témavezető: Kőszegi Zsolt
helyszín (magyar oldal): DE, KK, Kardiológiai Intézet helyszín rövidítés: DEKK
A kutatási téma leírása:
A coronarographia a gold standard módszer a koszorúérbetegségek jellemzésére, de a klinikai döntéshozatalban egyre nagyobb jelentőséget kap az anatómiai kép mellett a funkcionális következmény jellemzése is. Csak a funkcionálisan szignifikáns koszorúér szűkületek intervenciója indokolt, a többi esetben a gyógyszeres kezelés választandó.
A koszorúérfestés alkalmával az intrakoronáriás nyomásmérő szenzor alkalmazásával invazív úton meghatározható a frakcionális áramlási rezerv (FFR), amely a legelterjedtebb módszer az epikardiális szűkület jellemzésére. Az iszkémiás szívbetegség teljes fiziológiai jellemzéséhez viszont elengedhetetlen a mikrovaszkulatúra állapot ismerete is, amelynek a kvantitálására az invazív koronária áramlási rezerv (CFR) meghatározása ajánlott termodilúciós vagy Doppler mérés útján. Az említett invazív FFR és CFR konvencionális meghatározások hátránya azonban, hogy az viszonylag drágák, eszközigényesek, és növelhetik a szívkatéteres vizsgálat komplikációjának esélyét.
Kutatásunk fő célja, hogy kevésbé invazív módon megbízható, reprodukálható módszert fejlesszünk, amely segítségével a klinikailag elengedhetetlen funkcionális jellemzőket tudunk meghatározni az iszkémiás szívbetegek koszorúéráramlásáról. Elsődleges kutatási területünk a TIMI frame count (TFC), valamint az ebből kalkulált nyugalmi és hyperemiás sebesség vizsgálata.
A TFC olyan kvantitatív módszer, amely megadja, hogy a kontrasztanyag hány frame alatt jut el a koszorúér eredéstől egy meghatározott referenciapontig. Így lehet következtetni a koszorúéren belüli véráramlás állapotára. Jól ismert azonban, hogy a TFC módszer csak korlátozott pontossággal képes megbecsülni a véráramlási sebességet. Korábbi tanulmányok a TFC variabilitásának lehetséges befolyásoló tényezőit vizsgálva a szívfrekvenciát, a TFC számolás alatti aktuális szívciklust (diastolés versus systolés) és a vizsgált koszorúér hossz hatását azonosították, de nyilvánvaló a beadott kontrasztanyag mennyiségének és sebességének a hatása is.
A fenti tényezők hatásának alapos vizsgálatára első lépésben annak a korábbi tanulmánynak az adatait szeretnénk elemezni, amelyet a Debreceni Egyetem a PoC 007 számú proof of concept pályázat keretében támogatott. Abban a projektben 19 esetben végeztünk klinikai indikáció alapján invazív FFR mérést, amelyet a beteg előzetes beleegyezése alapján szimultán invazív Doppler CFR méréssel egészítettünk ki a kombinált szenzort tartalmazó vezetődrót (Combowire) alkalmazásával. Az invazív áramlásmérésből származó Doppler eredményeket összevetettük a proof of concept pályázat szabadalmában leírt eljárással számított módon kapott értékekkel. (Az önmagában vett FFR méréshez képest sokkal átfogóbb eredményt értünk el, mivel az epikardiális szűkületek következményeit és a mikrovaszkuláris státusz helyzetét együttesen mutató CFR és FFR kapcsolatát is tudtuk jellemezni, hiszen a CFR/FFR arány a mikrovaszkuláris funkció jó indikátora.)
Jelen kutatásunk első lépésében során ezen invazív Combowire vizsgálaton átesett betegek adatait dolgoznánk fel a mérhető TFC szempontjából, a gold standardnak tekintett Doppler sebességmérés eredményeihez viszonyítva. Feltételezésünk szerint a koszorúérfestés megfelelő adataink (úgy mint a kontrasztinjektió mennyiségének és sebeségének, a beadásnak az EKG R hullámához viszonyított időzítésének, és a kontrasztút hosszra történő standardizálásának) figyelembe vételével megtalálható az az összefüggésrendszer, amely alapján a TFC alapján pontos véráramlássebesség számolható.
Nagy klinikai jelentőségű lehet, ha a kontrasztáramlás alapján kevésbé invazív úton pontos áramlásértékekhez jutunk, hiszen így további költséges és potenciálisan szövődménylehetőséggel terhelt eszközigény nélkül is egyszerűen és megbízhatóan jellemezhetnénk a koszorúér betegség állapotát, és dönthetnénk a legmegfelelőbb kezelésről. A megfelelően meghatározott vasodilatációs és nyugalmi áramlási sebességek arányából a CFR-t kapjuk meg, míg, a koszorúérfestés háromdimenziós rekonstrukciójából és az áramlási sebességekből nyomásmérő drót nélkül is számítható az (image based) FFR. Ezen eljárásokkal kapott eredményekből kutatásunk további szakaszában klinikai utánkövetéses vizsgálatot tervezünk.
Vizsgálatunk során a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Jósa András Oktatókórház, III. Belgyógyászatának és a Debreceni Egyetem Kardiológiai- és Szívsebészeti Klinikájának betegeit retrospektíven elemeznénk a korábbi etikai engedély alapján (OGYÉI/61148-6/2018).
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2020-11-30
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
