témavezető: Liker András
társ-témavezető: Pipoly Ivett Ildikó
helyszín (magyar oldal): MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport, Természettudományi Központ helyszín rövidítés: PEEÖK
A kutatási téma leírása:
Egy nemzetközi kollaborációban végzett sikeres kutatómunka folytatásához keresünk jó felkészültségű és ambiciózus hallgatót, akit érdekel a viselkedés, ökológia és evolúció. A párzási- és utódgondozási rendszerek eredete már Charles Darwin munkássága óta az evolúcióbiológia legizgalmasabb kérdései közé tartozik. Miért poligám az elefántfókák és a paradicsommadarak? Miért a nőstények gondozzák az utódokat az állatok nagy részében, míg egy kisebb részükben mindkét szülő vagy egyedül csak a hímek táplálják, védik és nevelik őket? Munkacsoportunk utóbbi években végzett kutatásai egy új tényező szerepét mutatta ki a szaporodási rendszerek evolúciójában: az ivararányét (lásd a publikációkat alább). A felnőttkori ivararány rendszerint változik a különböző állatfajok között, de akár egy fajon belül is: egyes populációkban a hímek míg másokban a nőstények vannak többségben. Nagyrészt madarakon végzett összehasonlító vizsgálatainkban kimutattuk, hogy az ivararánybeli különbségekkel együtt változik a szaporodási rendszer is: például azokban a populációkban ahol sok nőstény van, a hímek kihasználják a kedvező helyzetet és több nősténnyel párosodnak, míg azokban a populációkban ahol a hímek vannak túlsúlyban a nőstények lesznek poligámok és hímek gondozzák az utódokat.
A PhD hallgató ezt a sikeres kutatómunkát folytatja a gerincesek (elsősorban hüllők, madarak és emlősök) ivararánya és szaporodási rendszere közötti kapcsolat vizsgálatával. A project publikált szakirodalmi adatok összegyűjtésére és modern statisztikai módszerekkel végzett elemzésére épül. Vizsgálni fogjuk, hogy a felnőttkori ivararány prediktálja-e a fajok szociális rendszerét, utódgondozását, és a szaporodási sikerét, pl. az utódszámot és az utódgyilkosság gyakoriságát. Emellett kutatni kívánjuk az ivararányt meghatározó demográfiai folyamatok jelentőségét, amilyen például a születéskori ivararány, az ivarérés ideje, és a nemek eltérő élethossza. A PhD hallgatónak munkája során alkalma nyílik rá, hogy bekapcsolódjon élvonalbeli nemzetközi evolúcióbiológiai kutatásokba, kapcsolatokat alakítson ki a téma vezető szakembereivel, felkeressen külföldi kutatóhelyeket és tanuljon angliai, francia és dán egyetemek posztgraduális képzéséből.
Kérjük, hogy a jelentkezéshez mellékeljenek egy rövid önéletrajzot, az MSc és BSc diploma másolatát, egy motivációs levelet és legalább két ajánló nevét és elérhetőségét, és 2021. május 15-ig küldjék el ezeket az alábbi e-mail címre: andras.liker@gmail.com
Referenciák:
Lemaître, J-F, V Ronget , M Tidière, D Allainé, V Berger, A Cohas, F Colchero, D Conde, A Liker, G Marais, A Scheuerlein, T Székely, J-M Gaillard 2020. Sex differences in adult lifespan and aging rates of mortality across wild mammals. Proceedings of the National Academy of Sciences USA 117: 8546-8553.
Pipoly, I, V Bókony, M Kirkpatrick, PF Donald, T Székely & A Liker 2015. The genetic sex-determination system predicts adult sex ratios in tetrapods. Nature 527 (7576), 91-94.
Székely, T, FJ Weissing & J Komdeur. 2014. Adult sex ratio variation: implications for breeding system evolution. Journal of Evolutionary Biology 27: 1500-1512.
Liker, A, RP Freckleton & T Székely. 2013. The evolution of sex roles in birds is related to adult sex ratio. Nature Communications 4: 1587.
további elvárások: Előnyt jelent az ökológiai / evolúcióbiológiai / filogenetikai vizsgálatokban szerzett tapasztalat, az R statisztikai környezetben végzett elemzések alapfokú ismerete, valamint a szakmai kommunikációhoz szükséges biztos angol nyelvismeret. A kutatás
felvehető hallgatók száma: 2
Jelentkezési határidő: 2021-08-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
