított szolgáltatásokat, valamint azok minőségét, a „tudományos hub-okon” alapuló kutatási infrastruktúra feltárását, rendszerezését, elérhetővé tételét (Szabó et al 2017) és működtetését, illetve ezekhez való hozzáférést, valamint a fizikai infrastruktúra és a rendelkezésre álló források kihasználásának fokozását.
Ezek a munkák külön-külön kitérnek az egyes tématerületek fontosságára és azon belül megállapításokat tesznek, valamint lefektetik azokat az irányokat, amelyek mentén a KFI ökoszisztéma újjászervezése, az innováció alapú ökoszisztéma működtetése, és működésének hatékonyságának fokozása tovább vizsgálható, vizsgálandó. Az áttekintés során a folyamatban résztvevő és döntéshozó szereplőket és azok tevékenységeit, valamint mindezek eredményességét és hatékonyságát, rendszerszemléletét és kockázatvállalását elemezni, rendszerezni és mérni szükséges, ideértve a finanszírozási oldalról megjelenő források eredményes felhasználását és a gazdaságban történő hasznosulását.
3./ Az egyetemi kutatók technológiatranszfer-irodákról kialakult véleményének és elvárásnak a vizsgálata alapján elmondható, hogy „az egyetemi technológiatranszfer-folyamat jelentős részében az egyetemi kutatóknak és TTI munkatársainak együtt kell(ene) működniük, sőt, a kutatók és TTI munkatársak egyes feladatokra való specializációja – ezáltal egymás kompetenciáinak kiegészítése – nagymértékben hozzájárulhat a hatékonyabb technológia menedzsmenthez és egységes fellépéshez az ipari szereplőkkel folytatott egyeztetések során (Hellmann 2006)” írja Huszár, Prónay, Buzás 2018-as elemzésében, amely összefoglalja és elemzi a TTI és a kutatók kapcsolatát.
Siegel et al. (2003) Az egyetemi technológiatranszfer résztvevői közül három kulcsszereplő csoportot emel ki: 1. az egyetemi kutatókat, 2. az egyetemi technológiamenedzsereket, valamint 3. az ipari szereplőket. Az eredményesség egyik kulcsa a szereplők együttműködésének hatékonysága, illetve az együttműködésekből fakadó eredmények, konkrét leírható adatokkal történő bemutatása és ezáltal az idősoros, különböző mutatók által történő elemzések megvalósítása az eredményesség mérhetősége érdekében.
A közép-kelet-európai térség kis- és közepes méretű egyetemeinek szerepét vizsgáló kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a városoktól távol eső egyetemek szerepe kulcsfontosságú a regionális innovációs rendszerben; ezen egyetemek gazdasági hatása azonban még mindig kisebb, mint a fejlettebb országokban (Gál-Ptacek, 2011; Birkner-Mahr, 2016). Az egyetemek kapcsolataik révén a fejlődés motorjai lehetnek ezeken a területeken. Összességében elmondhatjuk, hogy az egyetemek tényleges hozzájárulásával egyre összetettebb kapcsolatrendszerek hozhatók létre, új helyi / regionális innovációs ökoszisztémákat építve.
4./ A kutatás célja megvizsgálni, hogy az egyetemek innovációs potenciálja mely változókkal jellemezhető leginkább? Van-e összefüggés az új vállalati kapcsolatok, a publikációk száma, az egyetemi és vállalati közös kutatás nyomán létrejött szabadalmak száma, a szabadalmi bejegyzések révén létrejött termékek és az azokból befolyó bevételek megléte, mértéke, léptéke között? Milyen összefüggés mutatható ki az egyetemi-vállalati kapcsolatok száma, valamint az egyetemek keretein belül, vagy az egyetemmel kapcsolatban lévő vállalkozások száma és a vállalt KFI projektekben való részvétel, illetve ezek eredményessége között? Mi az eredményesség mértéke ezekben az együttműködésekben?
