A Kosztolányi által hármasművésznek nevezett Csáth Géza torzóban maradt életművében egyértelmű törekvést figyelhetünk meg a Gesammtkunstwerk létrehozására, a különböző médiumok és formák teherbírásának, ötvözési lehetőségeinek a próbálgatására. Nyomára lelhetünk ennek az általa közreadott alkotásokban, novellákban, esszékben, irodalmi- és zenekritikákban is, mégis naplói és levelezése lehet a fő forrása az ilyen irányú kutatásoknak. Ezekben a nem, ill. csak korlátozottan és célzottan publikus írásaiban spontán módon keverte a nyelvi és képi kommunikációt, sőt használt dallamokat kifejező kottajeleket is. Komplex vizsgálatuk során felvetődnek az irodalom média- és gazdaságtörténetére irányuló kérdések is. Csáth maga írásainak legnagyobb részét, melyeket ma kötetekbe gyűjtve olvasunk, korabeli napilapokban adta közre, és ez a közeg meghatározta témafelvetéseit és azok kidolgozási módját. Az újságokba író író és az újságíró területének határán mozgott. Ez a crossing sajátos terület kijelölésével járt együtt, bejárására pedig az adott számára késztetést, hogy az írás egyik megélhetési forrása volt. A honoráriumok optimalizálására való törekvés alapvetően befolyásolta témaválasztásait és a témák kidolgozási módozatait: másként írt például a Világ és másként a Nyugat hasábjain. A publikus művészi kísérletezés kereteit ez a mediális környezet jelölte ki. A naplók viszont privát reflexiós és kísérleti terepet jelentettek számára, ahol nem ütközött a nyomdai sokszorosítás technikai korlátaiba sem. A téma kutatójának így a kiadott napló- és levelezéskötetek csak segédeszközt jelentenek, tulajdonképpeni munkája azok kéziratain alapul.
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2020-12-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
