témavezető: Szalárdy Orsolya
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Az emberi agy működése alapvetően ritmikus, melyet periodikusan ismétlődő neurális oszcillációk hoznak létre. A neurális oszcillációk alapvetően meghatározzák a szenzoros, motoros és kognitív folyamatokat. Az belső oszcillációk a külső környezeti tényezőkhöz (pl. ritmusokhoz) is alkalmazkodva lehetőséget nyújtanak az agynak, hogy optimalizálja a kiszámítható események feldolgozását, például egy célingerre adott választ. Így, egy adott ritmusú külső ingerlés a neurális oszcillációk változását vonja maga után, így alkalmazkodva a ritmus időbeli szerkezetéhez. Úgy tűnik, hogy ez a szinkronizáció (=entrainment) a szelektív figyelem egyik alapvető mechanizmusa, amely jelentős különbségeket mutat bizonyos pszichiátriai rendellenességek estében (összefoglalóért lásd: Calderone et al. 2014). A szinkronizáció rendellenességeit kimutatták például skizofréniában és a diszlexiában és az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban [ADHD] is jelentős eltérések mutatkoznak.
A neurális oszcillációk vizsgálatára az elektroencefalográfia (EEG) a legelterjedtebb nem invazív módszer. Számos vizsgálat igazolta, hogy a folytonos neurális oszcillációk ritmikus ingerlés hatására szinkronizálódnak a külső inger ritmusával. Ezáltal, a neurális feldolgozás időbeli dinamikáját a külső ingerekhez igazítva, a megfelelő fázisban érkező inger (amikor a neuronok ingerlékenysége a legnagyobb) feldolgozása hatékonyabb lesz (Lakatos et al. 2008). Ez a folyamat azonban gyakran nemcsak az külső ingerlés frekvenciájával ekvivalens oszcilláción, hanem annak felharmonikusain is bekövetkezik, így mintegy összekapcsolva a különböző frekvenciájú oszcillációkat (Canolty & Knight 2010). Kísérleti eredmények arra utalnak, hogy a figyelem – még szinkronizáció hiányában is – periodikusan működik, melyet neurális oszcillációk mediálnak (Landau & Fries 2012). A feladat előtt adott külső ritmikus hang stimulációt sikeresen alkalmaztak már detekciós feladatokban tipikus fejlődésű, és specifikus nyelvi zavarral (SLI) diagnosztizált gyerekek esetében (Przybylski et al. 2013), ahol mindkét csoportban a teljesítmény növekedését figyelték meg. Alkalmaztak továbbá ritmikus akusztikus stimulációt Parkinson-kórban is (Lei et al. 2018) a válaszok elősegítésére, mely hatására a P300 eseményfüggő agyi potenciál (EAP) amplitúdója megnövekedett, és a detekció sikeresebb volt. A folytonos oszcillációkon túl így az EAP komponensekben is eltérés várható ritmikus akusztikus stimuláció hatására, mint például az N2 és P300, amelyek tipikusan megjelenő és a szelektív figyelem által modulált EAP válaszok célingerekre (lásd pl. Szalárdy et al. 2018). A kutatás fő célja az EEG-jel változásainak, és a viselkedéses teljesítmény vizsgálata ritmikus akusztikus stimuláció hatására ébrenlétben, valamint az azt követő alvás során az off-line memória-konszolidáció monitorozása érdekében. Az EEG jel vizsgálata magába foglalja a ritmikus stimuláció alatti és utáni oszcillációk vizsgálatát, valamit feladatok alatt (kiterjedve az EAP változások méréseire), és az azt követő alvás során. Érdeklődési területtől függően klinikai populáció bevonása is lehetséges.
A téma előfeltétele hogy a hallgató rendelkezzen statisztikai alapismeretekkel és érdeklődjön a pszichofiziológia és EEG jelfeldolgozás iránt. A témára felvételt nyert hallgató a következő ismereteket sajátíthatja el: kísérletek tervezése, a viselkedéses és EEG-adatok rögzítése, adatfeldolgozás és az adatok statisztikai elemzés, valamint az eredmények közzététele szakmailag elismert nemzetközi folyóiratokban és tudományos rendezvényeken (konferenciák, workshopok stb.). További információért forduljon a témavezetőhöz: dr. Szalárdy Orsolya, szalardy.orsolya@med.semmelweis-univ.hu
Jelentkezési határidő: 2020-12-24
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
