A lakrimális funkcionális egység és a könnyelvezető rendszer immunológiai pathomechanizmusú obstruktív és gyulladásos megbetegedéseinek nukleáris medicinai vizsgálata.
témavezető: Garai Ildikó
helyszín (magyar oldal): DE Belgyógyászat helyszín rövidítés: DEB
A kutatási téma leírása:
A lakrimális funkcionális egység és a könnyelvezető rendszer immunológiai pathomechanizmussal létrejövő obstruktív és gyulladásos megbetegedéseinek nukleáris medicinai vizsgálata
A lakrimális funkcionális egység (LFU) – amelyet a könnymirigy, a járulékos könnymirigyek, a Meibom-mirigyek, a szemfelszín, a szemhéjak, illetve a kapcsolódó beidegzések alkotnak – integrált struktúrát képezve a könnyelvezető rendszerrel, stratégiai tényezőként szerepel a különféle típusú száraz szem betegségek patogenezisében. Ennek az integrált struktúrának a vizsgálata nemcsak a száraz szem betegség diagnosztizálása, hanem a szemfelszíni folyamatok és terápia hatékonyságának értékelése szempontjából is alapvető fontosságú. A könnyfilm stabilitásának tanulmányozása különböző szempontok alapján történhet, ezek egyik lehetséges módszereként vezették be a könny kötőhártyazsákból való kiürülésének vizsgálatára szolgáló könny clearance meghatározást, mely segítségével az LFU és a könnyelvezető rendszer integrált egységéről globálisan és dinamikus formában nyerhetünk információt.
A könny clearance tanulmányozására többféle technika áll rendelkezésre, ezek közül a fluorofotometriás meghatározások a leggyakoribbak, a fluorescein alapúak egyszerűbbek és kevésbé időigényesek, a dacryoscintigráfia (DSCI) pedig az utóbbi időben kezdett elterjedni, továbbá több módszer van kísérleti stádiumban.
A felnőttkori könnyezés kialakulásához vezető okokat didaktikailag két csoportba lehet sorolni: a túlzott könnyszekréció (hypersecretio) és a könnyelvezetési elváltozások (epiphora).
Nagyon kevés objektív módszer áll rendelkezésre a könnyelvezető rendszer vizsgálatára, és így a diagnózis legtöbbször anamnesztikus adatokon és néhány klinikai teszten alapul. Ha a könnyezés hypersecretio miatt alakul ki, akkor a kiváltó ok kiküszöbölésével a tünet is megszűnik. Az epiphora legtöbbször a könnyelvezető rendszer alsó részét képező könnytömlő gyulladásának (dacryocystitis) vagy a könnyvezeték (ductus nasolacrimalis) infekciózus elzáródásának következtében alakul ki, ilyenkor a kezelés célja az, hogy helyreállítsuk az eredeti könnyelfolyást.
A könnyelvezető rendszer funkcionális megítélésére gyakorlatunkban mind a DSCI-t, mind pedig a DCG-t alkalmazzuk, azonban a módszereket SPECT (single photon emission computed tomography) vizsgálattal kombináljuk a háromdimenziós megjeleníthetőség miatt.
A SPECT/CT kamera segítségével egyidejűleg elvégezhető e két érzékeny technika, ezzel lehetővé válik anatómiailag a radioaktív jelzésű könny pontos helyzetének lokalizálása, az esetleges blokád helyének azonosítása. Az eljárás segítyégével pontos preoperatív tervet lehet alkotni.
Protokollunkban a könnyutak elfolyási akadályának igazolására és az obstrukció lokalizálására a pácienseknél először egy dinamikus vizsgálatot, a DSCI-t végzünk el, ezzel az LFU és a könnyelvezető apparátus reális állapotáról nyerünk információt. Majd egy natív SPECT/CT vizsgálat történik a három dimenziós anatómiai viszonyok megjelenítésére. Ezt követően kerül sor a kontrasztanyag befecskendezésére (dacryocystográfia, DCG), majd egy újabb SPECT/CT felvétel után válik látható a radioaktív jelzőanyag és a kontrasztanyag útja, illetve helyzete.
Tanulmányunkban az LFU és a könnyelvezető rendszer immunológiai pathomechanizmussal létrejövő obstruktív és gyulladásos elváltozásainak nukleáris medicinai vizsgálatát tűztük ki célul.
előírt nyelvtudás: angol ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): - további elvárások: -
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2021-06-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
