témavezető: Torzsa Péter
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék helyszín rövidítés: SECST
A kutatási téma leírása:
Célkitűzés:
A hypertonia, a diabetes, az elhízás és a depresszió a szív-érrendszeri betegségek önálló rizikófaktora. A hajlamosító tényezők felderítését és kezelését a szív-érrendszeri mortalitás magas aránya, az akut történéseket követő maradandó egészségkárosodás, életminőség-romlás és a járulékos költségnövekedés indokolja. Az utóbbi időben folytatott intenzív kutatás felvetette öt különböző affektív temperamentum (depresszív, hipertím, ciklotím, ingerlékeny és szorongó) depresszióra vonatkozó prediktív értékét. A különböző temperamentumok megléte validált önkitöltős kérdőívvel (TEMPS-A) Magyarországon is objektíven felmérhető, a háziorvosi praxisban is könnyen alkalmazható.
Vizsgálatunk célja, hogy jól definiált krónikus betegségben szenvedőknél (hypertonia, diabetes, obesitas) a TEMPS-A kérdőívvel meghatározzuk az egyes affektív temperamentumok szerepét és kapcsolatát az egyéb szív-érrendszeri rizikófaktorokkal és pszichiátriai betegségekkel. A vizsgálatot az alapellátásban megjelenő betegeknél végeznénk fővárosi, városi és falusi praxisokban. Rögzítenénk a páciensek szociodemográfiai jellemzőit, továbbá felkérnénk őket a Beck Depresszió Kérdőív (BDI) és a Hamilton Szorongás Skála (HAS) kitöltésére.
A hipertónia és a depresszió szerepe a szív-érrendszeri elváltozásokban
A szív-érrendszeri betegségek Magyarországon nőknél a mortalitás 58%-áért, férfiaknál pedig 45%-áért tehetők felelőssé. Mivel egy részüknek oki kezelése napjainkban sem teljesen ismert, ezért a rizikófaktorok felderítése és kezelése nagy jelentőségű. A hipertónia és a depresszió önálló rizikófaktorai a szív-érrendszeri betegségeknek, de önmagukban is jelentős terhet rónak a társadalomra. Tudományosan igazolt, hogy depresszióban szenvedő betegeknél a szív- és érrendszeri betegségek több rizikófaktora is fennáll (pl. hypertonia, elhízás, diabetes mellitus, dohányzás), valamint, hogy a több rizikófaktorral élő betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a későbbiekben depresszió. A szív- és érrendszeri betegségekkel társult depresszió az egyéb rizikófaktorok korrigálása után is fokozott kardiovaszkuláris mortalitással jár.
Az affektív temperamentumok jellemzői és klinikai jelentőségük
A személyiség szerepét az affektív kórképek kialakulásában intenzíven kutatták az utóbbi évtizedekben. Ennek eredményeképpen öt olyan affektív temperamentumot határoztak meg, amelyek jelentősek az affektív kórképek kialakulása szempontjából. Ezek a depresszív, hipertím (a korábbi mániás temperamentum típus), ciklotím (amikor a depressziós és (hipo)mániás időszakok egyazon személynél egymást váltva jelentkeznek), ingerlékeny és szorongó. Az egyes temperamentumok klinikai jelentőségét az adja, hogy meghatározásukkal előre jelezhető, ha affektív kórképre van hajlama a vizsgált személynek. A meghatározás objektivizálására kérdőívet fejlesztettek ki, mely mind az öt temperamentum-típust önkitöltős formában méri. Ez a kérdőív a Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris and San-Diego (TEMPS), amelynek önjellemzős változata a TEMPS-A hazánkban is validált, 110 (férfiaknál 109) igen/nem, plusz egy kérdésből áll.
felvehető hallgatók száma: 6
Jelentkezési határidő: 2020-12-24
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
