A klíma és a tájhasználatban bekövetkező változások lenyomata tavi üledékekben: a vízi biodiverzitás változásának feltárása paleolimnológiai módszerekkel
A paleolimnológia vizsgálati objektuma a tavi üledék. Az üledékben megőrződnek mindazon hatások lenyomatai amelyek a tavi ökoszisztémát érték. Az üledékoszlopban a mélyebben található lenyomatok kora idősebb, ezért egy megfelelő hosszúságú üledékoszlop szisztematikus feldolgozásával akár évezredekre visszamenően megvizsgálhatjuk a tavi környezet változásait, és feltárhatjuk ezen változások okait. A vizsgálatba bevont üledékrétegek számától függően különböző részletességű történet írható le, nagy felbontás esetén akár éves változások is leírhatóak.
A feladat során a Déli-Kárpátok két hegyi tavának (Zanoaga 2000 m, Retyezát; Bilea 2034 m, Fogaras, Románia) üledékén végeznénk paleolimnológiai vizsgálatokat. A Déli-Kárpátok tavainak vizsgálata alkalmas mind a klímaváltozás, mind az emberi tevékenység során bekövetkező változások hatásainak vizsgálatára. A Déli-Kárpátok magashegyi területein kb. 10-11 században jelent meg az ember és végzett erdőirtást, legeltetést. Az Alpokban ez már kb. 3000 évvel korábban (4300 BP) kezdődött. Valószínűsíthető, hogy a tavak üledékében a klímaváltozás és a emberi tevékenység hatása jól elkülöníthető, így a tavak megfelelő alanyok a tavi ökoszisztéma válaszreakcióinak vizsgálatára.
A Középkori Klímaoptimum (950 – 1100) és a Kis Jégkorszak (1300 – 1850) idején jelentős humán hatással nem kell számolni, a indusztriális időszak is később kezdődik Európa ezen felén. A Bilea tavat a Transzfogarasi út megnyitásától kezdődően (1974) éri jelentősebb antropogén hatás, ami a turizmusban jelentkezik elsősorban. A Zanoaga a Retyezát Nemzeti Parkban fekszik, emberi hatásoknak kevésbé kitetten.
A kutatás során a tavi üledékből több méter hosszúságú üledékfuratot veszünk. A üledékfurat legfelső, legfiatalabb szakaszán 210Pb, a mélyebb szakaszain AMS 14C kormeghatározást végzünk, majd kormodellt állítunk fel. Ezt követően a grönlandi jégfúrásokból nyert hőmérsékleti rekonstrukciók alapján meghatározzuk a Holocén klímaváltozásai által érintett rétegeket amelyeket nagy felbontásban (0,5-1 cm) vizsgálunk, a többi rétegben kisebb felbontást tartunk (4-5 cm). A kutatás célja multi-proxy vizsgálatok (szilícium vázas egysejtű, ágascsápú rák maradványok) alapján meghatározni a tavak fejlődéstörténetét, többváltozós statisztikai módszerek segítségével elkülöníteni azokat a stersszorokat (klimatikus indexek, valamint az emberi tevékenység mutatói [pl. szervesanyag tartalom, trofikus állapot, pH változás]), amelyek felelősnek tehetők a tótörténet során tapasztalt változásokért.
ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2021-01-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
