témavezető: Enyedi Balázs
helyszín (magyar oldal): SE, élettani Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma keretében a szöveti sérülés nyomán kialakuló gyulladásos válasz mechanizmusát vizsgáljuk. Kísérleti munkánk elsődleges célja a kulcsszerepet betöltő sejtbiológiai válaszok és jelátviteli mechanizmusok megértése melyek steril gyulladást eredményeznek szövetkárosító folyamatok során. Kísérleteinket molekuláris biológiai és transzgenikus eszközök felhasználásával biokémiai és mikroszkópos technikák alkalmazásával sejtvonalakon illetve zebrahalakon tervezzük végezni.
A szövetkárosodás gyulladásos választ vált ki, legyen szó akár a kültakaró hámjának mechanikus sérüléséről, iszkémiás szöveti károsodásról, metabolikus, oxidatív vagy toxikus károsító hatásokról. A sejtduzzadás központi eleme a szöveti sérülés során bekövetkező sejtkárosodásnak. Felborítva a sejtszintű ion- és folyadékháztartást, a mechanikai stressz, károsító kémiai ágensek vagy az intracelluláris homeosztázis zavara sejtduzzadáshoz vezet. A sejtek energiaraktárainak kimerülése illetve a sejtmembrán barrierfunkciójának romlása a kezdeti sejtduzzadást követően sejtlízist és nekrózist eredményez. A sejtekből kiszivárgó citoplazma régóta fontosnak tartott kóroki tényezője a szövetsérülés által kiváltott steril gyulladásos válasznak. Újabb eredmények szerint azonban a sejtduzzadás már önmagában is, a sejtlízist megelőzően gyulladásos választ indíthat be.
A sejtduzzadás gyulladáskeltő hatását a jelenleg elfogadott álláspont szerint főképp az eikozanoidok családjába tartozó lipid-természetű, parakrin szignálok közvetítik, melyek a leukocita migráció illetve vaszkuláris permeabilitás szabályozásán keresztül vezénylik a gyulladásos választ. Az utóbbi idők meglepő felismerése volt, hogy mechanikai szövetserülés illetve sejtduzzadás során a sejtmag is megduzzad, ami hozzájárul a gyulladásos eikozanoid termelődés beindulásához. Nyitott kérdés azonban, hogy milyen további szövetkárosító folyamatok során duzzad a sejtmag és a duzzadás következtében megfeszülő sejtmagmembrán hozzájárul-e az eikozanoidokon túl más gyulladásos mediátorok termeléséhez.
A kutatási téma fő célkitűzései a következők:
1, Különböző szövetekben és sejttípusokban (hámsejtek, fibroblasztok, endotélsejtek, leukociták) genetikailak kódolt szondákkal vizsgálni a szövetsérülés során aktiválódó jelátviteli utakat és a sejtkárosodás folyamatát.
2, Újgenerációs szekvenálási eszközökkel azonosítani a zebradániók hám-, máj-, izom-, idegszöveti sérülései során aktiválódó jelpályákat.
3, A szövetkárosodás nyomán kialakuló sejt- illetve sejtmagduzzadás gyulladást kiváltó szerepét vizsgálni.
4, Genetikailag kódolt szondákat illetve eszközöket fejleszteni a sejtmagduzzadás és sejtmagmembrán feszülés mérésére és módosítására.
Vizsgálataink hozzájárulhatnak a steril gyulladásos folyamatok jobb megértéséhez és a sejtmagduzzadás illetve fokozott sejtmagmembrán feszülés eddig fel nem ismert következményeinek azonosításához.
Jelentkezési határidő: 2022-10-10
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
