Pszichoszociális, életmód és társadalmi-gazdasági tényezők szerepe a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések (szív-érrendszeri, daganatos, pszichés megbeteg
témavezető: Balog Piroska
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A téma célja a különböző népegészségügyi jelentőségű krónikus megbetegedések (szív-érrendszeri, daganatos, pszichés megbetegedések) háttértényezőinek vizsgálata különös tekintettel a stressz, az életesemények, a megküzdés, a személyiség, a társas támogatás és a gazdasági tényezők szerepére.
A legújabb kutatások számos krónikus betegséget összefüggésbe hoztak a mindennapos stresszel (munkahelyi, házastársi, stb…) és a nagy jelentőségű életeseményekkel. Ezeknek a rizikófaktoroknak a kutatása mind a megelőzést, mind a stresszkezelést a tudományosan alapozzák meg. Faravelli és munkatársai (2007) a pszichiátriai betegségeket megelőző életeseményeket epidemiológiai kutatások keretében vizsgálták Sesto Fiorentinóban. Kutatásukban azt találták, hogy 4-szer több a megelőző életesemény a pszichiátriai betegek elmúlt 1 évében. Rounds és Israel (1985) a krónikus vesebetegséget önmagában stresszfaktornak tartják, Diniz és munkatársai (2006) a vesekőpanaszok és a negatív életesemények között találtak összefüggést. Pyykkonen, Raikkonen és munkatársai (2010) egy 15 éves közösségi kohortvizsgálat keretében kimutatták, hogy a munkával és pénzügyi helyzettel kapcsolatos stressznek szerepük van a II típusú diabétesz kialakulásában. A Copenhagen City Heart Study (2006) az életmódfaktoroknak tulajdonította az stressz és a mellrák közötti látszólagos kapcsolatot. Hui és szerzőtársai (1992) szerint nem az életeseményeknek, hanem negatív percepciójuknak van szerepe a fekélybetegségek kiújulásában. Herrmann, Schölmerich és Straub (2000) a fiatalkori krónikus artritisz hátterében mutatták ki a stressz szerepét. Twisk és munkatársai (2000) a megküzdési stratégiáknak, az A típusú személyiségnek, az egyén önértékelésének és az életmódnak, míg Surtees és Ingham (1980) az adaptáció képességének, illetve a koherenciaérzésnek tulajdonít szerepet a szív- és érrenszeri betegségek kialakuásában. Appels és Mulder (1989) kimutatták, hogy a vitális kimerültség a depressziótól független jelentős kockázati tényezőnek számít a miokardiális szívinfarktus tekintetében. Végül Archea (2007) és Wright (2007) az életkörülmények közvetítő szerepét hangsúlyozza az asztma kialakulásában.
A stresszkezelés hátterében továbbá olyan személyiség- és magatartásdimenziókat tártak fel, amelyek részt vesznek az egészség megőrzésében és a betegséggel való megküzdésben. Széles körben vizsgálják a társas támogatás jelentőségét. A szűkebb és tágabb társas beágyazottság és támogatottság jelentős védőfaktornak bizonyult a krónikus betegségekkel szemben. A felnőttkori és a korai kötődés kapcsolatára Bartholomew és Horowitz (1991) egy négykategóriás felnőtt kötődési modellt állítottak fel. A másokról és önmagunkról kialakított pozitív vagy negatív kép alapján a szorongás és az elkerülés dimenziók mérésével vizsgálták a társas kapcsolatok mögötti személyiségfaktorokat. Ezeknek a vizsgálatok különös jelentőséget ad, hogy a személyiség dimenziói, a korai kötődés és a felnőttkori kötődési stílus komoly szerepet kapnak a megküzdésben és az egészségmegőrzésben.
Tudományos munkám során elsősorban a kardiovaszkuláris megbetegedések hátterében álló, módosítható pszichoszociális rizikótényezők, különös tekintettel a krónikus (munka-, házastársi-, valamint meddőségből-, nemi szerepből fakadó) stressz cirkuláris oksági összefüggéseit vizsgálom.
Jelen témán belül célkitűzésem az egyéb népegészségügyi jelentőségű krónikus megbetegedések (daganatos, pszichés megbetegedések) háttértényezőinek vizsgálata, valamint az eddig vizsgált rizikótényezők mögötti életesemények, továbbá személyiség- és magatartásdimenziók (társas támogatás, felnőttkori és korai kötődés) vizsgálata.
Jelentkezési határidő: 2020-12-24
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
