A névkontaktológiai kutatások részét képezik a nyelvek közötti hatásmechanizmusok vizsgálatának; jelentőségük nő a globalizációval összefüggő nyelvi jelenségek felerősödésével párhuzamosan. A tulajdonnevek fajtái közül elsősorban a magyarba bekerült idegen (neolatin) eredetű családnevek kutatása lenne kívánatos (az ilyen irányú vizsgálatokat a neves romanista, Gáldi László már az 1950-es években szorgalmazta, ennek ellenére azóta is csak néhány ilyen témájú publikáció született meg). Különösen nagy számban kerültek olasz családnevek a magyarba, ezek nagy része (idegen alakban vagy meghonosodva, ill. ingadozásokat mutatva) a mai magyar családnévállomány szerves részét képezi. A olasz (neolatin) eredetű névkorpuszt különböző szempontokból és módszerekkel lehet megvizsgálni.
előírt nyelvtudás: olasz, magyar felvehető hallgatók száma: 1