Milyen tényezőkkel magyarázhatóak a sikeres térségi és regionális egyetemi-vállalati együttműködések? A nemzetközi kitekintésben vizsgált esetekben milyen szakpolitikai válaszok születtek, vagy születnek az együttműködések hatékonyságának fokozására? Az azonosított jó gyakorlatok milyen mértékű eltéréseket és hasonlóságokat mutatnak a vizsgált európai országok tekintetében? Van-e általánosnak mondható recept, vagy regionális, illetve térségi egyedi megoldásokról beszélhetünk?
A kutatás alapvetően feltáró és magyarázó kutatás lesz, amely alkalmazza az innovációs potenciál mérésére alkalmazott innovációmenedzsment kutatás és gyakorlat módszereit, valamint nemzetközi összehasonlító elemzéseket végez.
A doktori kutatás során a téma feldolgozásához az alábbi kutatási módszerek nyújtanak megfelelő módszertani alapot:
Kvalitatív módszerek: releváns nemzetközi és hazai szakirodalom (témakörök: KFI finanszírozási politika, versenyképesség, vállalkozásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, innovációs politika, terület és településfejlesztés, klaszterfejlesztés, start-up és spin-off vállalkozások vizsgálata, helyben elérhető finanszírozási és szakmai szolgáltatások) és terület- és településfejlesztési stratégiák (KFI vonatkozású ágazati stratégiák elsősorban - valamint európai uniós finanszírozású Regionális Operatív Programok) feldolgozása, továbbá a Horizont Europe program feldolgozása.
• a szekunder kutatás tématerületei: a szakirodalmi áttekintés során a fenntartható terület és településfejlesztés releváns modelljei (pl. szektorális, multiszektorális, territoriális, lokális; Hodge és Midmore: 2008) szintén a vizsgálat tárgyát képezik,
• legalább 30 strukturált interjú készítése egyetemi vezetőkkel és TTI/TTO irodai dolgozókkal, egyetemi együttműködésben résztvevő vállalkozás vezetőkkel, szakpolitikai stakeholderekkel (szakpolitikai irányítás, szakmai kamarák, regionális szakmai szervezetek, megyei/kerületi közigazgatási intézmények, önkormányzatok, kutatók, területfejlesztési szakértők, helyi szolgáltatókat tömörítő klaszterek) bevonásával,
Kvantitatív módszerek:
Statisztikai adatelemzések (hazai és nemzetközi KFI adatbázisok (EUROSTAT, KSH), gazdasági, fejlettségi, versenyképességi adatok) és összefüggés-vizsgálatok (kereszttábla-elemzés, klaszteranalízis, korreláció- és regresszió analízis) a célterületre és az együttműködésekre vonatkozóan.
A kutatásból mind elméleti, mind a gyakorlatban használható eredményeket várunk. Az európai összehasonlításon alapuló KFI ökoszisztémát érintő szakpolitikai sikertényezők részletes megismerése révén valós helyzetképet kaphatunk a hazai KFI ökoszisztéma helyzetéről, így tudományos igényességgel számos ajánlás értékű megállapítást tudunk megfogalmazni szűkebb és tágabb térségünk további innováción alapuló fejlődését, illetve a szakpolitikai döntéshozatal pozitív irányú kibontakozását elősegítve.
5./ A témavezetők szakterületre vonatkozó publikációi:
Obermayer N., Csizmadia T. Hargitai, D. M., Kigyos, T. A.: Az Ipar 4.0 implementációval kapcsolatos vezetői motivációk és akadályozó tényezők elemzése hazai vállalatvezetők véleménye alapján, Vezetéstudomány, 52:2 pp. 60-72. , 13 p. (2021) (II. Farkas Ferenc Nemzetközi Tudományos Konferencia Best Paper díjas publikáció)
Obermayer, N. and Tóth, V.: Organizational dynamics: Exploring the Factors Affecting Knowledge Sharing Behavior, Kybernetes - Knowledge Management Systems and Organizational Dynamics, Vol. 49. No. 1. pp 165-181, 2019
Gaál Z., Szabó L., Obermayer-Kovács N. and Csepregi A.: Exploring the Role of Social Media in Knowledge Sharing, Electronic Journal of Knowledge Management, Volume 13, Issue 3, ISSN 1479-4411, pp. 185-197, 2015
Gaál Z., Szabó L., Kovács Z., Obermayer-Kovács N. and Csepregi A.: Consequence of Cultural Capital in Connection with Competitiveness. International Journal of Knowledge, Culture and Change Management, Vol. 8. No. 10., ISSN: 1447-9524, pp. 79-90, 2009
Kosztyán, Zsolt Tibor, Fehérvölgyi, Beáta.; Csizmadia, Tibor., Kerekes, Kinga. (2021): Investigating collaborative and mobility networks: reflections on the core missions of universities, SCIENTOMETRICS 126. 4 pp. 3551-3564. , 14 p.
