 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
A kora gyermekkori fejlődés és lelki egészség szervezett támogatása a nemzetközi gyakorlatban több mint 60 éves múltra tekint vissza (Zeanah, 2018). Mióta a szakirodalom elfogadja James Heckman, Nobel-díjas közgazdász állítását: „A kora gyermekkor befektetés a jövőbe”, vagyis bizonyítást nyert az is, hogy a kora gyermekkori életidőszakba fektetett anyagi javak egy társadalom számára sokszorosan megtérülnek a későbbiekben (Heckman és Masterov, 2007; Doyle és mtsai, 2009), egyre élénkebb a párbeszéd a kora gyermekkori fejlődés és lelki egészség hatékony és eredményes támogatásának elméleti és módszertani megfontolásairól (Zeanah, 2018; Steele and Steele, 2018). Hazánkban is egyre több kutatás és jó gyakorlat, projekt emeli fókuszpontjába a korai életidőszakot (Danis és mtsai, 2020a,b).
A kötődéselmélet értelmében (Bowlby, 1960; Cassidy és Shaver, 2016) a korai életesemények és társas kapcsolatok (kiemelten a szülő-gyermek kapcsolat, a szülők partnerkapcsolata, illetve a családi működés) jelentős hatással vannak a kora gyermekkori fejlődésre és jóllétre, ezt követően pedig a későbbi életút sikerességére, a közeli kapcsolatok minőségére és a lelki egészségre. Mindaz, ami a kora gyermekkori életidőszakban történik, kockázati vagy védőfaktora lehet mindannak, ami a későbbi életúton megfigyelhető, ezáltal okozva sérülékenyebb vagy reziliensebb életúti fejlődést (Cichetti, 2006).
A szülőség/nevelés folyamatára a gyermek individuuma, illetve a szülők története és személyiségfejlődése mellett a környezeti rendszerek is erőteljes hatást gyakorolnak (Bronfenbrenner, 1979, 1986; Bronfenbrenner és Ceci, 1994). E komplex hatásrendszer kognitív, érzelmi és viselkedéses szinten is befolyással van a mindennapi szülő-gyermek interakciókra, a formálódó kapcsolatra (Papousek és mtsai, 2008). Az egészséges fejlődést (értve ez alatt a gyerekek fizikai, kognitív és társas-érzelmi fejlődését egyaránt) tehát leginkább e közeli kapcsolatok (a szülő-gyermek kapcsolat és a család) és a nevelési gyakorlat támogatásával inspirálhatjuk. Mindezek megerősítéséért és segítéséért az informális (tágabb család, barátok, közösségek) és formális (szakemberek, intézmények, szolgáltatások) környezeti szereplők is felelősséggel tartoznak.
Egyáltalán nem determinisztikus módon, azonban a fejlődési pszichopatológia törvényszerűségeit (Cichetti, 2016) és a reziliencia-szemléletet (Luthar, 2015) előtérbe helyezve megállapíthatjuk, hogy a korai élmények, a kora gyermekkorban tapasztalt társas és környezeti hatások olyan mentális reprezentációkat és olyan fiziológiai-érzelmi-viselkedéses szabályozást eredményezhetnek, amelyek a későbbi életúton is hatással vannak működésünkre, kapcsolatainkra, döntéseinkre, teljesítményünkre, testi-lelki egészségünkre. E tapasztalatok szélsőséges negatív tartománya, a kora gyermekkorban elszenvedett ártalmas életesemények, traumák rövid- és hosszú távon is korlátozhatják, akadályozhatják az egészséges fejlődést és működést (van der Kolk, 2015; Bateman és Fonagy, 2020).
A témakiírással olyan kezdeményezéseket szeretnék inspirálni, amelyek vagy a kora gyermekkori életidőszak fejlődését és jóllétét befolyásoló társas kapcsolatok és környezeti hatások feltérképezésére vállalkoznak keresztmetszeti kutatási elrendezésekben, vagy pedig a korai időszak későbbi életúti hatásainak megértését tűzik ki célul longitudinális és retrospektív kutatások során. A téma emellett a kora gyermekkori fejlődés és lelki egészség formális támogatási formáinak (szolgáltatások, ellátások, programok) tudományos nyomon követésére, hatékonyság- és eredményesség vizsgálatok tervezésére és lefolytatására is ösztönöz.
A téma három egymással összefüggő altémát fed le, amelyeken belül számos kérdés, dilemma vizsgálható.
(1) A korai tapasztalatok, a szülőség/nevelés, a családi kapcsolatok és a kora gyermekkori fejlődés és lelki egészség összefüggéseinek vizsgálata
Az altéma kapcsán a cél a csecsemő- és kisgyermekkori fejlődést, testi és lelki egészséget, jóllétet befolyásoló egyéni, családi és tágabb környezeti korrelátumok vizsgálata. Lehetőség van a témakiíró által vezetett és koordinált 2019-2020 telén lefolytatott, országos (a 3 év alatti gyermekek életkorára, nemére és lakóhely típusára) reprezentatív (21. századi babaszoba) kutatásba (Danis, 2020) való becsatlakozásra, különböző tárgykörök feldolgozására, összefüggés vizsgálatok elvégzésére. Emellett lehetőség van a kérdőíves módszertan átdolgozása és specifikálása után speciális célcsoportok összehasonlító vizsgálatára, de új kutatások tervezésére és lebonyolítására is.
