A tudományos probléma megfogalmazása*
Magyarország a 2000-es évek elején az Európiai Unióhoz való csatlakozás feltételeként a hazai jogrendjébe beépítette az un. Seveso Irányelvet, amely a veszélyes anyagokat nagy mennyiségben gyártó, felhasználó gazdálkodó szervezetekre vonatkozik. A szabályozás értelmében az Irányelv hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek veszélyes tevékenységüket a katasztrófavédelem-iparbiztonsági hatóság engedélyével végezhetik. Az engedélyezési eljárás során a gazdálkodó szervezeteknek egyrészt mennyiségi kockázatelemzés módszerével igazolniuk kell, hogy tevékenységük a lakosságra, valamint a természeti környezetre a társadalmilag elfogadható szintnél nem jelent nagyobb kockázatot, másrészt bizonyítaniuk kell, hogy felkészültek egy esetleges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari baleset következményeinek elhárítására, csökkentésére.
Az üzemeltetők jellemzően elsősorban technológiai, műszaki meghibásodások lehetőségeinek feltárására koncentrálnak, amelybe az emberi hiba is részben beleértendő. Ugyanakkor a külső környezeti okok feltárása, azok számszerűsítése nem, vagy csak elnagyoltan jelenik meg a biztonsági dokumentációkban. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek bekövetkezésében a külső környezeti okok a globális éghajlatváltozás következtében egyre-nagyobb szerepet fognak játszani. A problémakört súlyosbítja, hogy nemcsak a hatások duplikáltan jelentkeznek, azaz egyidőben kell kezelni a veszélyes anyag szabadba kerülését és a kiváltó okokot, a külső környezeti hatást is.
A károk enyhítésében óriási szerepe van az előrejelzésnek – monitoring rendszer – üzemeltetői és lakossági szempontból egyaránt, valamint a monitoring jelhez kapcsolt azonnali intézkedéseknek, védelmi terveknek. Az intézkedések, védelmi tervek csak akkor hatékonyak, ha az érintettek megfelelő kompetencia alapú képzésben részesülnek.
A téma tudományos kutatása és fejlesztése, mint környezet- és lakosságvédelem közérdek.
Kutatási célkitűzések:
A bekövetkezett eseményekből levont tapasztalatok elemzésével, a veszélyelemzési módszertanok újraértékelésével, a védekezési módszerek hatékonyságának vizsgálatával (beleértve a lakossági felkészítést) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni felkészülés és védekezés fejlesztése a károk minimalizálása érdekében.
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények:
A kutatási tevékenység várható eredménye a környezeti elemeket érő hatások elfogadhatósági kritériumainak műszaki definiálása, az üzemeltetők monitoring rendszereivel kapcsolatos követelmények meghatározása, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek esetén a lakossági felkészítés, riasztás módszertanának, műszaki lehetőségeinek újragondolása figyelembe véve a generációs különbségeket, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatelemzési eljárás metodikájának átdolgozása, módszertani útmutató összeállítása.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2021-06-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