Cserháti, Gabriella; Obermayer, Nóra; Fehérvölgyi, Beáta; Csizmadia, Tibor (2021): Az autentikus vezetés jellemzőinek vizsgálata hazai felső vezetők élettörténetében, VEZETÉSTUDOMÁNY 52: 4 pp. 109-121. , 13 p. (2021)
Kaszás, Nikoletta; Fehérvölgyi, Beáta (2016): Motiváció és kompetenciák: A humán tényezők szerepe a határon átnyúló projektekben. In: Duray, Miklós; Kulcsár, László; Szász, Jenő (szerk.) Együttműködési lehetőségek a Kárpátok térségében, Budapest, Magyarország, Sopron, Magyarország : Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Nyugat-magyarországi Egyetem, (2016) pp. 115-131. , 17 p.
Tóth-Kaszás, Nikoletta; Fehérvölgyi, Beáta (2016): Are you ready for a tender project?: Analysis of organisational project management maturity in the Austrian-Hungarian border region, VEZETÉSTUDOMÁNY 47: 10 pp. 19-30., 12 p. (2016)
Fehérvölgyi, Beáta ; Birkner, Zoltán ; Péter, Erzsébet; A possible approach of the concept of 'Glocal' through innovation; DETUROPE: CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF TOURISM AND REGIONAL DEVELOPMENT 4. : 3. pp. 4-21. , 18 p. (2012)
6./ A témakörben publikációkat közlő legfontosabb hazai és nemzetközi folyóiratok megnevezése, azok A-D, Q1-Q4 besorolása.
•International Journal of Innovation Management (B, Q1)
•International Journal of Knowledge and and systems science (C, Q2)
•Journal of Innovation and Entrepreneurship (B, Q1)
•Marketing és menedzsment (B)
•Vezetéstudomány (B)
Források:
•Szabó, I. (2018). A kutatási infrastruktúrák szerepe a vállalkozási és akadémiai szektor együttműködésében Magyarországon 130 p. Miskolci Egyetem, Vállalkozáselmélet- és Gyakorlat Doktori Iskola, Deák Csaba Management Disszertáció benyújtásának éve: 2017, Védés éve: 2017 Megjelenés/Fokozatszerzés éve: 2018
•Vilmányi, M. (2008). Egyetemi-ipari együttműködések teljesítménye: A vertikális kutatás-fejlesztési kapcsolatok teljesítményének modellezése és mérése az egyetemi-ipari együttműködésekben 236 p., Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Ph.D program, Pécs 2008.
•Szűcs, G. (2014) THE IMPACT OF PATENT PROTECTION ON ENVIRONMENTAL AND GENE RAL INNOVATIONS 251 p. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Zilahy Gyula Disszertáció benyújtásának éve: 2014, Védés éve: 2014 Megjelenés/Fokozatszerzés éve: 2014
•Huszár, S., Prónay, Sz., Buzás, N., (2018). Az egyetemi kutatók technológiatranszfer-irodákról kialakult véleményének és elvárásainak vizsgálata; Marketing & Menedzsment 2018. 1. sz. 34-46.
•Albert, N., Link, Donald, S., Siegel, (2003) Technological change and economic performance; 17. kötet/Routledge Studies in Global Competition Series; Routledge, 156 p.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2021-08-31 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
