A globális környezeti problémák (az erőforrások szűkülése) napjainkban az elosztási rendszerek újragondolásához vezet. A környezeti javak igazságos elosztása mind a materiális mind a formális (diszkurzív) igazságosság-elméletek, jogfilozófiai megközelítések alkalmazását, illetve azoknak a környezeti összefüggésekre és az egymást követő nemzedékekre való kiterjesztését igényli. Az alapjogok - környezethez való jog, tulajdonjog, a vállalkozás szabadsága, stb. - tartalmát ennek alapján (is) szükséges értékelni. Ezen értékeknek az érvényesülése több szempontból vizsgálható, pl. a környezetvédelem és más alkotmányi rendelkezések konfliktusaként, az alkotmánybíróság, illetve az ombudsman állásfoglalásainak elemzésével, vagy hatékonyságvizsgálatokkal. Az új alaptörvény rendelkezéseinek az értelmezése is idetartozik.
Bejelentkezés
