A közelmúltban egyre nagyobb figyelmet szentelnek a gasztroenterológiában az eozinofil esophagitisnek (EoE), mely a jelenlegi ismereteink szerint valószínűsíthetően egy allergiás jellegű túlérzékenységi reakció következménye. A betegség pathogenezisében azonban szerepelnek genetikai predisponáló tényezők, valamint környezeti hatások is. A kórkép 1973-ban történt azonosítása óta – a diagnosztikai fejlődés hatására – egyre növekvő számban fedezik fel, így napjainkban már nem számít ritka entitásnak. A gyermek és felnőtt populációt egyaránt érinti. Kutatásunkban főként klinikai szempontok alapján tervezzük a jelenleg is tisztázatlan eredetű betegség kialakulási körülményeinek feltérképezését. Tekintettel arra, hogy az EoE kórfolyamatának pathomechanizmusa jelenleg nem teljesen tisztázott, az ismert teóriákon kívül érdemesnek tartjuk további összefüggések vizsgálatát az emésztőrendszer felső és alsóbb
szakaszival.
A napjainkban leginkább elfogadott elmélet szerint, T-helper-2 (Th2) sejtek által indított, Interleukin-5 (IL-5) molekula túlprodukció miatt alakulhat ki eosinophil infiltráció a nyelőcsőben (1). A teljes klinikai manifesztáció megjelenéséhez több gyulladásos cytokin túlzott termelése kapcsolható (IL-1,3,4,5,13, GM-CSF, TGF-β, TNF-α, RANTES, MIP-1α, eotaxin-1, -3), mely felveti a terápiás lehetőségek kiterjesztését (2).
Az EoE kialakulásának további faktorai között szerepel genetikai predispozíció, mivel a betegség előfordulása családi halmozódást mutat, továbbá a nemhez kötött faktorokat is azonosítottak az X-kromoszómán lévő Xq13.1-q28 pozícióban, az IL-13R-hoz valamint az eotaxin-3 génhez kapcsoltan (3). Azonban a környezeti hatások jelentősen befolyásolhatják a betegség tényleges megjelenését.
Téma célkitűzései:
1) Klinikai szempontból különösen fontosnak tartjuk az eozinofil esophagitis manifesztációjában közreműködő tényezők pontos megismerését.
2) Célunk továbbá feltérképezni az esetleges kapcsolt folyamatokat a teljes emésztőrendszer tekintetében.
3) Az immunológiai és genetikai tényezők alapján nem egyértelmű a betegség csupán lokális pathogenezise, vizsgálatunkban további exogén és endogén kiváltó tényezők lehetőségét is szeretnénk felmérni, mint mikrobiom, mucosa pH, autoimmun folyamatok, gyulladásos bélbetegségek, allergének.
4) A betegség kezelésében alapvetőnek tarjuk a folyamatok teljes bélrendszerhez való viszonyának megértését, mely alapján komplexebb képet alkothatunk a kórfolyamatról.
Módszertan:
Szakirodalomkutatás elérhető orvostudományi és történeti adatbázisokban.
Klinikai megfigyelések és esettanulmányok kivitelezése, melyeket a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben és járóbeteg ellátásban résztvevő betegpopuláción végezzük.
Specifikus kritériumok alapján végzett, nagy esetszámú statisztikai kutatások, systematic review és metaanalízis formájában
Jelentkezési határidő: 2021-10-10
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
