A gyermek-serdülőkori externalizációs kórképek (ADHD, oppozíciós zavar, viselkedészavar) gyakorisága magas, és a klinikai gyakorlatban kiemelt jelentőségűek (2). A kórképek ritkán jelennek meg önmagukban, gyakori a komorbiditás mind externalizációs, mind internalizációs kórképekkel, és maguk az externalizációs tünetek felnőttkorban is jelen lehetnek (2). A klasszikus diagnosztikus leírásokon kívül ezekben az esetekben nagy jelentősége van a kórképeken átívelő, úgynevezett dimenzionális leírásoknak, amelyek mentén a neurobiológiai vonások is jobban karakterizálhatóak (14). Az externalizációs tünetek jellemzésében újabban vezető szerepet játszanak azok a mérőeszközök, amelyek fókuszálnak a szociális kapcsolatok fejlődésére (6,7), jellemzik a fizikai agresszivitást (10) és az empátiával kapcsolatos vonásokat (5,9).
Jelen témafelvetésben az externalizációs tünetek, fizikai agresszív viselkedés és a rideg/érzéketlen vonások kapcsolatának feltárása kiemelt jelentőségű. A fizikai agressziót jellemző reaktív (vélt vagy valós provokáció hatására megjelenő), illetve proaktív (öncélú, az agresszió öröméért fellépő) agresszív viselkedés az egyes externalizációs kórképekhez társulva eltérő módon jelenik meg, jellemzően viselkedészavarban a proaktív komponensek gyakoriságának növekedésével (10). A reaktív/proaktív agresszió klinikai kórképekhez társulása mellett életkori és nemmel kapcsolatos hatások is megfigyelhetőek (8). Vizsgálatunk tárgya továbbá a rideg/érzéketlen vonás, mely a korábban leírt pszichopátiás vonások jól körülírt magtüneteit jellemzik. A tünet csökkent empátiával, a másik felé érzéketlenséggel, az affektív ingerek feldolgozásának nehezítettségével társul (5,9). Bár az egyes dimenziók kapcsolata intenzíven vizsgált terület, a proszociális viselkedéssel való kapcsolat leírása nem történt meg (rev: 13).
Vizsgálni kívánjuk továbbá az érzelemfelismerés változását externalizációs problémákkal küzdő egyének esetében, valamint az affektív ingerek hatására az érintett személyek esetében az arcokon megjelenő érzelmek feltérképezését. Irodalmi adatok szerint mind viselkedési zavarban (1,3,4), mint hiperaktivitás/figyelemzavarban szenvedő serdülőknél (11,12) a fenyegetettséggel kapcsolatos érzések nehezített felismerése történik meg.
Hipotézisünk szerint az externalizációs kórképek mindegyikében érzelemfelismerési nehézség tárható fel, és ezek az externalizációs dimenziók mentén jobban karakterizálhatóak, mint a klasszikus betegség-kategóriák mentén. A vizsgálat során nyert adatok jelentős mértékben hozzájárulnak az externalizációs kórképek teljesebb megértéséhez, és új terápiás lehetőségek feltárását segíthetik elő.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2020-12-24
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