(2) A korai tapasztalatok és a kapcsolati traumatizáció hatása a későbbi életútra, a felnőttkori közeli kapcsolatokra és lelki egészségre
Az altéma kapcsán egyrészt lehetőség van a 21. századi babaszoba kutatás longitudinális, későbbi időpontban (2022-2023) történő újramérésének előkészítésére, majd az adatok longitudinális összehasonlító vizsgálatára, másrészt pedig olyan kutatások tervezésére és lebonyolítására, amelyek a felnőttkori működés és a retrospektív módon felidézhető korai tapasztalatok összefüggés-vizsgálatát tűzik ki célul.
(3) Prevenciós és intervenciós lehetőségek vizsgálata a kora gyermekkori fejlődés és lelki egészség támogatása területén
Az altéma keretet nyújt több, a kora gyermekkori fejlődést és lelki egészséget támogató szektorban (oktatásban, egészségügyben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokban) olyan alkalmazott kutatások tervezésére és lefolytatására, amelyek célja a beavatkozási (prevenciós vagy intervenciós) programok, szolgáltatások, ellátási modellek tudományos nyomon követése, hatékonyságvizsgálata.
Irodalom
Bateman, A. W., Fonagy, P. (Eds)(2020). A mentalizációapalú terápiák kézikönyve. Oriold és Társai, Budapest.
Bronfenbrenner, U. (1979). The Ecology of Human Development. Harvard University Press, Cambridge, MA.
Bronfenbrenner, U. (1986). Ecology of the family as a context for human development: research perspective. Developmental Psychology, 22, 723–742.
Bronfenbrenner, U., Ceci, S. J. (1994). Nature-nurture reconceptualized in developmental perspective: a bioecological model. Psychological Review, 101, 568–586.
Cassidy, J, Shaver, P.R. (Eds.)(2016). Handbook of attachment: Theory, research, and clinical applications 3. ed. New York, NY: The Guilford Press.
Cicchetti, D. (2006). Development and psychopathology. In: Cicchetti, D., Cohen, D. J. (Eds.). Developmental psychopathology (2 ed., Vol. 1). New York, NY: Wiley. 1-23.
Cicchetti, D. (Ed.)(2016) Developmental Psychopathology, Vol. 1-4. (3rd Edition). Wiley
Danis , I., Bóné, V., Hegedüs, R., Pilinszki, A., Szabó, T., Dávid B. (2020). Infancy in 21st century Hungary – a project introduction. Policy, Theoretical and Methodological Framework and Objectives of the First National Representative Parent Survey on Infant and Early Childhood Mental Health. European Journal of Mental Health, 15(2), 111-144.
Danis, I., Németh, T., Prónay, B., Góczán-Szabó, I., Hédervári-Heller, É. (Szerk.) (2020). A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata I. Fejlődéselméletek és empirikus eredmények. Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet, Budapest.
Danis, I., Németh, T., Prónay, B., Góczán-Szabó, I., Hédervári-Heller, É. (Szerk.) (2020). A kora gyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata II. Módszerek, irányzatok, modellprogramok. Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet, Budapest.
Doyle, O., Harmon, C.P., Heckman, J.J., Tremblayd, T.R. (2009). Investing in Early Human Development: Timing and Economic Efficiency. In: Economics and Human Biology, 7(1), 1–6.
Heckman, J. J., Masterov, D. V. (2007). The Productivity Argument for Investing in Young Children, NBER Working Papers 13016, National Bureau of Economic Research, Inc.
Van der Kolk, B. (2015) The Body Keeps the Score: Mind, Brain and Body in the Transformation of Trauma. Penguin
Luthar, S. S., Grossman, E. J., Small, P. J. (2015). Resilience and adversity. In: Lamb, M. E., Lerner, R. M. (Eds.) Handbook of child psychology and developmental science: Socioemotional processes. John Wiley & Sons Inc. 247–286.
Papousek, M., Schieche, M., Wurmser, H. (Eds.) (2008). Disorders of Behavioral and Emotional Regulation in the First Years of Life: Early Risk and Intervention in the Developing Parent-infant Relationship. Zero To Three, Washington DC
Steele, H., Steele, M. (2018) Handbook of Attachment-Based Interventions. The Guilford Press, New York-London.
Zeanah Jr., C. H. (Ed.)(2018). Handbook of Infant Mental Health, 4th Ed. Guilford Press, New York – London.
Jelentkezési határidő: 2021-05-13 |
|
|
|
|
Bejelentkezés
