témavezető: Barta Csaba
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Munkacsoportunk a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének Molekuláris Genetikai Laboratóriuma (Prof. Sasvári Mária vezetésével) több mint tíz éve foglalkozik pszichogenetikai kutatással. Nagyszámú klinikai kollaboráció keretében vizsgáljuk különféle gyermekkori és felnőttkori pszichiátriai kórképek genetikai rizikófaktorait, illetve kontroll egyének személyiségjegyeit, viselkedését, kognitív funkcióit befolyásoló genetikai tényezőket. A klinikai partnerrel együttműködésben a betegekkel vagy kontroll személyekkel pszichiátriai kérdőíveket, illetve teszteket veszünk fel, DNS mintát veszünk tőlük, amit a laborunkban genotipizálunk, azaz meghatározzuk egy sor az idegrendszerben expresszálódó gén polimorfizmusainak eloszlását, majd ezeket az eredményeket statisztikailag összevetjük. A kandidáns gének közül főleg a dopaminerg és szerotoninerg rendszerek génjeinek változatait vizsgáljuk. A kontroll és a betegcsoport között talált különbségek arra engednek következtetni, hogy az adott genetikai variánsnak szerepe lehet a betegség pathomechanizmusában, illetve új gyógyszercélpontok felfedezését segíthetik.
A munkacsoportunk által vizsgált betegségek például a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), Tourette szindróma, major depresszió és bipoláris betegség, schizophrenia, heroinfüggés, kényszerbetegség, autizmus, 1-es és 2-es típusú diabetes. A csoportunkban lévő munkamegosztás alapján én az elmúlt évek során ezek közül főleg a heroinfüggéssel, illetve Tourette szindrómával kapcsolatos kutatásokat végeztem, tudományos diákkörös hallgatók, valamint szakdolgozók közreműködésével. Két éve zárult le egy OTKA által támogatott vizsgálat, melyet témavezetőként irányítottam, és metadonkezelésben lévő heroinfüggők körében vizsgáltuk, hogy mely génvariánsok befolyásolják a kezelés kedvező, avagy kedvezőtlen kimenetelét. Az így kapott eredményeket, melyek közlése folyamatban van, a későbbiekben fel lehetne használni az egyénre szabott kezelés megtervezésekor.
Szintén az elmúlt években a Yale Egyetem Genetikai Laboratóriumával kollaborációban zajlott a Tourette szindróma bizonyos genetikai rizikófaktorainak kutatása. Ennek szerves folytatásaként tavaly indult el egy kétéves dél-kelet európai projekt, melynek magyarországi koordinátoraként dolgozom. A hat országból álló konzorcium további genetikai kockázati tényezők azonosítására törekszik, amelyek a betegség kialakulásának jobb megértését segítenék. A konzorcium néhány hónappal ezelőtt nyert el egy EU által finanszírozott COST Action pályázatot a kutatás európai kiterjesztésére. A konzorciumvezető görög partnercsoporttal további közös projektet tervezünk a diabetes genetikai hátterének vizsgálatára, melyhez a tavalyi év áttörést jelentő eredményeit is felhasználnánk.
A drogfüggés témakörében végzett kutatásokat a következő években szintén több irányban tervezem folytatni. Egyrészt további heroinfüggőktől gyűjtöttünk mintát, akiket a metadon mellett hazánkban másodikként törzskönyveztetett suboxonnal, mint parciális opiátreceptor agonistával kezelnek. Ezeknél a betegeknél is egyrészt az a célunk, hogy a kezelés hatékonyságát befolyásoló genetikai változatokat azonosítsuk, másrészt a velük felvett részletes kérdőívek és a polimorfizmusok együttes statisztikai elemzése alapján a függőség kialakulásához vezető személyiségtípusokat meghatározó genetikai háttérre is rávilágítsunk. Ugyancsak viszonylag nagyszámú mintát sikerült összegyűjteni korábban heroinfüggő, de legalább egy éve absztinens személyektől, akiknél a leszokáshoz hozzájáruló öröklődő tényezőket kutatnánk. Ilyen jellegű vizsgálatot, többek között a mintagyűjtés nehézségei miatt, tudtommal még sehol nem végeztek.
Egy tíz európai ország, valamint Ausztrália és az Egyesült Államok részvételével létrejött konzorciumhoz csatlakozva néhány hónap múlva indul a drogfüggés és az ADHD közös előfordulásának vizsgálatát célzó projekt (EASP, European ADHD in SUD prevalence study),. Ugyanezen konzorcium egy nagyszabású, NIH által finanszírozott kutatási pályázatot készül beadni az USA-ban a drogfüggés és az ADHD közös, illetve különálló genetikai gyökereinek vizsgálata témájában. Mindkét vizsgálat magyarországi koordinátora leszek.
Szintén az addikció kialakulásának, illetve a tanulási folyamatoknak a jobb megértése céljából egy új irányban is tervezünk genetikai kutatásokat végezni a laborban C. elegans modellorganizmus felhasználásával. A tervezett munka során vad típusú, valamint genetikailag módosított állatoknál vizsgálnánk a viselkedést, tanulást, illetve a függőség kialakulását. A C. elegans meglehetősen egyszerű idegrendszere érdekes módon tartalmaz néhány dopaminerg, illetve szerotonerg neuront, és több, általunk vizsgált humán gén homológját expresszálja. Ezek kiütésével, vagy módosításával egy meglehetősen egyszerű, remekül vizsgálható genetikai modellrendszerhez jutunk. A C. elegansszal végzett kísérletek az én irányításommal folynak majd.
A fent részletezett kutatási projektekhez nélkülözhetetlen segítséget nyújtana, ha a TDK-s és szakdolgozó hallgatókon túl, egy korábban a laborunkban többéves gyakorlatot szerzett, megbízható PhD hallgató is tartósan be tudna kapcsolódni a munkába.
Bejelentkezés
