témavezető: Girasek Edmond
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Magyarországon és az Európai Unióban egyre komolyabb probléma az egészségügyi emberi erőforrás krízis. Az Európai Unió becslése 2011 évi szerint 2020-ra egymillió egész-ségügyi dolgozó fog hiányozni Európa egészségügyi rendszereiből, vagyis az ellátási igények 15 százalékát nem tudják majd teljesíteni az egészségügyi ellátórendszerek. Magyarországra vonatkozóan nem született még hasonló elemzés, ugyanakkor számos folyamat azonos irányba mutat, amelyek következtében már jelenleg is megkérdőjeleződhet az egészségügyi ellátás működőképessége és fenntarthatósága: egészségügyi szakemberhiány, nagymértékű elvándorlás, elöregedő egészségügyi szakemberek, szak- és földrajzi területek szerinti egyen-lőtlenségek miatt. Ezek a folyamatok azonban nemcsupán az egészségügyi ellátás fenntart-hatóságát veszélyeztetik, hanem komoly egyenlőtlenségeket is okoznak a lakosság egész-ségügyi ellátáshoz való hozzáférésében.
Egy jól működő egészségügyi ellátórendszer, megfelelő számú és képzettségű szak-emberrel erőforrás a társadalom számára. Egyrészt segíti az alkalmazkodást a társadalmi változásokhoz, másrészt jelentősen hozzájárul a meglévő erőforrások fenntartásához és új erőforrások előállításához. Mindezt oly módon, hogy elérhetővé teszi a lakosság számára a magas színvonalú egészségügyi ellátást, ezáltal javítja a lakosság egészségi állapotát, amely közvetlen összefüggésben áll a gazdasági versenyképességgel (egészséges munkaerő ren-delkezésre állása).
A fent jelzett problémák kezelésére és lehetőségek kiaknázására hosszútávú, stratégiai intézkedésekre van szükség. Az egészségügyi képzésnek alkalmazkodnia kell a lakosság jelenlegi és jövőbeni (nép)egészségügyi szükségleteihez. Mivel az orvosképzés rendkívül drá-ga és hosszú időbe telik mire a képzésben történő változások megjelennek a munkaerőpia-con, ezért mindenképpen a szükségleteknek megfelelő számú egészségügyi szakembert kell képezni. Kérdés, hogy milyen egészségügyi igényekkel, milyen és mennyi egészségügyi szakemberrel számolhatunk a jövőre nézve? Erre a problémára a választ az egészségügyi munkaerő-tervezés módszerének alkalmazása illetve továbbfejlesztése adja meg. Ennek segítségével – számos tényező figyelembevételével és előreszámításával – megbízhatóan meg lehet határozni a jövőbeni egészségügyi szakemberszükséglet mértékét, és így tervez-hető válik az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működése.
A tervezési modellekben az egyszerű számokon alapuló modellek mellett egyre fonto-sabb szerepet játszanak a – jövendő – egészségügyi dolgozók személyes karrier-motivációi. Mindenképpen foglalkozni kell a pályaválasztási, szakterület-választási, munkahely-választási és mobilitási motivációkkal, ezek esetleges befolyásolásával. A motivációk tervezési model-lekbe való integrálása sokkal finomabb és pontosabb előrejelzést és tervezést tesz lehetővé, illetve segíti a döntéshozókat abban, hogy e motivációknak megfelelő ösztönzéssel elősegít-hessék az egészségügyi ellátás megfelelő szintű és fenntartható működését. Ezek mentén tehát a kutatási téma az alábbi célkitűzéseket fogalmazza meg:
• Pálya-, és szakterület-, munkahely-választási és mobilitási motivációk feltérké-pezése, leírása ezek széleskörű magyarázata
• Egészségügyi munkaerő-tervezési modellek alkalmazása, fejlesztései, egyes országokra való adaptálása
• Karriermotivációk szerepének megjelenítése az egészségügyi munkaerő-tervezési modellben
• Egészségügyi szakembermobilitás mérése, ezen tényezők alkalmazása a terve-zési modellekben
A felvázolt téma és célkitűzései relevánsak és aktuálisak a jelenlegi hazai és nemzetkö-zi egészségpolitikai helyzetben, ezért a tudományos kutatásuk szükséges és indokolt.
Jelentkezési határidő: 2020-12-24
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
