témavezető: Szigeti Péter
helyszín (magyar oldal): SZéchenyi István Egyetem helyszín rövidítés: SZE
A kutatási téma leírása:
A témakörben az elméleti és a történeti-empirikus anyag egységének módszertani elve jegyében két egyaránt jogosult nézőpontból, társadalomtörténeti és jogelméleti nézőpontból kell vizsgálni a jogállamot. A vizsgálat három kérdést fog át: egyrészt a jogállamiság nemzeti típusvariánsait, másrészt a legalitás és a legitimitás újkori viszonyának alakulását és harmadrészt az emberi jogok elméleti és gyakorlati jelentőségét a jogállamiság materiális értékrendjében. Mindezek nélkülözhetetlenek a magyarországi és Közép-Európai folyamatok (1989-2006) megértéséhez, értelmezéséhez és kutatásához. Együttesen alkalmasak arra, hogy felmutassák azokat a közös tartalmakat, amelyek minden racionális államfejlődésre jellemző alakulatnál előfordulnak. Így a formális jogszerűséget és a kormányzás alkotmányos keretek közé szorítását. A közös vonatkozási pontok mellett be kell mutatni a joguralom tan keletkezését Angliában, az USA változatot, a materiális és a formális legalitás ingamozgását a német társadalomfejlődésben, továbbá a francia konstitucionalizmus kialakulását, jellemző intézményesültségét. A nemzeti történelembe és jogfejlődésbe ágyazott változatok ráirányítják a figyelmet azon tanulságokra, amelyek intézményesíthető megoldásokat, a jogállami minőségű jogrendszer működtetésének kritériumait képezhetik és képezik. Így az állami cselekvések joghoz kötöttségének elvére, a jogbiztonság követelményének, az emberi jogok létének és meghatározott katalógusának és a jogrendszer alkotmányossági, alapjogi kontrolljának szükségességére. A témakörben ki lehet térni arra is, hogy a magyar Alkotmánybíróság mennyiben segítette a fokozatos jogállami reformokat, és mennyiben tudta elkerülni a túlságosan konzervatív és az egyoldalúan radikális természetjogias megoldásokat
Bejelentkezés
